ÚJ

A gyermekorvosok egyesülete üdvözli a meningitis elleni védőoltás ingyenessé tételét

A Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete (HGYE) üdvözli az egészségügyi államtitkárságnak azt a döntését, hogy a jövő évtől térítésmentessé teszik a két év alatti gyermekek számára a gennyes agyhártyagyulladást okozó meningococcus C elleni védőoltást.


Bakteriális meningitisz

Baktériumok okozta agyhártyagyulladást jelent


Oltás agyhártyagyulladás ellen

Jövő héten minden józsefvárosi bölcsődést beoltanak a gennyes agyhártyagyulladás ellen - tájékoztatta lapunkat Csécsei Béla, a VIII. kerület polgármestere. A szociális bizottság múlt szerdai ülésén döntött arról, hogy félmillió forintot biztosítanak a 305 bölcsődés oltásának költségeire. Az agyhártyagyulladás elleni szérum fejenként nyolcezer forintba kerül, az egészségbiztosítási pénztár a kétévesnél idősebb gyerekek oltását nem támogatja. A sűrűn lakott Józsefvárosban viszont nagyon sokan élnek rossz szociális körülmények között, a szakemberek szerint itt körülbelül egyszázalékos a cseppfertőzés útján terjedő agyhártyagyulladásos megbetegedés valószínűsége. Mint a polgármester hangsúlyozta, ha csak három-négy gyermeket megóvhatnak a súlyos betegségtől, már bőségesen megérte az oltásra szánt összeg. Mint rámutatott: a védőoltást nem, de a megbetegedettek kezelését már finanszírozza a tb, vagyis a nem éppen tehetős VIII. kerületi önkormányzat az államnak takarít meg jelentős kiadást.


Ősszel támad a fertőző agyhártyagyulladás

Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint az év első felében 91 fertőző agyhártyagyulladásos megbetegedés történt, háromszor annyi, mint az 1998-ban. Az adatokból a járványügyi szakemberek arra következtettek, hogy az őszi hónapokban ismét sokan meg fogják kapni a betegséget. Az idén eddig háromszor több és sokkal súlyosabb gennyes agyhártyagyulladásos megbetegedés történt, mint 1998-ban, a tavalyi nagy járványt megelőző évben. Ugyan ez a betegség leginkább az őszi-téli hónapokban fordul elő, de most nyáron is észleltek 10-12 megbetegedést. Ezért a járványügyi szakemberek arra számítanak, hogy az őszi hónapokban ismét több lesz a gennyes agyhártyagyulladásos megbetegedések száma - tájékoztatta lapunkat Melles Márta, a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ főigazgató-helyettese. A járványügyi szakember elmondta: 1999-ben 82 ember betegedett meg a fertőző agyhártyagyulladás kórokozójától, 1994-1998 között évente átlagosan csak 26 eset fordult elő. Korábban Magyarországon leggyakrabban az A és B baktériumtörzsek fertőztek, a legutóbbi járvány legtöbb megbetegedését a C baktériumtörzs okozta. A patikai forgalomban kapható védőoltások az A és C törzs ellen nyújtanak védettséget. A vakcina csak rövid időre - négy-öt évre - és csak 70 százalékos biztonságot nyújt. Két éven aluliaknak pedig egyáltalán nem adható az oltás. A főigazgató-helyettes szerint nincs szükség a lakosság teljes körű beoltására, de az is bizonyos, hogy a forgalomban lévő szerrel biztonságosabb a megelőzés. Mivel a kór leginkább a fiatalokat és a legyengült szervezetű embereket veszélyezteti, ezért az ő esetükben célszerű lehet a vakcina beadása. A tavalyi 82 beteg között 26 csecsemő vagy kisgyermek volt, 13 iskoláskorú, 24 fiatal felnőtt és csak hatan voltak idősek. Az elmúlt télen és tavasszal lezajlott megbetegedések nagyon gyors és súlyos lefolyásúak voltak. A szakemberek mindenkit figyelmeztetnek, ha nagyon magas lázzal jár a betegség, ne kezeljék magukat otthon, feltétlenül hívjanak orvost. A főigazgató-helyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy a gennyes agyhártyagyulladás gyakran légúti fertőzések után jelentkezik. A beteg eleinte torok- és fejfájásra panaszkodik, ám a járvány megelőzése miatt célszerű ezekkel a tünetekkel is orvoshoz fordulni.


A meningitis újabb áldozata

Még nincs vége a gennyes agyhártyagyulladás-járványnak. A légúti megbetegedésekkel összefüggésbe hozható fertőzésnek ismét egy kisgyermek lett az áldozata, ezzel hétre emelkedett a meningitisben meghaltak száma. A laborvizsgálat szerint gennyes agyhártyagyulladásban szenvedett az a két és fél éves kislány, aki szombat este hunyt el a nyíregyházi Jósa András Kkórházban - tájékoztatta tudósítónkat Dicső Ferenc, az intenzív osztály vezetője. Az eszméletlen gyermeket sokkos állapotban szállították kórházba szombaton egy Mátészalka közeli településről. A kislány az orvosi beavatkozás ellenére pár órán belül meghalt. Straub Ilona, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgatója nem tudott pontos adatokat mondani, de véleménye szerint az elmúlt napokban is okozott újabb megbetegedést a gennyes agyhártyagyulladás kórokozója. A főigazgató elmondta azt is, hogy az országban még nincs influenzajárvány, bár az ilyen megbetegedések miatt teljes látogatási tilalmat rendeltek el a Debreceni Orvostudományi Egyetem klinikáin. A DOTE-n jelenleg huszonkét beteget ápolnak influenzával, az egyetemi klinika tizenegy dolgozója is megkapta a fertőzést. Tarsoly Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei ÁNTSZ járványügyi osztályvezetője elmondta: a megyében az elmúlt három hét alatt tízezer influenzamegbetegedést regisztráltak. A tiszti főorvos kedden dönt arról, hogy elrendeli-e az általános látogatási tilalmat a megye összes egészségügyi intézményében. Kaposvárott hétfőn hiánycikk volt az influenza elleni védőoltás, ám az ígéretek szerint keddtől ismét kapható lesz a gyógyszertárakban. A fővárosban eddig még egyetlenegy esetben sem mutatták ki az influenza vírusát. Budapesten a múlt héten 6582 influenzaszerű, felső légúti megbetegedést jelentettek a családorvosok. A főváros helyettes tiszti főorvosa, Kocsis Sándor elmondta: az új év első hetében még 9925-en fordultak orvoshoz e betegség tüneteivel. A szövődmények száma a korábbi 523-ról 161-re csökkent, a leggyakoribb a tüdőgyulladás volt. Mivel a környező országokban influenzajárvány van, Kocsis Sándor szerint érdemes védőoltással megelőzni egy újabb megbetegedést. Az oltás a beadástól számított két hét elteltével nyújt védettséget. Kedden az Országgyűlés honvédelmi és egészségügyi bizottsága együttes ülésen tájékozódik az agyhártyagyulladás-járványról. A képviselők meghallgatják Polt Pétert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesét, Molnár Ilona országos tiszti főorvost, valamint a honvédség illetékes vezetőit. A képviselők elé kerül Csáky András (MDF), valamint az egészségügyi bizottság által közösen kezdeményezett törvénymódosítás. Ha a parlament is elfogadja, akkor a jövőben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ellenőrzési lehetőséget kap a honvédség által felügyelt területeken is.


Gennyes agyhártyagyulladás: elhunyt egy féléves csecsemő

Pénteken kettő, szombaton egy újabb gennyes agyhártyagyulladásos esetre derült fény. Információink szerint pénteken ebben a betegségben hunyt el egy féléves csecsemő. Az ismert esetek száma ezzel megközelítette a negyvenet, a halálos áldozatoké pedig hatra emelkedett. Az ÁNTSZ illetékesei mérlegelik az oltóanyag törzskönyvezési eljárásának jelentős felgyorsítását. Az utóbbi napokban mindössze három új betegről érkezett jelentés, hatra emelkedett azonban a halálos áldozatok száma: pénteken fertőző agyhártyagyulladásban meghalt egy féléves borsodi kisfiú. Sedlák Mária Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tiszti-főorvos miskolci tudósítónk érdeklődésére tegnap elmondta: a gyermeket szülei péntek délután azzal vitték orvoshoz, hogy már két napja lázas volt. A körzeti orvos láz- és köhögéscsillapító gyógyszert rendelt. Két órával később a szülők visszamentek a rendelőbe, mert a gyermek állapota rosszabbodott, bőr alatti bevérzések léptek fel nála. A körzeti orvos mentőt hívott, 18 órakor azonban a kisfiú meghalt. A gyermektől vett mintában a laboratóriumi vizsgálatok során kimutatták az agyhártyagyulladást okozó baktériumot. Sedlák Mária elmondta: az Ózd melletti kistelepülésen nem ugyanaz a baktérium okozta a betegséget, mint amelyik a laktanyákban fertőzte meg a katonákat. Pénteken egy 15 éves középiskolást szállítottak kórházba Debrecenben, aznap egy, már kezelés alatt álló húszéves fiatalembernél, szombaton pedig egy hároméves gyermeknél állapította meg a laborvizsgálat a gennyes agyhártyagyulladást, mindkettőjüket a kiskunhalasi megyei kórházban ápolják. Ezzel a december óta regisztrált esetek száma megközelítette a negyvenet. Molnár Ilona, országos tiszti főorvos vasárnap este lapunk kérdésére elmondta: lehetséges, hogy már ma részleteket közölhetnek a különlegesen felgyorsított oltóanyag-törzskönyvezési eljárásról. Igaz, ehhez alapos dokumentáció kell a gyártótól is, emellett jogi szakvéleményre van szükség, de nem elképzelhetetlen, hogy akár egy hét múlva a patikákban receptre megvásárolhatják az oltóanyagot azok, akik be kívánják oltatni magukat és gyermekeiket. Gennyes agyhártyagyulladásos megbetegedésre akár márciusig is számítani lehet - nyilatkozta a hét végén Straub Ilona. Az Országos Epidemiológiai Intézet főigazgatója szerint a járvány a felső légúti megbetegedések számának csökkenésével visszaszorul, és cáfolta, hogy - az influenzához hasonlóan - tömeges fertőzésveszély állna fenn. Kielégítő az állapota annak a 15 éves debreceni középiskolásnak, aki agyhártyagyulladással került péntek este a debreceni Kenézy Gyula Kórházba - tudtuk meg Lesch Miklós ügyeletes orvostól. A debreceni kórházban fekvő másik beteg - a budapesti Petőfi laktanyában szolgáló 18 éves kiskatona - láztalan, panaszmentes. Javult az állapota, tisztult a tudata annak a tízéves derecskei kislánynak, akit másfél hete szállítottak eszméletlenül a Debreceni Orvostudományi Egyetem gyermekklinikájára. A nyíregyházi Jósa András Kórházba a napokban szállítottak be egy 15 éves fiút, akinek a laboreredményei a hét végén mutatták ki az agyhártyagyulladást. Orvosai szerint állapota kielégítő. Ugyanitt egy nőt is ápolnak, nála nem igazolódott be az agyhártyagyulladás gyanúja. A gyermekosztályon fekvő agyhártyagyulladásos három és fél éves kisfiú láztalan, a 14 éves nyíregyházi fiú, akit másfél hétig kezeltek, teljesen panaszmentes lett, és elhagyhatta a kórházat. Bács-Kiskun megyében hét járványos agyhártyagyulladásban szenvedő beteget tartanak nyilván - közölte szegedi tudósítónkkal Lehoczki Károly, az ÁNTSZ Bács-Kiskun megyei szervezetének ügyeletes orvosa. Hozzátette: az egyik betegnél a klinikai tünetek genynyes agyhártyagyulladásra utalnak, de a bakteriológiai vizsgálat még nem igazolta a kórt. A kiskunhalasi Semmelweis Ignác Kórházban három felnőttet és két gyermeket ápolnak járványos agyhártyagyulladással. Mindegyikük állapota kielégítő. Az orvos kérdésünkre elmondta: az utóbbi napokban történt újabb megbetegedések nem közösségekben történtek. A tapolcai és a szombathelyi kiképzőközpont sorkatonáit hétfőn oltják be az agyhártyagyulladást okozó baktérium ellen. Szombaton a szabadszállási honvédeket oltották be, a kalocsai katonákat pedig már ellátták a védőanyaggal. Más laktanyákban a katonák nem kapnak oltást, mert egy véletlenszerű szűrővizsgálat azt mutatta, hogy a betegséget okozó baktérium ezeken a bázisokon nincs jelen nagyobb számban, mint normális körülmények között. A honvédség eddig mintegy 14-15 millió forint értékben vásárolt oltóanyagot, dózisonként 1750 forintért. Már megrendelték azt a csaknem nyolcezer adag oltóanyagot is, amellyel a februárban bevonuló újoncokat látják majd el.


A meningitis járványos méretet öltött

A gennyes agyhártyagyulladás-járvány ellenére sem hosszabbították meg az iskolákban a téli szünetet. Egyelőre a tiszti orvosi hivatal nem tartja szükségesnek a lakosság oltását, miközben két újabb laktanyában megelőző intézkedésként immunanyagot kapnak a katonák, mihelyt az országba érkezik a vakcina. Az elmúlt 24 órában újabb sorkatonát vittek gennyes agyhártyagyulladással kórházba. Kritikus az állapota a tízéves derecskei kislánynak. Straub Ilona, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgatója tegnap sajtótájékoztatón elismerte: a gennyes agyhártyagyulladásos megbetegedések járványos méreteket öltöttek. Ennek ellenére nem rendelték el a téli szünet meghosszabbítását, az ünnepek után a kollégiumokba is visszatértek a diákok. Felmerült ugyan a gondolat, hogy az újabb megbetegedések elkerülése érdekében meghosszabbítják az iskolai szünetet, de a szakemberek ezt a lépést végül mégsem látták szükségesnek. Molnár Ilona országos tiszti főorvos lapunk kérdésére válaszolva elmondta: a gyerekek nem tartózkodnak olyan hosszú ideig egy légtérben, mint a katonák, s a fizikai megterhelés sem olyan mértékű az oktatási intézményekben, mint a kiképző központokban. A megbeszéléseken szó volt arról is, hogy csökkenteni kellene az iskolások fizikai megterhelését, sőt annak lehetősége is felmerült, hogy szüneteltessék egy ideig a diszkók működését. Straub Ilona, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgatója hozzátette: ha történik megbetegedés valamelyik iskolában, azonnal megteszik a megfelelő intézkedéseket. A betegség megelőzése kétféleképpen történhet: védőoltással és antibiotikumos kezeléssel. Ha azonban szakmailag nem indokolt a kezelés, a kórokozó ellenállóvá válik az antibiotikummal szemben. A gennyes agyhártyagyulladást okozó C-típusú meningitis baktérium főként a zárt közegben, egy légtérben élő, fokozott fizikai megterhelésnek kitett fiatalok között terjed. Az országos tiszti főorvos hozzátette: úgy látják, hogy mind a lakosság, mind a háziorvosok körében túlzott a riadalom. Naponta öt-hat bejelentést is meg kell vizsgálni, ez esetenként 10-50 hozzátartozót és ismerőst is jelent. Az öt-hat esetből átlagosan egy bizonyul agyhártyagyulladásnak. Sokkal többen hordozzák a baktériumot, mint amennyien végül megbetegednek: száz fertőzött közül mindössze egynek terjed át garatnyálkahártyájáról az agyhártyákra és a vérbe a baktérium. Elsősorban azok veszélyeztetettek, akiknek ellenálló képessége egyébként is gyengébb. Svéd László vezérőrnagy, a Magyar Honvédség egészségügyi csoportfőnöke elmondta: a legsúlyosabb állapotban lévő kalocsai kiskatona is gyógyulófélben van, tegnap levették a lélegeztető-gépről. A laktanyákban eddig 2600-an kapták meg a védőoltást: Kalocsán minden katona, Szabadszálláson pedig az a 300 honvéd, akik éppen a kiképzőközpontban tartózkodtak. A másik két kiképzőközpontban, Tapolcán és Szombathelyen is beoltják majd a katonákat, amint megérkezik külföldről a szükséges mennyiségű oltóanyag. Továbbra is súlyos állapotban van az a tízéves derecskei kislány, akit csütörtökön szállítottak be gennyes agyhártyagyulladás gyanújával a Debreceni Orvostudományi Egyetem gyermekklinikájára. Kielégítő az állapota viszont annak a debreceni kiskatonának, aki a budapesti Petőfi laktanyában szolgál, és vasárnap este került be a debreceni Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet fertőzőosztályára. A kiskatona egyébként nem C-, hanem A-típusú meningitisbaktériummal fertőződött. Jobban van a 14 éves nyíregyházi fiú, ő csütörtökön került be a helyi Jósa András Kórházba. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságában összegyűlt a testület összehívásához szükséges számú aláírás, a honvédelmi bizottságban ugyanezt keddre ígéri a testület szocialista alelnöke.


Újabb agyhártyagyulladásos katona Kalocsán

Tegnap este újabb gennyes agyhártyagyulladásos esetet, a hatodikat jelentették a honvédség kalocsai laktanyájából, ahol mától vesztegzárat rendeltek el. A betegség terjedésében szerepet játszhattak az elégtelen laktanyai körülmények, az egyenruházat hiányosságai, a C-vitaminban szegény élelmezés - állapította meg vizsgálatában az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese, Polt Péter. Tegnap este a hatodik sorkatonánál diagnosztizálták a gennyes agyhártyagyulladást a kalocsai laktanyában. (Hárman már meggyógyultak, egy katona tünetmentesen a kiskunhalasi kórházban van, egy állapota súlyos, életveszélyes, őt a Szent László kórházban kezelik, s a tegnap este megbetegedett sorkatona állapota is súlyos. Lapunk értesülése szerint öt civil beteget is kezelnek gennyes agyhártyagyulladással.) A betegség jelentkezésekor Polt Péter, az állampolgári jogok biztosának általános helyettese - aki már vizsgálódott a kiképzőközpontokban tapasztalható élet- és munkakörülményekről - kiegészítő vizsgálatot rendelt el a kalocsai laktanyában a katonák egészségügyi helyzetéről. Az ombudsmani jelentés megállapítja: a kalocsai laktanyában a nagyszámú agyhártyagyulladásos esettől függetlenül is aggályos közegészségügyi helyzet alakult ki. Feltűnően gyakori a fertőző légúti megbetegedés, ami táptalajt ad a gennyes agyhártyagyulladásnak. A Népszabadságnak nyilatkozva Polt elmondta: vizsgálatai szerint a C-vitaminban szegény táplálkozás, egyes kiképzési feladatok rossz szervezése, valamint a fűtés, a melegvíz-ellátás és az egyenruházat hiányosságai jelentősen hozzájárultak a sorozatos és nagyszámú megbetegedéshez. Helytelen - mert a fertőző betegségek terjedését segíti elő - az a kalocsai laktanyában bevezetett gyakorlat, hogy azok a sorkatonák, akik a gyengélkedőn ellátásra jelentkeztek, nem kapnak eltávozást. Polt szerint a diszkriminatív megkülönböztetés helyett a beteg katonák elhelyezési körülményeinek javítására kellene helyezni a hangsúlyt, különben a megbetegedett katonák nem kezeltetik magukat, és hosszú ideig fertőzők maradnak. Polt szerint külön vizsgálat témája lehetne az a sajtóban felvetett kérdés, hogy az egészségügyi zárlat miért csak a sorkatonákra vonatkozik, a hivatásosokra és a szerződésesekre miért nem. A mostani, Bács-Kiskun, Pest és Heves megyében jelentkező, a meningitis- baktérium C-csoportjába tartozó törzsek által okozott agyhártyagyulladás Magyarországon mindeddig nagyon ritkán fordult elő, itt rendszerint az A-csoportba tartozók okoztak járványt - mondta a Népszabadságnak vasárnap este dr. Svéd László vezérőrnagy, a Magyar Honvédség egészségügyi csoportfőnöke. - A betegség főleg a 20-21 évesekre veszélyes, az idősebbek immunrendszere már ellenáll a baktériumnak. Az agyhártyagyulladás három leggyakoribb kórokozója zárt térben terjed, a hivatásosok pedig ritkán tartózkodnak huzamosabb ideig, órákig egy légtérben a sorállományúakkal: nem étkeznek együtt, s főleg nem alszanak velük egy hálóteremben. A fertőzés veszélye ugyanis éjszaka különösen nagy: a hálóteremben nincs semmilyen légmozgás, és a levegő megtelik baktériumokkal - mondta az orvos vezérőrnagy. Ennek ellenére mától már a hivatásosok sem mehetnek haza: a hétfő reggeli váltás addig marad a laktanyában, amíg fel nem oldják az egészségügyi zárlatot. (Ez mindaddig tart, amíg a betegség jelentkezik, s ehhez még legalább tíz napot hozzá kell számítani.) Svéd László úgy vélekedett, hogy a tömeges felső légúti megbetegedések, amelyek az agyhártyagyulladásos eseteknél néhány nappal korábban jelentkeztek, közrejátszhattak abban, hogy Kalocsán ilyen virulens baktériumtörzs alakulhatott ki. A vírusos felső légúti megbetegedések legyengítették a szervezetet - a 2500 fős laktanyában egy hét alatt 500-600 fő jelentkezett ilyen panaszokkal -, s így az kevésbé tudott védekezni a szokatlanul erős bakteriális fertőzés ellen. A megelőzés sem volt egyszerű: egyes esetekben az oltás hatástalan marad, a megelőző gyógyszer pedig károsítja a májat, így csak módjával alkalmazható. Ezért az első időszakban csak a megbetegedettekkel közvetlenül kapcsolatba került személyek kaptak ilyet, de mára a helyőrség valamennyi katonáját beoltották. Az ombudsmani kifogásokkal kapcsolatban Svéd László megjegyezte: kételkedik abban, hogy rövid idő alatt olyan C-vitamin-hiány léphetett volna fel, amely tömeges megbetegedést okoz. - Igaz, hogy a honvédségi koszt nem túl változatos - tette hozzá -, de meggyőződésem, hogy valamennyi egészségügyi előírásnak megfelel. Az orvos vezérőrnagy elismerte viszont, hogy a honvédségi ingatlanok gyakran valóban sok kívánnivalót hagynak maguk után, s ezek közül a kalocsai laktanya a legrosszabbak közé tartozik.


A gennyes agyhártyagyulladásról

Napjainkban több hírforrásból értesülhetünk arról, hogy Nyugat-Európában járványos agyhártyagyulladás ütötte fel a fejét, amelynek okozóját kezdetben ismeretlennek tartották.


Járványos agyhártyagyulladás

Ezzel a betegséggel az emberiség évszázadok óta együtt él. Nem tartozik és nem tartozott a nemzeteket megtizedelő járványok közé. Kórokozója a Neissera meningitidis nevű, gömb alakú baktérium, amely rendkívül érzékeny és könnyen elpusztítható.


1 |
data-full-width-responsive="true">
hírdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop