Agyhártyagyulladás
2001. 01. 29
A gennyes agyhártyagyulladás ma a médiában vezető hír, ha az országban egy-egy ilyen betegség fellép. Sok egyéb bakteriális és vírusfertőzés okozta megbetegedés fordul elő évről évre hazánkban a gennyes agyhártyagyulladásnál lényegesen gyakrabban, szórványos megbetegedések ezek is. Nem járványok. Nem igényelnek megelőző oltásokat, amelyek önmagukban is kockázatot rejtenek. Jellemző, hogy a minden évben menetrendszerűen visszatérő, milliókat megbetegítő, több száz életet követelő influenzavírustól védő vakcinát a legveszélyeztetettebbek zöme idén sem vette igénybe - még ingyen sem. Ám a pánikba kergetett lakosság nyomására olyan kórokozó ellen törzskönyveztek oltóanyagot, amely évente átlagosan 20-40 megbetegedést okoz, alacsony halálozási rátával. A pánikkeltésnek politikai felhangjai is vannak. Tavaly néhány kaszárnyában előfordult agyhártyagyulladásos eset kapcsán derült fény a katonaságnál uralkodó - ettől egyébként teljesen független - áldatlan állapotokra. Ez adott politikai színezetet az ügynek. Az a csinnadratta, ami az ügyben ma is folyik, teljesen értelmetlen, különösen egy olyan országban, ahol ezrek halnak meg évente, mert nem kapják meg a szükséges kezelést ágy és állítólagos gépi kapacitás hiánya miatt, miközben tízezrével működtetnek felesleges ágyakat, és a besugárzó készülékek nincsenek kihasználva. Ahol levették a támogatott gyógyszerek listájáról azokat a fájdalom- és lázcsillapítókat, amelyeket millióknak kellene szedni, mert már régen tudjuk, hogy véralvadást gátlók és hatékonyan előzik meg a legsúlyosabb keringési betegségeket, amelyek az első számú halálokok Magyarországon. Ez - s még annyi más szörnyű mulasztás - nem érdekes, csak a gennyes agyhártyagyulladás. A minisztérium meg az ÁNTSZ hiába beszél. A kutya sem hisz nekik. Ezt egyébként nem csodálom. Dr. Csákány György ny. egyetemi tanár