Guillain-Barré-szindróma

A Guillain-Barré-szindróma (akut felszálló polineuritisz) a polineuropátiák egy olyan formája, amely gyorsan rosszabbodó, néha bénuláshoz vezető izomgyengeséget okoz. A feltételezett ok autoimmun reakció, melyben az immunrendszer megtámadja a mielinhüvelyt (az ideget beborító anyagot).

Guillain-Barré-szindróma, polineuritisz, idegyulladás | MSD Orvosi kézikönyv a családban   Merck
A betegek 80%-ában a tünetek egy enyhe fertőzés után, illetve műtétet vagy oltást követően az 5. naptól a 3. hétig terjedő időszakban kezdődnek.

Tünetek

A betegség rendszerint izomgyengeséggel, bizsergéssel és érzéskieséssel kezdődik a lábakban, ami aztán felterjed a karokra is. A gyengeség a legszembetűnőbb tünet. A betegek 90%-ában az izomgyengeség a 2.-3. héten a legsúlyosabb. A betegek 5-10%-ában a légzőizmok olyan gyengévé válhatnak, hogy lélegeztetésre lehet szükség. Intravénás vagy gyomorszondán át történő táplálásra az arc- és nyelőizmok gyengülése miatt az esetek kb. 10%-ában lehet szükség.

Ha a betegség nagyon súlyos, a vérnyomás ingadozhat, a szívritmus kóros lehet vagy más vegetatív működési zavarok léphetnek fel. A betegség egyik formája szokatlan tünetegyüttest hoz létre, amelyben a szemmozgás bénult, a járás nehéz és a normális reflexek eltűnnek. Mindent összevetve csak a betegek 5%-a hal meg a betegségben.

Kórisme

Mivel laboratóriumi vizsgálat nem tudja kimutatni a betegséget, ezért azt a tünetek alapján kell felismerni. Az agy-gerincvelői folyadék vizsgálatát, elektromiográfiát, idegvezetési sebesség mérését és vérvizsgálatokat végeznek leggyakrabban a nagyfokú izomgyengeség egyéb okainak a kizárására.

Kezelés

A Guillain-Barré-szindróma igen komoly betegség, amely azonnali kórházi kezelést igényel a gyors rosszabbodás miatt. A diagnózis felállítása a legsürgetőbb feladat, mivel minél hamarabb kezdik a megfelelő kezelést, annál nagyobb az esély, hogy a végkifejlet kedvezően alakul. A betegeket gondosan kell figyelni, mivel amennyiben szükséges, a légzést támogatni kell mesterséges lélegeztetéssel. A nővérek puha matracok alkalmazásával és a beteg két óránkénti forgatásával próbálják elkerülni a felfekvéseket. A gyógytorna fontos az izommerevség megelőzése, valamint az ízületek és izmok működésének a megőrzése szempontjából.

Amint a diagnózis biztossá vált, plazmaferezis (a méreganyagok kiszűrése a vérből)s vagy immunglobulin infúzió a választandó kezelés. A kortikoszteroidokat az utóbbi időben nem ajánlják, mert jótékony hatása nem bizonyított és ronthatja a betegséget.

A betegek maguktól is javulhatnak, de a felépülés kezelés nélkül hosszú ideig tarthat. A korán elkezdett kezeléssel a gyógyulás nagyon gyorsan napokon vagy heteken belül bekövetkezhet. Egyébként a felépülés néhány hónapig tart, de a legtöbb beteg teljesen meggyógyul. Visszamaradó gyengeség kb. az esetek 30%-ában (gyermekeknél még magasabb százalékban) fordul elő még 3 év múlva is. Kezdeti javulás után a betegek 10%-a visszaesik, és krónikus visszatérő polineuropátia fejlődik ki. A Guillain-Barré-szindróma ezen formájában az immunglobulinok és a kortikoszteroidok hasznosak lehetnek. Az immunrendszert gátló gyógyszerek és a plazmaferezis szintén segíthet.

| Guillain-Barré-szindróma, polineuritisz, idegyulladás
2009-02-15 11:01:06
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop