Erre célszerű felkészíteni a lányokat. Legjobb, ha az őt naponta szemmel tartó édesanyjától kapja meg idejében a szükséges információkat. De bizalom hiányában ezen segíthet a nővére, nagynénje, tanára, védőnője, a család orvosa.

Fontos, hogy a 9-12 éves kislányokat ne érje váratlanul, ne tekintsék váratlan betegségnek, a testi fejlődés látható jeleinél már tudjon a menstruációról. A menstruáció, menzesz, havivérzés, vagy ahogy a kisalföldiek mondják, "amikor beteg voltam", egy 2-6 napig tartó méhvérzés havonta, amíg a lányok, nők, asszonyok petét érlelnek, fogamzóképes korúak.

Általában 12-52 éves korú nőket érint ma Magyarországon. A lányok körülbelül 400.000 éretlen petesejttel születnek, amelyből az életük során csupán 400 érik meg. A gyermekkorban szunnyadnak az ivarmirigyek.

A serdülőkor kezdetén 9-11 éves korban valamilyen belső biológiai óra hatására megkezdődnek az agyi központokban (a hypothalamusban és az agyalapi mirigyben a hormonok termelődni (FSH és LH), amelyek a vérkeringésbe kerülve a célszervet, a petefészkekhez jutnak. Ezen hormonok szakaszosan, egyre nagyobb mennyiségben termelődnek és 1-2 évvel a menzesz előtt látványos testi változások zajlanak le: hirtelen hossznövekedés, a medencecsontok kiszélesednek, az emlők nőiessé válnak, kialakul a hónalj- és szeméremszőrzet, vagyis a kislányból nő lesz.

A méh és a petefészkek elhelyezkedése a női medencében.

Általában jellemző, hogy minél később jelentkezik a havivérzés, annál magasabbra nőnek a lányok, de a menstruációs ciklusuk rendszertelenebb lesz. Ma átlagosan 12,5 éves korban jelentkezik a vérzés. Ez lehet kezdettől fogva rendszeres, de lehetnek több hónapos szünetek is.

Amikor a petefészkek éretté válnak az agyi hormonok ingereire, akkor tüszőérést indítanak. Ha egy tüsző megérik, megreped, a benne lévő érett petesejt kikerül a szabad hasüregbe, majd a petevezetőbe. Itt a szerv féregszerű mozgással továbbítja a petét a méhűrbe, ahol várja a beágyazódásra kész méhnyálkahártya. Ha nem történik közösülés, nem jut be spermium a női testbe, nem történik megtermékenyülés, a nyálkahártya elsorvad, lelökődik. A nők egy részénél a méh erős görcsökkel távolítja el a nyálkahártyát.

A méh, petevezeték és a petefészkek felépítése.

Menstruáció során a méh-nyálkahártya lelökődése történik.

(Grafika: Organon)

Ez a véres váladék a méhszájon át a hüvelybe, majd onnan a külvilágba jut. Ez a látható vérzés a menstruáció. Ez tehát egy természetes jelenség, nem betegség a nők fogamzásra képes (fertilis) időszakában. Régen azt hitték, hogy a menarchét követő két évben nem érik petesejt. Ezen állítást több tizenéves szülőnő már megcáfolta. Ezért nagyon fontos a serdülők figyelemmel kísérése, felvilágosítása, nemcsak a tiltás.