A neuropátiás fájdalom

Neuropátiás fájdalmat okoz az idegpályán bárhol jelentkező rendellenesség. Ez ugyanis megzavarja az idegimpulzusokat, amiket aztán tévesen értelmez az agy. A neuropátiás fájdalom okozhat erős sajgást vagy égő érzést, illetve más érzeteket, mint például az érintésre való túlérzékenységet.

A fertőzések, mint pl - az övsömör gyulladásba hozhatják az ideget és posztherpetikus neuralgiát okoznak. Ez idült, égő jellegű neuropátiás fájdalom, amely a vírussal fertőzött bőrterületen folyamatosan fennáll.

A szimpatikus reflex disztrófia a neuropátiás fájdalom egyik típusa, amelyet duzzanat és izzadás kísér, míg máskor helyi vérkeringési vagy szöveti elváltozások társulnak, pl. atrófia vagy csontritkulás. Az ízületek elmerevedése lehetetlenné teszi azok teljes behajlítását vagy kinyújtását.

A szimpatikus reflex disztrófiához hasonló szindróma a kauzalgia, amely egy fő ideg sérülését vagy betegségét követheti. A szimpatikus reflexdisztrófiához hasonlóan a kauzalgia is súlyos, égő fájdalmat okoz, duzzanatképződés, izzadás, vérellátási zavarok és más hatások mellett. A szimpatikus reflex disztrófia és a kauzalgia diagnosztizálása fontos, mert sok embernél drámai javulást hoz a szimpatikus idegeken alkalmazott blokád.

A műtét utáni fájdalom

Műtétek után majdnem mindenkinek vannak fájdalmai. Ezek gyakran folyamatosak és időszakosak is egyben, rosszabbodhatnak mozgásra, köhögésre, nevetésre, mély légvételre vagy a kötés cseréjekor.

Általában kábító fájdalomcsillapítókat rendelnek a műtétek után. Akkor a leghatékonyabbak, amikor 2-3 óránként adagolják a fájdalom fokozódása előtt. Az adagot lehet növelni vagy más gyógyszerrel kiegészíteni, ha a fájdalom átmenetileg rosszabbodik, ha a betegnek tornára van szüksége, vagy ha kötést akarnak cserélni.

Elég gyakran vezet elégtelen fájdalomcsillapításhoz a félelem, hogy az opioid fájdalomcsillapítók gyógyszerfüggőséget okoznak. A szükségletnek megfelelő adagot azonban meg kell adni.

Az ápolószemélyzetnek és a családtagoknak figyelni kell az opioid fájdalomcsillapítók mellékhatásaira. Ezek a hányinger, a kábultság és a zavartság. A fájdalom csillapodásakor az adagot csökkentik és más nem opioid fájdalomcsillapítókat rendelnek el, például paracetamolt.

A tumoros fájdalom

A rákos daganat különféle módon tud fájdalmat okozni. A daganat képes belenőni a csontokba, idegekbe vagy más szervekbe, és ott a kényelmetlen érzéstől az elviselhetetlen fájdalomig minden fokozatot okozhat.

Van néhány rákgyógyító eljárás, mint a tumor kimetszése és a besugárzás, ami szintén okozhat fájdalmat. A daganatos betegek gyakran félnek a fájdalomtól, mégis vannak betegek és orvosok is, akik a hozzászokástól való alaptalan félelmükben a szükségesnél kisebb adag fájdalomcsillapítót alkalmaznak. A tumoros fájdalmat kézben lehet és kell is tartani.

Ha lehetséges, a fájdalmat legjobb a daganat kezelésével csillapítani. Csökkenhet a fájdalom, amikor a daganatot eltávolítják műtéti úton, vagy a méretét csökkentik besugárzással. Mindamellett többnyire más fájdalomcsillapítás is szükséges.

A nem kábító fájdalomcsillapítók, mint a paracetamol vagy a nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek is gyakran jó hatásúak. Ha mégsem, akkor az orvos kábító fájdalomcsillapítót írhat fel. A hosszú hatású kábító fájdalomcsillapítókat gyakrabban rendelik el, mert hosszabb fájdalommentes időszakot biztosítanak és többnyire nyugodtabb éjszakai alvást engednek meg.

Amikor csak lehetséges, a kábító fájdalomcsillapítókat szájon át adják. Akik nem tűrik a szájon át adott gyógyszereket, azoknak a bőrbe vagy a vénába adják. Az injekciókat 2-3 óránként lehet adni, az ismételt injekciók azonban kellemetlenné válhatnak. A sorozatos tűszúrásokat el lehet kerülni infúziós pumpa segítségével. A pumpát a bőr alá vagy a vénába helyezett műanyag kanülhöz csatlakoztatják és ezen keresztül folyamatosan adagolják a fájdalomcsillapítót. A folyamatos infúziót, ha szükséges, ki lehet egészíteni további adagokkal. Néha a beteg maga irányítja az adagolást egy gomb segítségével.

Szokatlan körülmények között a kábító fájdalomcsillapítókat be lehet adni közvetlenül az agy-gerincvelői folyadékba is infúziós pumpával, ami magas gyógyszerszintet eredményez az agyban.

Az idő múltával emelni kell a kábító fájdalomcsillapítók adagját a megfelelő fájdalomcsillapítás érdekében. Ezt egyrészt a tumor növekedése, másrészt a gyógyszerre adott válasz csökkenése teszi szükségessé. Ennek ellenére a rákos betegeknek nem kell félniük, hogy a fájdalomcsillapítók hatástalanok lesznek.

Azért sem kell aggódniuk, hogy gyógyszerfüggővé válnak. A legtöbb betegnél komolyabb nehézség nélkül elhagyható a kábító fájdalomcsillapító, ha a tumort meggyógyították. Ha a beteg tumora gyógyíthatatlan, akkor a fájdalommentesség alapvető.

Lelki betegségekhez társuló fájdalom

A fájdalmat rendszerint valamilyen kezelhető testi betegség okozza, ezért az orvos először ez után kutat. Néha előfordul fájdalom kimutatható fizikai megbetegedés nélkül. Sokakban a fájdalom és mozgáskorlátozottság lényegesen nagyobb mértékű, mint a hasonló sérülésben vagy betegségben szenvedő emberek többségében.

A lelki folyamatok gyakran megmagyarázzák, legalábbis részben, ezeket a panaszokat. Az érzékelt fájdalom lehet főleg lelki eredetű vagy okozhatja testi megbetegedés és nagyfokú és hosszantartó lelki megterhelés is. A lelki eredetű fájdalmak leggyakrabban fejfájás, derékfájás, arcfájdalmak, hasi és kismedencei fájdalmak formájában jelennek meg.

Az a tény, hogy a fájdalom (részben vagy egészében) lelki eredetű, nem jelenti azt, hogy nem valódi. A lelki eredetű fájdalmak kezelést igényelnek. Ehhez néha pszichiáter (elmeorvos) szükséges.

Mint az idült fájdalmak esetében, a kezelés ennél a típusú fájdalomnál is betegenként más és más, és meg kell próbálni a kezelést a beteg szükségleteihez igazítani. Egyesek kezelésében a rehabilitáció és pszichoterápia, másoknál valamilyen gyógyszeres vagy egyéb kezelés hatásos.

Egyéb fájdalom fajták

Egyes betegségek, mint pl. az AIDS, a rákhoz hasonló súlyos és könyörtelen fájdalmat tudnak okozni. Az ilyen betegségekhez társuló fájdalmak kezelése gyakorlatilag azonos a rákéval.

Más betegségekben, amelyek fokozatosan vagy alig súlyosbodnak, a fájdalom a fő panasz. Az ízületi gyulladás, amelyet vagy az ízületek kopása vagy specifikus betegség (mint a reumatoid artritisz) okoz, egyike a leggyakoribb fájdalomfajtáknak. Meg lehet próbálni az artritiszes fájdalmakat gyógyszerekkel, gyógytornával vagy más módon kezelni, de mindig az alapbetegséget kell szem előtt tartani.

Ismeretlen eredetűnek mondjuk azt a fájdalmat, amelynek okát nem találjuk, és semmilyen kézzelfogható fizikai vagy lelki betegséghez nem kapcsolható.