Hirdetés

Minden, amit a migrénről tudni kell

A migrén visszatérő, lüktető, nagyfokú fájdalom, amely általában a fej egyik oldalát érinti, de lehet néha kétoldali. A fájdalom hirtelen kezdődik; megelőzőleg vagy egyidejűleg látási, idegrendszeri vagy gyomor-bélrendszeri tünetek jelentkezhetnek

migrén, fejfájás |

InforMed Hírek29   InforMed | Hulló, D.

Kép: pixabay
Habár a migrén bármely életkorban kialakulhat, rendszerint 10 és 30 év között kezdődik. Néha 50 év felett jelenik meg először. Nőknél gyakoribb, mint férfiaknál A tény, hogy a migrénes betegek több mint felének a családjában előfordul a migrén, azt sugallja, hogy a betegség örökletes lehet. A migrénes fájdalom rendszerint erősebb, mint a tenziós fejfájás.

A migrénes fejfájás oka, az agyhoz vezető artériák beszűkülése, majd kitágulása, mely ingerli a közeli fájdalomérző receptorokat. Az erek szűkülésének és tágulásnak oka ismeretlen. Ellenben tudott, hogy a vér rendellenesen alacsony szerotonin szintje (ingerületátvivő anyag) érszűkületet vált ki. Ritkán érfejlődési rendellenesség lehet az ok, ilyenkor a fájdalom mindig azonos oldalon jelentkezik. Általában azonban a legtöbb betegnél a fejfájás véletlenszerűen jelentkezik hol az egyik, hol a másik oldalon.

A migrén tünetei és kórisméje

Jelenleg nincs laboratóriumi vizsgálat a migrén diagnosztizálására, de a fejfájásokat eltérő jellegük alapján könnyű azonosítani.

A fejfájás kezdete előtt 10-30 perccel (ezt az időszakot aurának vagy bevezetésnek hívjuk) depresszió, ingerlékenység, nyugtalanság, hányinger és étvágytalanság tünetei jelentkeznek a betegek kb. 20%-ánál.

A betegek hasonló százalékában látótérkiesés jelentkezik vagy szikralátásuk van, esetleg vibráló, villogó fényeket látnak. Kevésbé gyakori a látott kép eltorzulása, például kisebbnek vagy nagyobbnak látszanak a tárgyak a valóságosnál. Egyesek fülzúgást tapasztalnak, beszédzavar, vagy ritkán végtaggyengeség lép fel. Ezek a tünetek rendszerint a fejfájás kezdete előtt röviddel elmúlnak, de néha egybeolvadnak vele.

Előfordul, hogy a migrént megelőző 1-2 napban már székrekedés, depresszió, bizonyos ételek utáni sóvárgás, hiperaktivitás, érzékenység, nyaki merevség vagy kifejezett csuklás jelentkezik.

A migrénes fájdalom lehet egyoldali, vagy az egész fejre kiterjedő. A kezek és a lábak általában hidegek és elkékülnek. Az aurával járó esetek többségében a fájdalom helye és jellege ugyanaz marad minden alkalommal. A migrén hosszú ideig gyakorta jelentkezik, majd hetekre, hónapokra vagy akár évekre eltűnhet.

A migrén lezajlását követően kimerültség léphet fel, de arról is beszámoltak már, hogy valakinél eufória követte a fájdalmat.

A migrént kiváltó tényezők

Nőknél az ösztrogén szint ingadozása összefüggésbe hozható a migrénnel. Jellemzően a menstruáció előtti napokban, az ösztrogén szint hirtelen esésével jelentkezik a fejfájás. Egyeseknél a terhesség vagy a menopauza idején fokozódnak a panaszok. A fogamzásgátlók szedése és a hormonpótló terápia előidézhet migrénes tüneteket, de vannak, akiknél a gyógyszerek szedése éppen ellenkezőleg hat. A gyógyszerek közül a nitroglycerin ronthatja a migrénes panaszokat.

Az érett sajtok, a sós ételek migrént válthatnak ki. A koplalás, vagy egyes étkezések kihagyása provokálhat rohamot. Az édesítőszerek közé tartozó aszpartám és a nátrium-glutamát fejfájást okozhat, hasonlóan az alkoholhoz vagy a magas koffein tartalmú italokhoz.

A migrén kiváltó okai között szerepelhet még a munkahelyi stressz vagy a családi probléma, az erős fény, a zaj vagy az erős illat. A napi ritmus megváltozása, az alvás megvonása, túl sok alvás vagy az időeltolódás előidézhet migrént. Egyeseknél az időjárás változás, a légnyomás megváltozása hozza elő a panaszokat.

Migrénre hajlamosító tényezők közé sorolják a családi hajlamot. Jellemzően az első rohamok a tinédzser korban kezdődnek. Kisgyermekkorban a fejfájás inkább a fiúkra jellemző, a nemi arány a serdülőkorra megfordul.

A fájdalomcsillapítók túladagolása is okozhat fejfájást. Ha valaki három hónapon át legalább havi 10 alkalommal vesz be fejfájás ellen gyógyszert, ilyen panaszai lehetnek. Ilyenkor a gyógyszer bevétele még tovább fokozza a fejfájást.

A szerotonin szindróma ritka jelenség, jellemzője a túl magas szerotonin szint. Az állapot akár életveszélyes is lehet. Az idegrendszerben található vegyületet gyógyszer formájában kívülről is be lehet vinni. Ilyen készítményeket alkalmaznak pl. a depresszió kezelésére. Ha többféle gyógyszert szed valaki kombinációban, túladagolás veszélye léphet fel.

A migrén szövődményei

A krónikus migrénnek nevezzük azt az állapotot, amikor valakinél három hónapon át több mint 15 napon jelentkezik a fejfájás minden hónapban. A migrénes állapot a három napnál tovább tartó fejfájást jelöli. Van akinél a migrén lezajlása után az aura tünetei továbbra is megmaradnak. Ezek a tünetek az stroke-hoz hasonlóak lehetnek.

Ha az aura tünetei több, mint egy órán át tartanak, fennáll az agyvérzés veszélye is. Ekkor orvoshoz kell fordulni, hogy eldöntse, milyen probléma áll fenn.

A migrén megelőzése és kezelése

A migrénes roham kezelés nélkül néhány órától napokig tarthat. Néhány emberben a fejfájás enyhe és könnyen csökkenthető vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal. Nagyon gyakran a migrén súlyos, és átmenetileg munkaképtelenséget okoz, különösen akkor, amikor hányingerrel, hányással, fényérzékenységgel (fotofóbia) jár együtt.

Ebben az esetben az átlagos fájdalomcsillapítók nem csökkentik a fájdalmat, amely csak rövid pihenés vagy alvás után enyhül. Egyesek ingerlékenynek érzik magukat a migrénes roham alatt és magányra törekednek, gyakran egy sötét szobába húzódva.

Ha a tünetek súlyosak, vagy gyakran visszatérnek, ki kell zárni egyéb betegségeket. Ilyenkor szükség lehet laboratóriumi vizsgálatokra, elsősorban vérvételre, de az idegrendszert érintő fertőzés gyanúja esetén a gerinccsatornából folyadékot bocsátanak le elemzés céljából.

Az agyvérzés, stroke kizárása céljából CT vizsgálatot szoktak végezni, de MRI vizsgálattal egyéb idegrendszeri eltérések is részletesen ábrázolhatók.

Mivel a fejfájás és a fő tünetek nem jelennek meg addig, amíg a beszűkült artériák ki nem tágulnak, így a bevezető szak figyelmeztető időszaknak számít, ami alatt gyógyszerekkel meg lehet előzni a fejfájást. A leggyakrabban használt gyógyszer az ergotamin (érszűkítő hatású szer), amely az ereket szűkíti és ennélfogva segít megelőzni az értágulatot, és ezzel a fájdalmat. Nagy adag koffein is megakadályozhatja az értágulatot. Szokták együtt adni analgetikumokkal és ergotaminnal is.

A sumatriptan nevű szer erősíti a szerotonin hatását, melynek alacsony vérszintjét tekintik a migrénes roham okozójának. Akár tabletta, akár injekció formájában adják, a sumatriptan hatékonyabb a migrénes tünetek enyhítésében, mint az aszpirin vagy a paracetamol, de azoknál sokkal drágább is.

Az ergotamin és a sumatriptan befolyásolják az agyi keringést, ezért veszélyesek lehetnek, és tilos az előírtnál gyakrabban alkalmazni. A triciklikus antidepresszánsok képesek a migrén megelőzésére, csökkentik a rohamok gyakoriságát a szerotonin szintre hatva.

Szintén a szerotonin szint befolyásolásával hatnak a szelektív szerotonin visszavételt gátló szerek, amelyeket depresszióban alkalmaznak, de hatékonynak bizonyultak a migrén megelőzésében is.

Néhány gyógyszer rendszeres, mindennapos szedése megelőzheti a migrénes rohamok visszatérését. A béta-receptor blokkoló propranolol hosszú távú enyhülést hoz a gyakori rohamoktól szenvedők kb. felében. A kalciumcsatorna blokkoló verapamil is hatásos olykor.

Új keletű felismerés, hogy a migrénes fejfájások gyakoriságát mindennapos használat mellett a divalproex csökkenti. A metizergid az egyik leghatásosabb megelőző szer, de szakaszosan kell szedni, mert olyan előre nem látható súlyos szövődményeket okozhat, mint a retroperitoneális fibrózis (a hashártya mögötti terület kötőszövetes átalakulása), amely akadályozhatja létfontosságú szervek vérellátását. Ezért ezt a szert csak szigorú orvosi felügyelet mellett lehet szedni.

Az aura tüneteinek enyhítésére be lehet venni hányáscsillapító hatású szert. Egyes epilepszia ellenes készítmények mint a valproát vagy a topiramát csökkentik a migrénes rohamok gyakoriságát. Nagy dózisban viszont hányást, remegést, hízást, hajhullást és izzadást válthatnak ki mellékhatásként.

Az onabotulinumtoxinA (Botox) a felnőttkori krónikus fejfájás kezelésében eredményesnek mutatkozott. A kezelés során a homlok- és a nyaki izomzatba adják az injekciókat. Ha a beavatkozás eredményesnek bizonyul, az injekciókat 12 hét múlva ismételni lehet.

Forrás: Mayo Clinic, MSD orvosi kézikönyv
migrén, fejfájás

2023-11-08 19:06:16

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop