Hirdetés

Az agydaganatok

Ha valaki azzal szerez tidomást, hogy agydaganata van, többnyire úgy érzi, vége a világnak. Az elmúlt évtized orvosi-technikai fejlődésének egyik nagyon jelentős része, a bonyolultabb számítógépes rendszerek és vizsgálóeszközök az idegsebészetben kerültek először bevezetésre.

daganat, agydaganat |

InforMed Hírek15   InforMed | Csányi, E.


Az agydaganatoknak van néhány olyan sajátosságuk, ami miatt máshogy viselkednek, mint a másutt elhelyezkedők. A legfőbb: az agy a koponyában zárt üregben helyezkedik el, amit egészében jól kitölt. Ebben a térben nincs helye másnak, mint az agynak, a vérnek, az agyvíznek.

Ha itt más is van vagy növekszik, az csak a fentiek rovására történhet.
Nyomást gyakorol a környező szövetekre, és attól függően, hol helyezkedik el, tüneteket okoz. Ezek a tünetek jellemzőek lehetnek arra a helyre, ahol a daganat van, ezáltal néha az ideggyógyászati vizsgálat alapján nagy pontossággal megmondható, hol helyezkedik el a daganat.

A daganatok leggyakoribb felosztása szerint vannak jó- és rosszindulatú daganatok, a rosszindulatú daganatokat felosztjuk elsődlegesekre és áttételesekre.

A jóindulatú daganatok lényege az, hogy környezetüktől elhatárolódnak, azt nem szűrik be, többnyire valamilyen tokkal fedettek, nem adnak áttételeket. Emiatt, ha eltávolíthatók, akkor a beteg meggyógyul. Ez a daganatok biológiai természete, az agydaganatok esetében azonban ez ennél bonyolultabb.

A koponyában egy jóindulatú daganat is az agy elől veszi el a helyet, növekedése révén nyomja, ezáltal károsítja az agyat, körbe nőheti az agy ereit és a kilépő idegeket, ennélfogva teljes eltávolítása lehetetlen.

Elhelyezkedhet néha olyan helyen is, amihez alig, vagy egyáltalán nem lehet hozzáférni anélkül, hogy ne okoznánk lényeges károsodást az idegrendszer működésében. Így tehát biológiailag jóindulatú a daganat, de lefolyását tekintve lehet rosszindulatú és minden beavatkozás ellenére néha a beteg halálát okozhatja.

Jóindulatú daganatok
A jóindulatú daganatok a koponyában leggyakrabban az agy burkaiból indulnak ki, ezek a sejtek kezdenek el burjánzani. Az agyburkok kibélelik az egész koponyát, így az ilyen daganat a koponyacsont mentén mindenhol elhelyezkedhet, néha olyan helyen is, ahol normálisan nincs agyburok, például az agykamrákban.

A másik leggyakoribb jóindulatú daganat az agyból kilépő idegekből származik, így első tünete a kiinduló ideg károsodása lehet. Ezek között legtöbbször a hallóideg daganata fordul elő, így első tünete fülzúgás, halláscsökkenés lehet. Sokszor évek telnek el, mire kiderül maga a daganat. Gyakorlott fül-orr-gégész a halláscsökkenés vagy fülzúgás vizsgálatakor találhat olyan jelet, ami daganatra utalhat.

Az agyban elhelyezkedő daganatok ma már időben felfedezve gyakran eredményesen gyógyíthatók.

A rosszindulatú daganatok

A rosszindulatú daganatok az agy bármely szövetéből indulhatnak, a támasztószövetből, magából az idegsejtből, az erekből, az agyburokból, az agyalapi mirigy hormontermelő sejtjeiből, de néha a fejlődés során rossz helyre került egyéb sejtekből is.

Ezek a daganatok többnyire az agyállomány belsejében fejlődnek, mindig beszövik a környező ép szöveteket, gyakran az agy támasztószöveteit használják vázként, így nőnek tovább. Néha évekig képesek lassan növekedni különösebb tünet nélkül, máskor két-három hónap alatt elfoglalják a koponya jelentős területeit. Mindig pusztítják az ép sejteket, ezáltal károsítják az agy működését.

A tünetek

Az agydaganatok tünetei attól függnek, hogy hol helyezkednek el és mekkora nagyságúak. Köztudott, hogy az emberi agy két féltekéből áll és mindenkinek az egyik agyfele a domináns, meghatározó, ebben összpontosul sok központi működés, például a beszéd. Vannak tehát olyan területek, amelyek viszonylag rejtettek és egy itt elhelyezkedő daganat egészen nagyra is megnőhet, anélkül, hogy lenne erre utaló tünet.

Ez a típusú daganat a nagysága révén fog panaszt okozni, a koponyában növekvő nyomás okoz tüneteket. Ez nem mindig jellegzetes, gyakran fejfájás, enyhe hányinger az első jel.

Ha ez tartósan fennáll, gyakori hányások jelentkeznek, ez már a folyamat súlyosságára utalhat és ilyenkor minden orvosban felmerül az agydaganat gyanúja.

Ha olyan helyen növekszik a daganat, ami fontos működések központja, akkor hamarabb jelet adhat magáról, beszédzavar, bénulások, a magatartás megváltozása, látászavar, hormonzavarok utalhatnak nemcsak a daganat jelenlétére, de pontos helyére is.

Ugyancsak fontos tünet lehet az epilepszia is. A növekvő daganat, akár jó-, akár rosszindulatú, ingerelheti a környező ép agyat és kóros elektromos jelet adhat, ami rohamot okozhat. Emiatt ma már minden frissen felfedezett epilepsziás rosszullét esetén gondolunk daganatra, és ennek megfelelő vizsgálatokat végzünk.

A kivizsgálás menete

A daganatok kimutatására több módszer is szolgál. Első és legfontosabb a szakszerű ideggyógyászati vizsgálat. Ezzel észlelni lehet az idegrendszer kóros eltéréseit, be lehet határolni azt az agyterületet, aminek a működése nem normális.

Ezt követik a műszeres vizsgálatok. A koponya röntgenfelvétele mutathat olyan eltéréseket, amelyek daganatra utalnak, a fokozott tartós nyomás hatására gyermekeknél tágulhat a koponyacsont, pusztulhatnak egyes agyterületek.

Az EEG, azaz az agy elektromos működésének vizsgálata mutatja, hogy az egyes agyterületek működése zavart, aminek lehet oka a daganat.

A képalkotó vizsgálatok segítségével benézhetünk a koponyába, láthatóvá válik az agy, a koponyában lévő erek, maga a véráramlás, az agykamrák és a koponya agyvízterei.

A CT és az MR, valamint egyéb eljárások direkt képet adnak a koponyában elhelyezkedő daganatról, megmutatják a viszonyát a környezetéhez, néha a vérellátását is ábrázolják. Megjelenésük alapján néha a daganat szövettani természetét is meg lehet ezen vizsgálatokkal mondani.

Ha fontos tudnunk, milyen erek táplálják a daganatot és merre vezetődik el a daganatból a vér, szükség lehet CT-angiográfiára, azaz az agyi erek festésére is. Ez segíthet megkímélni műtét során az agy vérállátásához szükséges fontos ereket.

Gyakran ezen vizsgálómódszerek kombinálása szükséges ahhoz, hogy pontosan megmondjuk, mekkora a daganat, hol helyezkedik el pontosan, az agy milyen területeit foglalja magában, honnan táplálkozik, milyen módon tudjuk elérni, eltávolítani.

Ha szükséges, el lehet dönteni azt is, mi a daganat pontos szövettani természete, mikrosebészeti módszerekkel tűt vezethetünk be az agy bármely előre kijelölt területére és innen mintát vehetünk a szövettani vizsgálatra. Ez akár helyi érzéstelenítésben is elvégezhető, majd a szövettan ismeretében tervezhető a további kezelés.

A kezelés lehetőségei

Az agydaganatok kezelésében, mint minden más daganatnál, alapvetően a gyógyszeres, sugárkezeléses és műtéti eljárás alkalmas a daganat eltávolítására, elpusztítására.

Vannak daganatok, melyek megfelelő daganatellenes gyógyszerekre jól reagálnak és akár teljesen elpusztíthatók. Másoknak gyógyszerrel jól visszaszorítható a növekedésük csökkenthető a nagyságuk, ezzel lehetővé válhat az eltávolításuk.

Egyes daganatok érzékenyek a besugárzásra és elpusztításuk olyan módon, hogy a környező agy ép marad, de az agydaganatok kezelésében a sebészi beavatkozásoké a főszerep. Megfelelő technikával az agy csaknem bármely részét elérjük, speciális eszközökkel, mikroszkóppal, néha lézer vagy ultrahang segítségével hozzáférhetünk a daganathoz, és részben vagy egészben el tudjuk távolítani.

A műtét utáni szövettani vizsgálat fogja végül pontosan megmondani, milyen típusú és természetű daganattal állunk szemben, ez dönti el végső soron a beteg sorsát is.
Az agydaganatok jelentős részében érhető el gyógyulás vagy tartós állapotjavulás.

A rosszindulatú daganatok egy része előbb-utóbb kiújul, néha olyan területeket ér el, melyek nem távolíthatók el az élet elvesztése nélkül.

Az agy áttétes daganatai

A szervezetben csaknem bárhol növekvő rosszindulatú daganatból juthat daganatsejt a vérkeringésbe, ezáltal az agyba is. Egyes daganatok előszeretettel adnak agyi áttételeket, például a tüdő, a mellékvese, az emlő gyakran elsőként mint agydaganat jelentkezik, és a CT-kép vagy a szövettan mutatja meg, hogy az elsődleges daganat másutt van.

Az agy bőséges vérellátása folytán a daganatok bárhol lehetnek az agyban, néha egyidejűleg több daganat is. Az áttételes daganatokat általában akkor érdemes operálni, ha csak egy van és a műtét után az eredeti daganat mellett még van esély tartós túlélésre.

Néha a kritikus helyen lévő, kis áttételeket sugárkezeléssel akár teljesen el lehet pusztítani.
Még a jóindulatú daganatok esetében is jogosan nagy a betegek félelme a koponya megnyitásától és az agyban való műtétektől. Teljesen érhető az aggodalom, hogy akár a legkisebb előre nem látható zavar esetén végleges károsodás maradhat vissza a testi és pszichés működésekben is.

Nem mindegy sokszor az a tudat sem, hogy a koponya megnyitásához le kell vágni a hajat vagy egy részét. Nőknél ez önmagában is jelentős pszichés terhelést okozhat és megnehezíti felkészülésüket a műtétre.

Ilyenkor alapvetően fontos a környezet, a család, a barátok, a munkahely segítsége. Több olyan beteggel találkoztunk, akinek a daganatát lehetett gyógyítani, de maradványtünetei miatt nem tudott visszailleszkedni a környezetébe, vagy az nem fogadták vissza.

Rosszindulatú daganatok esetében egyszer eljön az a határ, amikor az orvosi kezelés már nem tudja javítani az állapotot, fokozatosan romlik az agy működése és nem tudja fenntartani az életműködést.
daganat, agydaganat

2018-08-27 13:05:43

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop