Stroke okai

Iszkémiás szélütés esetén az elzáródás az agyi erekben bárhol kialakulhat.

stroke, szélütés, gutaütés, oka | MSD Orvosi kézikönyv a családban   Merck
Például nagy zsíros lerakódás (ateroma)H fejlődhet ki a nyaki főverőérben, ami oly mértékben csökkenti a véráramlást, hogy az "épphogy csöpög", mint egy eldugult vízvezeték. Ez az állapot súlyos, mert mindegyik nyaki főverőér az agy nagy területeit látja el vérrel. A zsíros anyag leszakadhat az artéria faláról és beszorulhat egy kisebb artériába, amit teljesen elzárhat. A nyaki főverőerek, illetve a vertebrális (gerincvelői) artériák és ágaik máshogy is elzáródhatnak. Például a szívben vagy a szívbillentyűkön képződött vérrögök leválhatnak (embólussá válnak), majd a vérrel az agyi erekbe juthatnak, és megakadhatnak bennük. Az eredmény embóliás szélütés (cerebrális embólia). Az ilyenfajta szélütés a szívműtéten átesett betegeken vagy a ritmuszavarban (főleg pitvarfibrillációban) szenvedőkön a leggyakoribb. A zsírembólia ritka oka a szélütésnek. Sok apró, zsíros embólus kerülhet a vérbe a csontvelőből csonttörésekkor, amik végül az artériában egyesülnek.

Szélütést okozhat az agyi artériák gyulladás vagy fertőzés okozta szűkülete is. A kokain, az amfetamin és hasonló élvezeti szerek szintén szűkíthetik az agyi ereket, és így szélütést okozhatnak.

Hirtelen vérnyomásesés annyira csökkentheti az agyi véráramlást, hogy a beteg elájul. Szélütést okozhat azonban a súlyos és hosszan tartó alacsony vérnyomás is. Ez a helyzet akkor is, amikor a beteg sok vért veszít sérüléskor vagy műtét után, illetve szívrohama vagy más ritmuszavara van.

| stroke, szélütés, gutaütés, oka
2009-02-26 09:47:30

Web Design & Development Prowebshop