Hirdetés

Az alvászavarokról általában

Az alvászavarok jellemzője az elalvás, a tartós alvás, az ébren maradás nehézsége, illetve alvás közben kóros viselkedés, például rémálmok vagy alvajárás.

paraszomnia, alvázsavar, diagnózis, vizsgálat |

InforMed Hírek16   InforMed | Glanz, J.



Az alvás hiánya miatt fáradtság, álmosság, ingerlékenység jellemző napközben, mely zavarja a napi tevékenységet. Mások képtelenek napközben ébren maradni.

Az alvás nélkülözhetetlen az életben maradáshoz és az egészséghez, de senki nem tudja pontosan, miért. Az egyéni alvásszükséglet igen változó, 6-10 óra naponta. A legtöbb ember éjszaka alszik, de sokan kénytelenek nappal aludni munkahelyi beosztásuk miatt.

Számos tényező befolyásolja, mennyit alszik valaki, és ébredés után mennyire kipihentnek érzi magát, például izgalom, életkor, táplálkozás, gyógyszerszedés. Néhány gyógyszer elálmosít, mások zavarják az alvást.

A kávé, erős fűszerek, nátrium-glutamát (tartósító szer) megzavarja az alvást

Alvászavar idős korban

Az idősebb emberek korábban elalszanak, korábban kelnek, nehezen viselik az időeltolódást és az éjszakai műszakot, könnyebben ébrednek álmukból és gyakrabban felébrednek éjszaka. Nem világos, hogy kevesebb alvásra lenne-e szükségük, mint a fiatalabbaknak, de nem alszanak olyan jól, mint régebben, ezért nappal álmosabbak és elbóbiskolnak. Ennek oka a vérnyomás szabályozás zavara. A rövid alvás nap közben pótolja az éjszakai alvást, de hozzájárulhat az alvászavarhoz is.

Az idősödő emberek kevesebbet mozognak, ezért nehezebben alszanak el. Ha idősek otthonába költöznek, a zajt vagy a szoba hőmérsékletét nem tudják befolyásolni, mely szintén hozzájárul a megzavart alváshoz.

Kevesebbet járnak el otthonról, kevesebb időt töltenek szabadban, kevesebb napfény éri őket. A szemet érő napfény hatására a szervezet melatonint termel, mely egy alvást előmozdító hormon. Az idősödő szervezet kevesebb melatonint is termel, továbbá a növekedési hormon szintje is csökken. Utóbbi a mély alvást segíti elő.

Idős embereknél gyakrabban fordulnak elő testi-lelki betegségek, melyek zavarják az alvást, például ízületi fájdalmak, szív- vagy tüdőbetegségek miatt nehézlégzés, gyakoribb vizelés, mely miatt éjszaka gyakran felébrednek, jóindulatú prosztata megnagyobbodás, diabétesz vagy szívbetegség esetén. Az alvást zavarja az időskori depresszió is.

Bizonyos idős korban szedett gyógyszerek, például a vizelethajtók okozta gyakori vizelés miatt többször felébrednek, más gyógyszerek nappal elálmosítanak, vagy ellenkezőleg, izgatnak.

Az idős embernek sem kell elfogadnia a rossz alvást, mint valamit, ami a korral jár. Az állapot javítható, ha aktívak maradnak, több időt töltenek a szabadban, kerülik azokat az ételeket és italokat, melyek zavarják az alvást, azonos időpontban mennek aludni, és megfelelő a hálószobájuk.

Az alvás típusai

Az alvás nem egyenletes, két fő típusa van a REM és nem-REM alvás, több ciklusban, a felületes alvástól a mély alvásig terjedően, másfél- két órás szakaszokban, időnkénti felébredéssel, melynek az alvó nincs is tudatában.

Az álmok főleg a REM fázisban, az alvajárás, álmában beszélés, rémálmok a nem-REM fázisban jelentkeznek.

Tünetek

A leggyakoribb tünetek az álmatlanság és a túlzott álmosság napközben. Az álmatlanságban szenvedő emberek nehezebben alszanak el, felületesen alszanak és fáradtan ébrednek.

Az alvászavartól szenvedő embereket szakorvoshoz irányítják, vizsgálat, diagnózis és kezelés céljából.

A következő tünetek miatt lehet szükség beutalásra:
1. Nappali álmosság
2. Régóta fennálló álmatlanság
3. Altatófüggőség
4. Légzéskimaradás alváskor
5. Erős horkolás, fulladozás alvás közben.
6. Rémálmok
7. Alvajárás, heves mozdulatok, beszéd alvás közben
8. Karok, lábak rángatózása alvás közben
9. Ellenállhatatlan inger a karok vagy lábak mozgatására, elalvás előtt vagy alvás közben.
Diagnózis

Az alvás-specialista kikérdezi a beteget előző betegségeiről, gyógyszerszedéséről, alvási panaszairól, majd megvizsgálja.

Az alvászavarok általában a kórtörténet és a fizikális vizsgálat alapján diagnosztizálható. Az orvos kéri a probléma részletes leírását és azt, hogy a beteg készítsen feljegyzést, melyben az alábbiakat rögzíti:
• Mikor megy aludni
• Mikor ébred reggel
• Hányszor ébred fel éjszaka
• Mennyi ideig marad ébren, amikor felébred
• Mit csinál, mielőtt ágyba megy
• Hogyan érzi magát másnap, álmos-e
• Szunyókál-e napközben, mikor és mennyi ideig

Ha a diagnózis bizonytalan, további vizsgálatokra, vérvizsgálatra és alvási labor vizsgálatra lehet szükség.
Milyen vizsgálatokat végeznek az alvási laborban?
• Éjszakai poliszomnográfia
• Többszöri alvás latencia vizsgálat
Az éjszakai poliszomnográfia során a beteg egy éjszakát az alváslaborban tölt, elektródákat rögzítenek fejbőréhez, állához és arcához, melyek az alvási szakaszok meghatározására szolgálnak. Monitorozzák a szívritmust, az izomaktivitást, légzési mintát is. A poliszomnográfiával kideríthetők a légzési zavarok, epilepszia, paraszomniák és a végtagrángások.

A következő vizsgálatokat végzik:
1. Videofelvétel a teljes alvásról
2. EEG vizsgálat az agy elektromos tevékenységének vizsgálatára
3. EKG
4. A légzés monitorozása
5. Elektro-oculográfia, mely a szemmozgásokat rögzíti
6. Elektromiográfia az izomaktivitás vizsgálatára
7. Oximetria a vér oxygen szintje rögzítésére
A többszöri alvás latencia vizsgálat során a beteg a napot alváslaborban tölti, két óránként 4-5-ször szunyókálva. A nappali álmosságot és a narkolepsziát vizsgálják.
paraszomnia, alvázsavar, diagnózis, vizsgálat

2019-03-11 13:02:08

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop