Legutóbbi cikkek

Pénteken kettő, szombaton egy újabb gennyes agyhártyagyulladásos esetre derült fény. Információink szerint pénteken ebben a betegségben hunyt el egy féléves csecsemő. Az ismert esetek száma ezzel megközelítette a negyvenet, a halálos áldozatoké pedig hatra emelkedett. Az ÁNTSZ illetékesei mérlegelik az oltóanyag törzskönyvezési eljárásának jelentős felgyorsítását. Az utóbbi napokban mindössze három új betegről érkezett jelentés, hatra emelkedett azonban a halálos áldozatok száma: pénteken fertőző agyhártyagyulladásban meghalt egy féléves borsodi kisfiú. Sedlák Mária Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tiszti-főorvos miskolci tudósítónk érdeklődésére tegnap elmondta: a gyermeket szülei péntek délután azzal vitték orvoshoz, hogy már két napja lázas volt. A körzeti orvos láz- és köhögéscsillapító gyógyszert rendelt. Két órával később a szülők visszamentek a rendelőbe, mert a gyermek állapota rosszabbodott, bőr alatti bevérzések léptek fel nála. A körzeti orvos mentőt hívott, 18 órakor azonban a kisfiú meghalt. A gyermektől vett mintában a laboratóriumi vizsgálatok során kimutatták az agyhártyagyulladást okozó baktériumot. Sedlák Mária elmondta: az Ózd melletti kistelepülésen nem ugyanaz a baktérium okozta a betegséget, mint amelyik a laktanyákban fertőzte meg a katonákat. Pénteken egy 15 éves középiskolást szállítottak kórházba Debrecenben, aznap egy, már kezelés alatt álló húszéves fiatalembernél, szombaton pedig egy hároméves gyermeknél állapította meg a laborvizsgálat a gennyes agyhártyagyulladást, mindkettőjüket a kiskunhalasi megyei kórházban ápolják. Ezzel a december óta regisztrált esetek száma megközelítette a negyvenet. Molnár Ilona, országos tiszti főorvos vasárnap este lapunk kérdésére elmondta: lehetséges, hogy már ma részleteket közölhetnek a különlegesen felgyorsított oltóanyag-törzskönyvezési eljárásról. Igaz, ehhez alapos dokumentáció kell a gyártótól is, emellett jogi szakvéleményre van szükség, de nem elképzelhetetlen, hogy akár egy hét múlva a patikákban receptre megvásárolhatják az oltóanyagot azok, akik be kívánják oltatni magukat és gyermekeiket. Gennyes agyhártyagyulladásos megbetegedésre akár márciusig is számítani lehet - nyilatkozta a hét végén Straub Ilona. Az Országos Epidemiológiai Intézet főigazgatója szerint a járvány a felső légúti megbetegedések számának csökkenésével visszaszorul, és cáfolta, hogy - az influenzához hasonlóan - tömeges fertőzésveszély állna fenn. Kielégítő az állapota annak a 15 éves debreceni középiskolásnak, aki agyhártyagyulladással került péntek este a debreceni Kenézy Gyula Kórházba - tudtuk meg Lesch Miklós ügyeletes orvostól. A debreceni kórházban fekvő másik beteg - a budapesti Petőfi laktanyában szolgáló 18 éves kiskatona - láztalan, panaszmentes. Javult az állapota, tisztult a tudata annak a tízéves derecskei kislánynak, akit másfél hete szállítottak eszméletlenül a Debreceni Orvostudományi Egyetem gyermekklinikájára. A nyíregyházi Jósa András Kórházba a napokban szállítottak be egy 15 éves fiút, akinek a laboreredményei a hét végén mutatták ki az agyhártyagyulladást. Orvosai szerint állapota kielégítő. Ugyanitt egy nőt is ápolnak, nála nem igazolódott be az agyhártyagyulladás gyanúja. A gyermekosztályon fekvő agyhártyagyulladásos három és fél éves kisfiú láztalan, a 14 éves nyíregyházi fiú, akit másfél hétig kezeltek, teljesen panaszmentes lett, és elhagyhatta a kórházat. Bács-Kiskun megyében hét járványos agyhártyagyulladásban szenvedő beteget tartanak nyilván - közölte szegedi tudósítónkkal Lehoczki Károly, az ÁNTSZ Bács-Kiskun megyei szervezetének ügyeletes orvosa. Hozzátette: az egyik betegnél a klinikai tünetek genynyes agyhártyagyulladásra utalnak, de a bakteriológiai vizsgálat még nem igazolta a kórt. A kiskunhalasi Semmelweis Ignác Kórházban három felnőttet és két gyermeket ápolnak járványos agyhártyagyulladással. Mindegyikük állapota kielégítő. Az orvos kérdésünkre elmondta: az utóbbi napokban történt újabb megbetegedések nem közösségekben történtek. A tapolcai és a szombathelyi kiképzőközpont sorkatonáit hétfőn oltják be az agyhártyagyulladást okozó baktérium ellen. Szombaton a szabadszállási honvédeket oltották be, a kalocsai katonákat pedig már ellátták a védőanyaggal. Más laktanyákban a katonák nem kapnak oltást, mert egy véletlenszerű szűrővizsgálat azt mutatta, hogy a betegséget okozó baktérium ezeken a bázisokon nincs jelen nagyobb számban, mint normális körülmények között. A honvédség eddig mintegy 14-15 millió forint értékben vásárolt oltóanyagot, dózisonként 1750 forintért. Már megrendelték azt a csaknem nyolcezer adag oltóanyagot is, amellyel a februárban bevonuló újoncokat látják majd el.

