Legutóbbi cikkek

A memóriazavarok

2000. 03. 01

Mit várhatunk attól, ha tudatosan tornáztatjuk agysejtjeinket? Ha csak annyit, ez majd segít, hogy könnyebben megjegyezzük a telefonszámokat, igencsak alulbecsüljük az agytréning hatását! Segítségével ugyanis nem csak a memóriánk javul, hanem mintegy mellékhatásként megtanulhatjuk gyorsan és rugalmasan átgondolni a dolgainkat. Ez pedig olyan képesség, ami - napjainkban, a villámgyors változások modern időszakában - főként a munkánkban igencsak jól jöhet!

Alzheimer-kór

2000. 02. 07

A kór ezen korábbi vagy gyakrabban későbbi - 60 év feletti - életszakaszban fellépő tüneteit latin szóval demenciának nevezzük.

Az alvászavarok

2000. 02. 01

Az, hogy jól alszunk-e, több belső és külső hatástól függ. Meghatározó az is, hogyan tervezzük meg az alvásunkat, illetve annak helyét és környezetét. Ennek fontossága már csak azért sem alábecsülendő, mivel életünk egyharmadát az ágyban töltjük.

A meningitis újabb áldozata

2000. 01. 17

Még nincs vége a gennyes agyhártyagyulladás-járványnak. A légúti megbetegedésekkel összefüggésbe hozható fertőzésnek ismét egy kisgyermek lett az áldozata, ezzel hétre emelkedett a meningitisben meghaltak száma. A laborvizsgálat szerint gennyes agyhártyagyulladásban szenvedett az a két és fél éves kislány, aki szombat este hunyt el a nyíregyházi Jósa András Kkórházban - tájékoztatta tudósítónkat Dicső Ferenc, az intenzív osztály vezetője. Az eszméletlen gyermeket sokkos állapotban szállították kórházba szombaton egy Mátészalka közeli településről. A kislány az orvosi beavatkozás ellenére pár órán belül meghalt. Straub Ilona, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgatója nem tudott pontos adatokat mondani, de véleménye szerint az elmúlt napokban is okozott újabb megbetegedést a gennyes agyhártyagyulladás kórokozója. A főigazgató elmondta azt is, hogy az országban még nincs influenzajárvány, bár az ilyen megbetegedések miatt teljes látogatási tilalmat rendeltek el a Debreceni Orvostudományi Egyetem klinikáin. A DOTE-n jelenleg huszonkét beteget ápolnak influenzával, az egyetemi klinika tizenegy dolgozója is megkapta a fertőzést. Tarsoly Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei ÁNTSZ járványügyi osztályvezetője elmondta: a megyében az elmúlt három hét alatt tízezer influenzamegbetegedést regisztráltak. A tiszti főorvos kedden dönt arról, hogy elrendeli-e az általános látogatási tilalmat a megye összes egészségügyi intézményében. Kaposvárott hétfőn hiánycikk volt az influenza elleni védőoltás, ám az ígéretek szerint keddtől ismét kapható lesz a gyógyszertárakban. A fővárosban eddig még egyetlenegy esetben sem mutatták ki az influenza vírusát. Budapesten a múlt héten 6582 influenzaszerű, felső légúti megbetegedést jelentettek a családorvosok. A főváros helyettes tiszti főorvosa, Kocsis Sándor elmondta: az új év első hetében még 9925-en fordultak orvoshoz e betegség tüneteivel. A szövődmények száma a korábbi 523-ról 161-re csökkent, a leggyakoribb a tüdőgyulladás volt. Mivel a környező országokban influenzajárvány van, Kocsis Sándor szerint érdemes védőoltással megelőzni egy újabb megbetegedést. Az oltás a beadástól számított két hét elteltével nyújt védettséget. Kedden az Országgyűlés honvédelmi és egészségügyi bizottsága együttes ülésen tájékozódik az agyhártyagyulladás-járványról. A képviselők meghallgatják Polt Pétert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesét, Molnár Ilona országos tiszti főorvost, valamint a honvédség illetékes vezetőit. A képviselők elé kerül Csáky András (MDF), valamint az egészségügyi bizottság által közösen kezdeményezett törvénymódosítás. Ha a parlament is elfogadja, akkor a jövőben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ellenőrzési lehetőséget kap a honvédség által felügyelt területeken is.

Gennyes agyhártyagyulladás: elhunyt egy féléves csecsemő

2000. 01. 09

Pénteken kettő, szombaton egy újabb gennyes agyhártyagyulladásos esetre derült fény. Információink szerint pénteken ebben a betegségben hunyt el egy féléves csecsemő. Az ismert esetek száma ezzel megközelítette a negyvenet, a halálos áldozatoké pedig hatra emelkedett. Az ÁNTSZ illetékesei mérlegelik az oltóanyag törzskönyvezési eljárásának jelentős felgyorsítását. Az utóbbi napokban mindössze három új betegről érkezett jelentés, hatra emelkedett azonban a halálos áldozatok száma: pénteken fertőző agyhártyagyulladásban meghalt egy féléves borsodi kisfiú. Sedlák Mária Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tiszti-főorvos miskolci tudósítónk érdeklődésére tegnap elmondta: a gyermeket szülei péntek délután azzal vitték orvoshoz, hogy már két napja lázas volt. A körzeti orvos láz- és köhögéscsillapító gyógyszert rendelt. Két órával később a szülők visszamentek a rendelőbe, mert a gyermek állapota rosszabbodott, bőr alatti bevérzések léptek fel nála. A körzeti orvos mentőt hívott, 18 órakor azonban a kisfiú meghalt. A gyermektől vett mintában a laboratóriumi vizsgálatok során kimutatták az agyhártyagyulladást okozó baktériumot. Sedlák Mária elmondta: az Ózd melletti kistelepülésen nem ugyanaz a baktérium okozta a betegséget, mint amelyik a laktanyákban fertőzte meg a katonákat. Pénteken egy 15 éves középiskolást szállítottak kórházba Debrecenben, aznap egy, már kezelés alatt álló húszéves fiatalembernél, szombaton pedig egy hároméves gyermeknél állapította meg a laborvizsgálat a gennyes agyhártyagyulladást, mindkettőjüket a kiskunhalasi megyei kórházban ápolják. Ezzel a december óta regisztrált esetek száma megközelítette a negyvenet. Molnár Ilona, országos tiszti főorvos vasárnap este lapunk kérdésére elmondta: lehetséges, hogy már ma részleteket közölhetnek a különlegesen felgyorsított oltóanyag-törzskönyvezési eljárásról. Igaz, ehhez alapos dokumentáció kell a gyártótól is, emellett jogi szakvéleményre van szükség, de nem elképzelhetetlen, hogy akár egy hét múlva a patikákban receptre megvásárolhatják az oltóanyagot azok, akik be kívánják oltatni magukat és gyermekeiket. Gennyes agyhártyagyulladásos megbetegedésre akár márciusig is számítani lehet - nyilatkozta a hét végén Straub Ilona. Az Országos Epidemiológiai Intézet főigazgatója szerint a járvány a felső légúti megbetegedések számának csökkenésével visszaszorul, és cáfolta, hogy - az influenzához hasonlóan - tömeges fertőzésveszély állna fenn. Kielégítő az állapota annak a 15 éves debreceni középiskolásnak, aki agyhártyagyulladással került péntek este a debreceni Kenézy Gyula Kórházba - tudtuk meg Lesch Miklós ügyeletes orvostól. A debreceni kórházban fekvő másik beteg - a budapesti Petőfi laktanyában szolgáló 18 éves kiskatona - láztalan, panaszmentes. Javult az állapota, tisztult a tudata annak a tízéves derecskei kislánynak, akit másfél hete szállítottak eszméletlenül a Debreceni Orvostudományi Egyetem gyermekklinikájára. A nyíregyházi Jósa András Kórházba a napokban szállítottak be egy 15 éves fiút, akinek a laboreredményei a hét végén mutatták ki az agyhártyagyulladást. Orvosai szerint állapota kielégítő. Ugyanitt egy nőt is ápolnak, nála nem igazolódott be az agyhártyagyulladás gyanúja. A gyermekosztályon fekvő agyhártyagyulladásos három és fél éves kisfiú láztalan, a 14 éves nyíregyházi fiú, akit másfél hétig kezeltek, teljesen panaszmentes lett, és elhagyhatta a kórházat. Bács-Kiskun megyében hét járványos agyhártyagyulladásban szenvedő beteget tartanak nyilván - közölte szegedi tudósítónkkal Lehoczki Károly, az ÁNTSZ Bács-Kiskun megyei szervezetének ügyeletes orvosa. Hozzátette: az egyik betegnél a klinikai tünetek genynyes agyhártyagyulladásra utalnak, de a bakteriológiai vizsgálat még nem igazolta a kórt. A kiskunhalasi Semmelweis Ignác Kórházban három felnőttet és két gyermeket ápolnak járványos agyhártyagyulladással. Mindegyikük állapota kielégítő. Az orvos kérdésünkre elmondta: az utóbbi napokban történt újabb megbetegedések nem közösségekben történtek. A tapolcai és a szombathelyi kiképzőközpont sorkatonáit hétfőn oltják be az agyhártyagyulladást okozó baktérium ellen. Szombaton a szabadszállási honvédeket oltották be, a kalocsai katonákat pedig már ellátták a védőanyaggal. Más laktanyákban a katonák nem kapnak oltást, mert egy véletlenszerű szűrővizsgálat azt mutatta, hogy a betegséget okozó baktérium ezeken a bázisokon nincs jelen nagyobb számban, mint normális körülmények között. A honvédség eddig mintegy 14-15 millió forint értékben vásárolt oltóanyagot, dózisonként 1750 forintért. Már megrendelték azt a csaknem nyolcezer adag oltóanyagot is, amellyel a februárban bevonuló újoncokat látják majd el.

A meningitis járványos méretet öltött

2000. 01. 03

A gennyes agyhártyagyulladás-járvány ellenére sem hosszabbították meg az iskolákban a téli szünetet. Egyelőre a tiszti orvosi hivatal nem tartja szükségesnek a lakosság oltását, miközben két újabb laktanyában megelőző intézkedésként immunanyagot kapnak a katonák, mihelyt az országba érkezik a vakcina. Az elmúlt 24 órában újabb sorkatonát vittek gennyes agyhártyagyulladással kórházba. Kritikus az állapota a tízéves derecskei kislánynak. Straub Ilona, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgatója tegnap sajtótájékoztatón elismerte: a gennyes agyhártyagyulladásos megbetegedések járványos méreteket öltöttek. Ennek ellenére nem rendelték el a téli szünet meghosszabbítását, az ünnepek után a kollégiumokba is visszatértek a diákok. Felmerült ugyan a gondolat, hogy az újabb megbetegedések elkerülése érdekében meghosszabbítják az iskolai szünetet, de a szakemberek ezt a lépést végül mégsem látták szükségesnek. Molnár Ilona országos tiszti főorvos lapunk kérdésére válaszolva elmondta: a gyerekek nem tartózkodnak olyan hosszú ideig egy légtérben, mint a katonák, s a fizikai megterhelés sem olyan mértékű az oktatási intézményekben, mint a kiképző központokban. A megbeszéléseken szó volt arról is, hogy csökkenteni kellene az iskolások fizikai megterhelését, sőt annak lehetősége is felmerült, hogy szüneteltessék egy ideig a diszkók működését. Straub Ilona, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgatója hozzátette: ha történik megbetegedés valamelyik iskolában, azonnal megteszik a megfelelő intézkedéseket. A betegség megelőzése kétféleképpen történhet: védőoltással és antibiotikumos kezeléssel. Ha azonban szakmailag nem indokolt a kezelés, a kórokozó ellenállóvá válik az antibiotikummal szemben. A gennyes agyhártyagyulladást okozó C-típusú meningitis baktérium főként a zárt közegben, egy légtérben élő, fokozott fizikai megterhelésnek kitett fiatalok között terjed. Az országos tiszti főorvos hozzátette: úgy látják, hogy mind a lakosság, mind a háziorvosok körében túlzott a riadalom. Naponta öt-hat bejelentést is meg kell vizsgálni, ez esetenként 10-50 hozzátartozót és ismerőst is jelent. Az öt-hat esetből átlagosan egy bizonyul agyhártyagyulladásnak. Sokkal többen hordozzák a baktériumot, mint amennyien végül megbetegednek: száz fertőzött közül mindössze egynek terjed át garatnyálkahártyájáról az agyhártyákra és a vérbe a baktérium. Elsősorban azok veszélyeztetettek, akiknek ellenálló képessége egyébként is gyengébb. Svéd László vezérőrnagy, a Magyar Honvédség egészségügyi csoportfőnöke elmondta: a legsúlyosabb állapotban lévő kalocsai kiskatona is gyógyulófélben van, tegnap levették a lélegeztető-gépről. A laktanyákban eddig 2600-an kapták meg a védőoltást: Kalocsán minden katona, Szabadszálláson pedig az a 300 honvéd, akik éppen a kiképzőközpontban tartózkodtak. A másik két kiképzőközpontban, Tapolcán és Szombathelyen is beoltják majd a katonákat, amint megérkezik külföldről a szükséges mennyiségű oltóanyag. Továbbra is súlyos állapotban van az a tízéves derecskei kislány, akit csütörtökön szállítottak be gennyes agyhártyagyulladás gyanújával a Debreceni Orvostudományi Egyetem gyermekklinikájára. Kielégítő az állapota viszont annak a debreceni kiskatonának, aki a budapesti Petőfi laktanyában szolgál, és vasárnap este került be a debreceni Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet fertőzőosztályára. A kiskatona egyébként nem C-, hanem A-típusú meningitisbaktériummal fertőződött. Jobban van a 14 éves nyíregyházi fiú, ő csütörtökön került be a helyi Jósa András Kórházba. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságában összegyűlt a testület összehívásához szükséges számú aláírás, a honvédelmi bizottságban ugyanezt keddre ígéri a testület szocialista alelnöke.

Újabb agyhártyagyulladásos katona Kalocsán

1999. 12. 26

Tegnap este újabb gennyes agyhártyagyulladásos esetet, a hatodikat jelentették a honvédség kalocsai laktanyájából, ahol mától vesztegzárat rendeltek el. A betegség terjedésében szerepet játszhattak az elégtelen laktanyai körülmények, az egyenruházat hiányosságai, a C-vitaminban szegény élelmezés - állapította meg vizsgálatában az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese, Polt Péter. Tegnap este a hatodik sorkatonánál diagnosztizálták a gennyes agyhártyagyulladást a kalocsai laktanyában. (Hárman már meggyógyultak, egy katona tünetmentesen a kiskunhalasi kórházban van, egy állapota súlyos, életveszélyes, őt a Szent László kórházban kezelik, s a tegnap este megbetegedett sorkatona állapota is súlyos. Lapunk értesülése szerint öt civil beteget is kezelnek gennyes agyhártyagyulladással.) A betegség jelentkezésekor Polt Péter, az állampolgári jogok biztosának általános helyettese - aki már vizsgálódott a kiképzőközpontokban tapasztalható élet- és munkakörülményekről - kiegészítő vizsgálatot rendelt el a kalocsai laktanyában a katonák egészségügyi helyzetéről. Az ombudsmani jelentés megállapítja: a kalocsai laktanyában a nagyszámú agyhártyagyulladásos esettől függetlenül is aggályos közegészségügyi helyzet alakult ki. Feltűnően gyakori a fertőző légúti megbetegedés, ami táptalajt ad a gennyes agyhártyagyulladásnak. A Népszabadságnak nyilatkozva Polt elmondta: vizsgálatai szerint a C-vitaminban szegény táplálkozás, egyes kiképzési feladatok rossz szervezése, valamint a fűtés, a melegvíz-ellátás és az egyenruházat hiányosságai jelentősen hozzájárultak a sorozatos és nagyszámú megbetegedéshez. Helytelen - mert a fertőző betegségek terjedését segíti elő - az a kalocsai laktanyában bevezetett gyakorlat, hogy azok a sorkatonák, akik a gyengélkedőn ellátásra jelentkeztek, nem kapnak eltávozást. Polt szerint a diszkriminatív megkülönböztetés helyett a beteg katonák elhelyezési körülményeinek javítására kellene helyezni a hangsúlyt, különben a megbetegedett katonák nem kezeltetik magukat, és hosszú ideig fertőzők maradnak. Polt szerint külön vizsgálat témája lehetne az a sajtóban felvetett kérdés, hogy az egészségügyi zárlat miért csak a sorkatonákra vonatkozik, a hivatásosokra és a szerződésesekre miért nem. A mostani, Bács-Kiskun, Pest és Heves megyében jelentkező, a meningitis- baktérium C-csoportjába tartozó törzsek által okozott agyhártyagyulladás Magyarországon mindeddig nagyon ritkán fordult elő, itt rendszerint az A-csoportba tartozók okoztak járványt - mondta a Népszabadságnak vasárnap este dr. Svéd László vezérőrnagy, a Magyar Honvédség egészségügyi csoportfőnöke. - A betegség főleg a 20-21 évesekre veszélyes, az idősebbek immunrendszere már ellenáll a baktériumnak. Az agyhártyagyulladás három leggyakoribb kórokozója zárt térben terjed, a hivatásosok pedig ritkán tartózkodnak huzamosabb ideig, órákig egy légtérben a sorállományúakkal: nem étkeznek együtt, s főleg nem alszanak velük egy hálóteremben. A fertőzés veszélye ugyanis éjszaka különösen nagy: a hálóteremben nincs semmilyen légmozgás, és a levegő megtelik baktériumokkal - mondta az orvos vezérőrnagy. Ennek ellenére mától már a hivatásosok sem mehetnek haza: a hétfő reggeli váltás addig marad a laktanyában, amíg fel nem oldják az egészségügyi zárlatot. (Ez mindaddig tart, amíg a betegség jelentkezik, s ehhez még legalább tíz napot hozzá kell számítani.) Svéd László úgy vélekedett, hogy a tömeges felső légúti megbetegedések, amelyek az agyhártyagyulladásos eseteknél néhány nappal korábban jelentkeztek, közrejátszhattak abban, hogy Kalocsán ilyen virulens baktériumtörzs alakulhatott ki. A vírusos felső légúti megbetegedések legyengítették a szervezetet - a 2500 fős laktanyában egy hét alatt 500-600 fő jelentkezett ilyen panaszokkal -, s így az kevésbé tudott védekezni a szokatlanul erős bakteriális fertőzés ellen. A megelőzés sem volt egyszerű: egyes esetekben az oltás hatástalan marad, a megelőző gyógyszer pedig károsítja a májat, így csak módjával alkalmazható. Ezért az első időszakban csak a megbetegedettekkel közvetlenül kapcsolatba került személyek kaptak ilyet, de mára a helyőrség valamennyi katonáját beoltották. Az ombudsmani kifogásokkal kapcsolatban Svéd László megjegyezte: kételkedik abban, hogy rövid idő alatt olyan C-vitamin-hiány léphetett volna fel, amely tömeges megbetegedést okoz. - Igaz, hogy a honvédségi koszt nem túl változatos - tette hozzá -, de meggyőződésem, hogy valamennyi egészségügyi előírásnak megfelel. Az orvos vezérőrnagy elismerte viszont, hogy a honvédségi ingatlanok gyakran valóban sok kívánnivalót hagynak maguk után, s ezek közül a kalocsai laktanya a legrosszabbak közé tartozik.

Az agyérkatasztrófa

1999. 11. 17

Alighanem az a legnagyobb baj, hogy a kezdetleges jelekre nem figyel az ember. A váratlanul fellépő fejfájásokra, a megmagyarázhatatlan belső nyugtalanságokra, a kar zsibbadására, a fáradt ébredésekre. Az enyhe beszédzavart betudjuk nyelvbotlásnak, és az Istennek sem vallanánk be: egyre kevésbé bírjuk az iramot, inkább ösztökéljük magunkat kávéval, olykor fűvel, egy pohár itallal, gyógyszerrel. Egyszer csak bekövetkezik az, amire talán sohasem gondoltunk: az agyérkatasztrófa. - A kór egyre fiatalabb korosztályokat pusztít. Az ENSZ adata szerint az 50 és 54 év közötti magyar férfiak halandósága a legnagyobb a világon - mondja dr. Pongrácz Mária, neurológus főorvos, a Magyar Stroke Társaság alapító tagja. - Stroke-nak az agyi érelzáródással, agyvérzéssel, érfalszakadással járó történést nevezzük. A harmadik leggyakoribb halálok nálunk. Tünetei: látás- és beszédzavar, végtagzsibbadás, akár ájulással járó, "megsemmisítő" fejfájás, féloldali bénulás. A betegnek csak akkor van esélye az életben maradásra vagy a teljes gyógyulásra, ha a rohamot követő három-hat órán belül eljut valamelyik stroke-központba, ahol speciális és intenzív kezelésben részesítik. (Közbevetőleg: valamennyi megyeszékhelyen, a fővárosban pedig tíz egészségügyi intézményben van stroke-központ - ezek a tünetek jelentkezésekor beutaló nélkül is felkereshetők, így megelőzhető az agyérkatasztrófa.) - Mi, a Rókus kórházban felkészültünk a stroke-betegek ellátására. Fel tudjuk térképezni komputertomográfiával az agy szöveteit, ki tudjuk mutatni az érszűkületet, az érfalkárosodást, az embóliaforrást, az érelzáródást, a koponyán belüli véráramlás ép vagy kóros voltát. Végzünk vizsgálatot EKG-val és részletesen elemezzük a vérképet. Így azonnal pontos diagnózist tudunk felállítani, és közvetlen agyérkatasztrófa esetén a megfelelő fekvőbeteg-központba irányítjuk a beteget. Az élet nem más, mint a környezethez való folyamatos alkalmazkodás. Ám az örökségül kapott adaptációs energia készletei végesek és pótolhatatlanok, a gazdálkodás módját viszont mi szabjuk meg - fogalmazta meg a magyar származású kanadai professzor, Selye János. Ma a stroke-betegek 25 százaléka nem éli túl a "csapást". A többiek pedig többnyire megbénulnak fél oldalukra, közvetlen környezetükkel is csak nagy erőfeszítés árán vagy egyáltalán nem tudnak kommunikálni. Teljes önellátásra pedig képtelenek. - A rehabilitáció csak részlegesen megoldott - mutatott rá dr. Pongrácz Mária. Az Országos Rehabilitációs Intézetben dr. Szél István azt hangsúlyozza, náluk utókezelést kapnak a betegek: azaz öt-hat hétre be kell feküdniük az intézetbe, hogy visszavezessék őket az életbe. - Nagyon fontos, hogy a beteg együttműködjön, hiszen fokozatosan kell önellátó és járóképességét visszaállítani - mondja dr. Szél István. - Bizonyos spontán helyreállás előfordul, de további támogatásra, gyógytornászra, logopédusra ezután is szüksége van. Valamennyi beteget sajnos nem tudjuk visszarendelni kezelésre, de a házi szakápolás keretében viszont folytatható a rehabilitáció. Csakhogy ez a hálózat még nem épült ki mindenhol. Az agyérkatasztrófát túlélők közül számtalan beteg magára marad. Számos intézményben a járóbeteg-rendeléseken próbálnak segítséget nyújtani a betegeknek, és a megelőzési programmal elejét venni a stroke-nak. A Rókus kórházban bárki jelentkezhet vizsgálatra előzetes időpont-egyeztetés után. Felmérik nála az életvezetéséből eredő kockázati tényezőket, és kezelik az agyérkatasztrófa rizikófaktorait, mint például a cukorbetegséget vagy a magas vérnyomást. Ha szükséges, érsebészeti műtéttel igyekeznek megakadályozni a stroke-ot, és a végleges rokkantság kialakulását. A rizikófaktorok kivédésével a stroke megelőzhető! Mindenkinek találnia kell valamit, amit a terhes gondolatok helyébe illeszt, hogy azokat eltüntesse. Ez az átváltás. Tudatosan törekedhetünk arra, hogy a figyelem középpontjába mást, valami új dolgot helyezzünk, vagy egész testünket foglalkoztassuk, és a baj, az aggodalom máris veszít a súlyából. Nagyobb harmóniában kellene élni a természet törvényeivel - fogalmazta meg receptjét Selye János. Ugyanezt az elvet vallják az ázsiai hegyi kolostorok lakói is, éppen csak másként fogalmaznak. Ezerötszáz év zártságából hazánkba érkezett kínai szerzetes hite szerint a test és a lélek harmóniájára kell törekedni. Ő ezt a hitén túl a fehérjedús, de hús nélküli táplálkozással, a kínai gyógyászat alapját is jelentő tajcsival, a lazán, lassan végrehajtott formagyakorlatokkal éri el. Hiába van pénze az embernek, ha az életvezetése nem jó.

Savós agyhártyagyulladás

1999. 09. 20

A központi idegrendszerben (agyban és agyhártyában) előforduló gyulladásos elváltozásokat meningoencephalitisnek nevezzük. Amikor dominálóan az agyhártyák gyulladásának tüneteit észleljük meningitis serosáról, ha pedig az agyvelőben van a gyulladás fő helye, encephalitis a diagnózis. Valójában azonban ha változó mértékben is, minden központi idegrendszeri gyulladásnál érintve van az egész, burokkal körülvett agy.

Epilepsziák

1999. 08. 16

Az epilepszia klasszikus formája, az eszméletvesztéssel, görcsös rohamokkal, habzó szájjal, bevizeléssel jellemezhető tünetegyüttes már az ókorban ismert volt. Szent betegségnek tartották. Templomokban a csenddel, a nyugalommal gyógyították. .