Remegés (tremor)

Mindenkinek van valamilyen fokú tremora, amit élettani (fiziológiás) tremornak neveznek. Ez azonban többnyire annyira enyhe, hogy észre sem veszik. A tremorok osztályozhatók a remegés sebessége és ritmusa szerint, hogy hol és milyen gyakran keletkeznek, és hogy milyen súlyosak. A aktivitási tremor akkor jelenik meg, amikor az izmok működnek, a nyugalmi tremor az izom nyugalmi állapotában jelentkezik. A nyugalmi tremor akkor is okozhat kéz- és lábremegést, amikor a beteg teljesen ellazult állapotban van. Ezek a tremorok a Parkinson-kór tünetei lehetnek.Az intenciós tremorok célirányos mozgáskor jelentkeznek. Az esszenciális tremorok általában kora felnőttkorban kezdődnek, és lassan válnak egyre szembetűnőbbé. Okuk ismeretlen. Az öregkori tremor esszenciális tremor, amely idősebb emberekben jelentkezik. A családban jelentkező esszenciális tremort néha familiáris tremornak hívjuk.

Intenciós tremora lehet azoknak, akiknek a kisagya vagy annak ideg-összeköttetései betegek. A szklerózis multiplex gyakran okoz ilyen fajta tremort. Egyéb idegrendszeri betegségek, a szélütés vagy a krónikus alkoholizmus is károsíthatja a kisagyat, ami intenciós tremort eredményez. Ezek a tremorok nyugalomban is jelen lehetnek, és tevékenységre - mint például egy testhelyzet megtartásának kísérlete vagy rögzített pontra mutatás - fokozódhatnak. Lassabb, mint az esszenciális tremor és durva, széles mozgásokkal jár.

Bár az esszenciális tremorok rendszerint enyhék maradnak és nem jeleznek komoly betegséget, azért kellemetlenné válhatnak. Zavarják a kézírást, megnehezítik az eszközök használatát, ami kényelmetlen lehet. Érzelmi megterhelés, szorongás, kimerültség vagy az orvos által felírt élénkítőszerek fokozhatják a tremort. Sok gyógyszer, különösen az asztmára és az emfizémára adottak ronthatják az esszenciális tremort. Bár a mérsékelt alkoholfogyasztás egyesekben csökkenti a tremort, a túlzott ivás vagy az elvonás ronthatja azt.

Az esszenciális tremorok általában abbamaradnak a kéz és a láb nyugalomba helyezése után, de szembetűnővé válnak a kinyújtásukkor vagy kényelmetlen testhelyzetben. A tremorok viszonylag gyorsak és kis kitérésűek. Az egyik testfélen erőteljesebben jelentkezhetnek, mint a másikon, de rendszerint kétoldaliak. A fej néha remeg és inog. Ha a hangszalag érintett, akkor a hang remegő lesz.

Kórisme és kezelés

Rendszerint meg lehet különböztetni az esszenciális tremort a többitől. A laboratóriumi vizsgálat néha kezelhető betegséget mutat, mint például pajzsmirigy-túlműködést.

Kezelés rendszerint nem szükséges. Kényelmetlen testhelyzetek kerülése segíthet. A tárgyakon erős, kényelmes fogást kell keresni és a testhez közel kell tartani azokat.

A gyógyszerek azokon segíthetnek, akiknek nehezére esik az eszközök használata, vagy a munkájukhoz biztos kéz kell. Leggyakrabban béta-receptor blokkolókat (pl. propranolol) írnak fel. Ha nem segít, gyakran primidont próbálnak. Az idegsebészeti beavatkozásokat a súlyos, munkaképtelenné tevő, gyógyszerekre nem reagáló tremorok esetére tartják fenn.