Tegnap este újabb gennyes agyhártyagyulladásos esetet, a hatodikat jelentették a honvédség kalocsai laktanyájából, ahol mától vesztegzárat rendeltek el. A betegség terjedésében szerepet játszhattak az elégtelen laktanyai körülmények, az egyenruházat hiányosságai, a C-vitaminban szegény élelmezés - állapította meg vizsgálatában az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese, Polt Péter. Tegnap este a hatodik sorkatonánál diagnosztizálták a gennyes agyhártyagyulladást a kalocsai laktanyában. (Hárman már meggyógyultak, egy katona tünetmentesen a kiskunhalasi kórházban van, egy állapota súlyos, életveszélyes, őt a Szent László kórházban kezelik, s a tegnap este megbetegedett sorkatona állapota is súlyos. Lapunk értesülése szerint öt civil beteget is kezelnek gennyes agyhártyagyulladással.) A betegség jelentkezésekor Polt Péter, az állampolgári jogok biztosának általános helyettese - aki már vizsgálódott a kiképzőközpontokban tapasztalható élet- és munkakörülményekről - kiegészítő vizsgálatot rendelt el a kalocsai laktanyában a katonák egészségügyi helyzetéről. Az ombudsmani jelentés megállapítja: a kalocsai laktanyában a nagyszámú agyhártyagyulladásos esettől függetlenül is aggályos közegészségügyi helyzet alakult ki. Feltűnően gyakori a fertőző légúti megbetegedés, ami táptalajt ad a gennyes agyhártyagyulladásnak. A Népszabadságnak nyilatkozva Polt elmondta: vizsgálatai szerint a C-vitaminban szegény táplálkozás, egyes kiképzési feladatok rossz szervezése, valamint a fűtés, a melegvíz-ellátás és az egyenruházat hiányosságai jelentősen hozzájárultak a sorozatos és nagyszámú megbetegedéshez. Helytelen - mert a fertőző betegségek terjedését segíti elő - az a kalocsai laktanyában bevezetett gyakorlat, hogy azok a sorkatonák, akik a gyengélkedőn ellátásra jelentkeztek, nem kapnak eltávozást. Polt szerint a diszkriminatív megkülönböztetés helyett a beteg katonák elhelyezési körülményeinek javítására kellene helyezni a hangsúlyt, különben a megbetegedett katonák nem kezeltetik magukat, és hosszú ideig fertőzők maradnak. Polt szerint külön vizsgálat témája lehetne az a sajtóban felvetett kérdés, hogy az egészségügyi zárlat miért csak a sorkatonákra vonatkozik, a hivatásosokra és a szerződésesekre miért nem. A mostani, Bács-Kiskun, Pest és Heves megyében jelentkező, a meningitis- baktérium C-csoportjába tartozó törzsek által okozott agyhártyagyulladás Magyarországon mindeddig nagyon ritkán fordult elő, itt rendszerint az A-csoportba tartozók okoztak járványt - mondta a Népszabadságnak vasárnap este dr. Svéd László vezérőrnagy, a Magyar Honvédség egészségügyi csoportfőnöke. - A betegség főleg a 20-21 évesekre veszélyes, az idősebbek immunrendszere már ellenáll a baktériumnak. Az agyhártyagyulladás három leggyakoribb kórokozója zárt térben terjed, a hivatásosok pedig ritkán tartózkodnak huzamosabb ideig, órákig egy légtérben a sorállományúakkal: nem étkeznek együtt, s főleg nem alszanak velük egy hálóteremben. A fertőzés veszélye ugyanis éjszaka különösen nagy: a hálóteremben nincs semmilyen légmozgás, és a levegő megtelik baktériumokkal - mondta az orvos vezérőrnagy. Ennek ellenére mától már a hivatásosok sem mehetnek haza: a hétfő reggeli váltás addig marad a laktanyában, amíg fel nem oldják az egészségügyi zárlatot. (Ez mindaddig tart, amíg a betegség jelentkezik, s ehhez még legalább tíz napot hozzá kell számítani.) Svéd László úgy vélekedett, hogy a tömeges felső légúti megbetegedések, amelyek az agyhártyagyulladásos eseteknél néhány nappal korábban jelentkeztek, közrejátszhattak abban, hogy Kalocsán ilyen virulens baktériumtörzs alakulhatott ki. A vírusos felső légúti megbetegedések legyengítették a szervezetet - a 2500 fős laktanyában egy hét alatt 500-600 fő jelentkezett ilyen panaszokkal -, s így az kevésbé tudott védekezni a szokatlanul erős bakteriális fertőzés ellen. A megelőzés sem volt egyszerű: egyes esetekben az oltás hatástalan marad, a megelőző gyógyszer pedig károsítja a májat, így csak módjával alkalmazható. Ezért az első időszakban csak a megbetegedettekkel közvetlenül kapcsolatba került személyek kaptak ilyet, de mára a helyőrség valamennyi katonáját beoltották. Az ombudsmani kifogásokkal kapcsolatban Svéd László megjegyezte: kételkedik abban, hogy rövid idő alatt olyan C-vitamin-hiány léphetett volna fel, amely tömeges megbetegedést okoz. - Igaz, hogy a honvédségi koszt nem túl változatos - tette hozzá -, de meggyőződésem, hogy valamennyi egészségügyi előírásnak megfelel. Az orvos vezérőrnagy elismerte viszont, hogy a honvédségi ingatlanok gyakran valóban sok kívánnivalót hagynak maguk után, s ezek közül a kalocsai laktanya a legrosszabbak közé tartozik.