Menstruációs ciklus

A menstruáció, a méhet bélelő nyálkahártya (endometrium) vérzéssel járó leválása kb. havi ciklusokban fordul elő, hacsak a nő nem terhes. Jellemzi a nő életének szaporodóképes éveit, melyek a nemi érés során bekövetkező menstruációkezdettől (menarche) befejeződéséig (menopauzáig) terjednek.

| InforMed Hírek16   InforMed | Sándor, K.
Megállapodás szerint a vérzés első napját számítják a menstruációs ciklus kezdetének (első nap). A ciklus közvetlenül a következő menstruáció előtt ér véget. A menstruációs ciklusok hossza 21 és 40 nap között lehet.

A ciklusoknak csupán 10-15%-a pontosan 28 napos. A menstruációk közti idő általában közvetlenül a menarche utáni és a menopauza előtti években a leghosszabb. A menstruációs ciklust három szakaszra lehet felosztani: follikuláris (tüszőérési), ovulációs (a petesejt kiszabadulása) és luteális (sárgatest) fázisra.

A follikuláris fázis változó hosszúságú, a vérzés első napjától a sárgatestképző-hormonszint kiugrásáig terjed, ami a petesejt kiszabadulását okozza (ovuláció). Ezt a fázist azért hívják így, mert ez idő alatt fejlődik ki a tüsző (follikulus).

A szakasz első felében az agyalapi mirigy kis mértékben emeli a tüszőserkentő-hormon elválasztását, ami 3-30 tüsző növekedését váltja ki; mindegyik egy petesejtet tartalmaz. Ezek közül a tüszők közül csupán egy nő tovább, a többi stimulált tüsző elsorvad. A follikuláris fázis a szaporodóképes évek vége felé, a menopauza közeledtével általában rövidül.

A menstruáció során a méh nyálkahártyájának (endometriumnak) egy része az ösztrogén- és a progeszteronszintekben bekövetkező csökkenés hatására lelökődik. A méh nyálkahártya három rétegből áll. A felső (szuperficiális) réteg és a középső (intermediális) réteg nagy része lökődik le. Az alsó (bazális) réteg megmarad, és új sejteket állít elő, ebből a másik két réteg újjáépül.

A menstruációs vérzés 3-7, átlagosan 5 napig tart. A vérveszteség 15-300, átlagosan 130 ml. A tisztasági betét, vagy tampon a típusától függően 30 ml-ig tudja felvenni a folyadékot. A menstruációs vér általában nem alvad meg, hacsak nem nagyon erős a vérzés.

Az ovulációs fázis, mely során a petesejt felszabadul, egy a sárgatestképző-hormon szintjében fölívelő hullámmal kezdődik. A petesejt általában 16-32 órával a hullám kezdete után szabadul ki. A növekvő follikulus kidomborítja a petefészek felszínét, majd megreped és a petesejt kiszabadul.

A peteérés (ovuláció) ideje körül a nők egy része tompa, néhány perctől néhány óráig tartó fájdalmat érez az alhas egyik oldalán, ez "Mittelschmerz"-ként ismert. Habár a fájdalom a peteérés oldalán van, a fájdalom pontos oka nem ismert. A fájdalom megelőzheti, vagy követheti a tüsző repedését, és nem mindegyik ciklusban fordul elő.

A petesejt nem váltakozva szabadul fel a két petefészekből, hanem a kiszabadulás helye véletlenszerűnek tűnik. Ha az egyik petefészket eltávolítják, a megmaradt petefészekből minden hónapban kiszabadul egy petesejt.

A peteérést (ovulációt) a luteális (sárgatest) fázis követi. Ez 14 napig tart, és közvetlenül a menstruáció előtt ér véget, hacsak nem következik be megtermékenyülés. A luteális fázisban a megrepedt tüsző a petesejt kiszabadulása után záródik, és egy ún. sárgatestet (korpusz luteumot) képez, ami növekvő mennyiségű progeszteront termel.

A progeszteron a testhőmérséklet enyhe emelkedését okozza a luteális fázis alatt, ami emelkedett is marad a menstruáció kezdetéig. Ez a hőmérsékletemelkedés használható annak körülbelüli megítélésére, hogy az ovuláció megtörtént-e.

A sárgatest 14 nap után elsorvad, és új menstruációs ciklus kezdődik, hacsak a petesejt nem termékenyült meg. Ha a petesejt megtermékenyült, a sárgatest humán koriogonadotropin-hormont kezd termelni. Ez a hormon fenntartja a sárgatestet, ami progeszteront termel, míg a növekvő magzat meg tudja termelni saját hormonjait. A terhességi tesztek a humán koriogonadotropin-hormon (hCG) kimutatásán alapulnak.

| menstruáció, peteérés, ovuláció, ciklus, tüsző
2019-10-15 17:50:04

Web Design & Development Prowebshop