Migrén
A migrén visszatérő, lüktető, nagyfokú fájdalom, amely általában a fej egyik oldalát érinti, de lehet néha kétoldali. A fájdalom hirtelen kezdődik; megelőzőleg vagy egyidejűleg látási, idegrendszeri vagy gyomor-bélrendszeri tünetek jelentkezhetnek
Kép: Mayo Clinic
Habár a migrén bármely életkorban kialakulhat, rendszerint 10 és 30 év között kezdődik. Néha 50 év felett jelenik meg először. Nőkben gyakoribb, mint férfiakban. A tény, hogy a migrénes betegek több mint felének a családjában előfordul a migrén, azt sugallja, hogy a betegség örökletes lehet. A migrénes fájdalom rendszerint erősebb, mint a tenziós fejfájás.
Akkor jön létre, amikor az agyhoz vezető artériák először szűkülnek, majd kitágulnak és ezzel ingerlik a közeli fájdalomérző receptorokat. Az erek szűkületének és tágulatának oka ismeretlen. Ellenben tudott, hogy a vérben a rendellenesen alacsony szerotonin szint (egyfajta ingerületátvivő anyag) érszűkületet vált ki. Ritkán érfejlődési rendellenesség lehet az alapvető ok, ilyen esetekben a fájdalom mindig azonos oldalon jelentkezik. Ezzel szemben a legtöbb betegben a fejfájás véletlenszerűen jelentkezik hol az egyik, hol a másik oldalon.
Tünetek és kórisme
Jelenleg nem áll rendelkezésre laboratóriumi vizsgálat a migrén diagnosztizálására, de a fejfájásokat eltérő jellegük alapján könnyű azonosítani.
A fejfájás kezdete előtt 10-30 perccel (ezt az időszakot aurának vagy bevezetésnek hívjuk) depresszió, ingerlékenység, nyugtalanság, hányinger és étvágytalanság tünetei jelentkeznek a betegek kb. 20%-ánál. A betegek hasonló százalékban veszítik el a látásukat bizonyos területeken (látótérkiesésnek hívjuk) vagy szikralátásuk van, esetleg vibráló, villogó fényeket látnak. Kevésbé gyakori a látott kép eltorzulása, például kisebbnek vagy nagyobbnak látszanak a valóságosnál. Egyesek fülzúgást tapasztalnak, vagy ritkán végtaggyengeséget. Ezek a tünetek rendszerint a fejfájás kezdete előtt röviddel elmúlnak, de néha egybeolvadnak vele.
A migrénes fájdalom lehet egyoldali, vagy az egész fejre kiterjedő. A kezek és a lábak általában hidegek és elkékülnek. A bevezetővel járó esetek többségében a fájdalom helye és jellege ugyanaz marad minden alkalommal. A migrén hosszú ideig gyakorta jelentkezik, majd hetekre, hónapokra vagy akár évekre eltűnhet.
Megelőzés és kezelés
A migrénes roham kezelés nélkül néhány órától napokig tarthat. Néhány emberben a fejfájás enyhe és könnyen csökkenthető vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal (analgetikumokkal). Nagyon gyakran a migrén súlyos, és ideiglenesen munkaképtelenséget okoz, különösen akkor, amikor hányingerrel, hányással, fényérzékenységgel (fotofóbia) jár együtt.
Ebben az esetben az átlagos analgetikumok nem csökkentik a fájdalmat, amely csak rövid pihenés vagy alvás után enyhül. Egyesek ingerlékenynek érzik magukat a migrénes roham alatt és magányra törekednek, gyakran egy sötét szobába húzódva.
Mivel a fejfájás és a fő tünetek nem jelennek meg addig, amíg a szűkült artériák ki nem tágulnak, így a bevezető szak figyelmeztető időszaknak számít, ami alatt gyógyszerekkel meg lehet előzni a fejfájást. A leggyakrabban használt gyógyszer az ergotamin (érszűkítő hatású szer), amely az ereket szűkíti és ennélfogva segít megelőzni az értágulatot, és ezzel a fájdalmat.
Nagy adag koffein is megakadályozhatja az értágulatot. Szokták együtt adni analgetikumokkal és ergotaminnal is. A sumatriptan nevű szer erősíti a szerotonin hatását, melynek alacsony vérszintjét tekintik a migrénes roham okozójának. Akár tabletta, akár injekció formájában adják, a sumatriptan hatékonyabb a migrénes tünetek enyhítésében, mint az aszpirin vagy a paracetamol, de azoknál sokkal drágább is. Az ergotamin és a sumatriptan befolyásolják az agyi keringést, ezért veszélyesek lehetnek, és tilos az előírtnál gyakrabban alkalmazni.
Néhány gyógyszer rendszeres, mindennapos szedése megelőzheti a migrénes rohamok visszatérését. A béta-receptor-blokkoló propranolol hosszú távú enyhülést hoz a gyakori rohamoktól szenvedők kb. felében.
A kalciumcsatorna-blokkoló verapamil is hatásos olykor. Újkeletű felismerés, hogy a migrénes fejfájások gyakoriságát mindennapos használat mellett a divalproex csökkenti. Metizergid az egyik leghatásosabb megelőző szer, de szakaszosan kell szedni, mert olyan előre nem látható súlyos szövődményeket okozhat, mint a retroperitoneális fibrózis (a hashártya mögötti terület kötőszövetes átalakulása), amely akadályozhatja létfontosságú szervek vérellátását. Ezért ezt a szert csak szigorú orvosi felügyelet mellett lehet szedni.