A Lou Gehrig-betegség, más néven amyotrophiás lateral sclerosis – ALS) progresszív betegség, amely a mozgató idegsejteket érinti. A Psychophysiology című folyóiratban megjelent cikk felhívja a figyelmet az olyan agy-számítógép interfészekre (BCI), amelyek az agyi aktivitást használják fel a külső eszközökkel, például a számítógépekkel való kommunikációhoz.

A betegségnek van egy olyan fázisa, amikor az izomkontroll már teljesen hiányzik. A kutatók megállapították, hogy ha ennek az ún. CLIS-állapotnak (completely locked-in state) a bekövetkezése előtt alkalmazzák a számítógépet, a beteg egy elektronikus eszköz használatával megtanulhat kommunikálni. A gondolat, válasz és következmény közötti folyamatos együttműködés lelassítja az idegrendszer pusztulását.

A kutatás eredményei egy sor kérdést is felvetettek a bénultak életminőségét illetően. Kiderült, hogy ezek a betegek szellemileg sokkal egészségesebbek, mint a depressziós betegek, akiknek nincs életveszélyes testi betegségük. Az ALS-betegeknek mindössze 9 százaléka volt depressziós, ők is általában a diagnózis felállítását vagy a tracheotomiát követő időszakban.

A depresszió és az életminőség mérésére szolgáló legtöbb módszer nem ad értékelhető eredményt a védett környezetben élő, bénulást betegek esetében, mert a legtöbb kérdés nem alkalmazható életükre, ezért különleges mérési módszereket kell kifejleszteni, vélik a tanulmány szerzői.

Ez ellentétes azzal a korábban elfogadott vélekedéssel, amely szerint a bénulással élők életminősége igen rossz, és teher számukra az élet folytatása. A tanulmány kihívás az ellen a mítosz ellen, hogy az ilyen betegek mind kiszolgáltatottak, ami az eutanáziát illető elhamarkodott döntésekhez is vezethet.

Medical News Today