Az emlő vizsgálata

A női mell a szépség, nőiesség és a csecsemőtáplálás szimbóluma. Fontos, hogy ápoljuk, időnként vizsgáljuk, s ha bármilyen eltérést észlelünk, időben szakorvoshoz forduljunk.

emlő, vizsgálat, emlÅ‘ | Gyógy-ír   Kisalföld | Balogh, I.
Az életkor szerinti változások normálisan a következőképpen zajlanak: Születéskor fiúknál és lányoknál egyaránt előfordul, hogy az anyai hormonok hatására az emlők kissé megnagyobbodottak, sőt olykor még tej is nyomható ki belőle. Ezt népiesen "boszorkánytej"-nek nevezik. Teljesen ártalmatlan jelenség, néhány nap alatt elmúlik.

A gyermekkor hormonális nyugalmi időszak. Ekkor a kisfiúk és kislányok mellkasa egyforma, az emlő mirigyszövete nem tapintható.

A serdülőkor 9-11 éves korban kezdődik. Először az agyban (hypothalamusban és az agyalapi mirigyben) kezdenek termelődni a hormonok, mely több hónap, év alatt érik el a felnőttkori normál szintet. A gyermekből felnőtt lesz. A külső testi változásokat másodlagos nemi jellegnek nevezzük.

A lányoknál a serdülés hamarabb kezdődik. Ezért tapasztaljuk, hogy a lányok magasabbak az azonos korú fiúknál. A csípők szélesebbé válnak, a mellek növekednek, kialakul a hónalj- és fanszőrzet. A ciklikus hormontermeléssel együtt havonta pattanások is megjelennek az arcon, időnként a mellkason, háton. Amikor az agyi hormonokra érzékennyé válnak a petefészkek és a méhnyálkahártya is, akkor jelentkezik az első menstruáció (menarche). Ekkor a mellek nagysága körülbelül a végleges fele.

Az első két éves menstruációs időszak alatt kialakul a hormonális egyensúly, megáll a testmagasság növekedés, kialakul a nőies külső és a mellek közel végleges nagysága.

Az emlőben hormonérzékeny szövet van a mirigyek, kötőszövet és zsír között, ezért egyes nők megérzik mellük feszességéből a közelgő (egy hét múlva esedékes) havivérzésüket. De az is normális, ha nem érez semmit. Fokozott érzékenység esetén beszélünk havivérzés előtti tünetegyüttesről (praemenstrualis syndroma), amikor a víz felhalmozódik a test szöveteiben, így az emlőkben is, emelkedhet a vérnyomás, kisfokú vizenyő (oedema) alakul ki, enyhe fejfájás, hangulati nyomottság, mellduzzanat alakul ki. Ezt megfelelő gyógyszerekkel, illetve életmód-változtatással (nyugodtabb élet, fehérjedús ételek kerülése, stb.) rendezni lehet.

Amikor terhesség jön létre, a női hormonok vérszintje a normálérték több százszorosára, illetve több tízezerszeresére emelkedik. Természetesen ez kihat az emlőre is. A mirigyállomány szaporodni kezd, hogy előkészüljön a tejtermelésre, ami a szüléskor a lepényleválása után kezdődik. De vannak olyan nők, akiknek már a terhesség közepétől kevés sárgás előtejük van. Ezzel nem kell tenni semmit. Az újszülött táplálását pedig már a szülőágyon meg lehet kezdeni, mert így hamarabb kellő mennyiségű anyatej képződik. Fontos az emlő védelmében is, hogy amíg csak lehet szoptassunk. Megfigyelték, hogy azon nőknél, akik sosem estek teherbe, illetve szülés után nem szoptattak, nagyobb eséllyel fordult elő emlőrák.

Ha vetélés zajlik le, akkor általában a 16. hét után már az esetek túlnyomó részében 2-3 nappal a vetélés után megindul a tejcsorgás mellfeszülés kíséretében. Ezt a nem kívánatos állapotot hideg vizes borogatással, hashajtással, és tejtermelést csökkentő tablettákkal (Bromocriptin, Parlodel) szüntethetjük meg.

Bizonyos megfigyelések arra utalnak, hogy terhesség-megszakítás után is kárt szenvedhet az emlő. Ugyanis a terhesség megfogant, a hormontermelés megsokszorozódott, majd a nő kérésére műtét következik. A törvény a 12. hét alatti terhességek megszakítását engedélyezi, és már ez idő alatt is szaporodtak, növekedtek az emlőmirigyek. Feltételezik, hogy ez is kiváltója lehet egy későbbi emlőráknak. Tehát már ezért is megfontolandó a fogamzásgátlás, illetve a megfogant terhességek kiviselése a terhesség-megszakítás helyett.

Aki vállalja megfogant magzatát, megszüli, utána mindenképpen szoptassa. Hiszen melle átalakult, a tejelválasztás megindult. Eleinte bizsergő, majd feszítő érzést kelt. Aki rendszeresen szoptat, az tapasztalja, hogy az 5-6 órán át ki nem fejt tej olyan érzést kelt, mintha két téglát cipelnénk a mellkasunkon. Újszülöttet szoptatni csodálatos érzés, nem is beszélve a praktikus oldaláról: mindig kéznél van, nem kerül pénzbe, testmeleg, s a csecsemő igényének legjobban megfelel az összetétele, fajazonos fehérjét tartalmaz.

A baba megtanul szopni, arcizmai erősödnek, állkapcsa és fogazata is jól fejlődnek. A szoptató anya számára óriási megkönnyebbülés, ha csecsemője teljesen kiszívja melléből a tejet. Ha mégis marad benne, azt célszerű kifejni. Érezni lehet a göböket, a tejjel teltmirigyeket, amelyeket masszírozással és emlőbimbó kifelé irányítva a tejcsatornákat a bimbóudvar határán megnyomva kiüríthetünk és kiskanállal a babának adhatunk vagy lefagyaszthatjuk.

A fejés eleinte fájdalommal járhat, de utána megkönnyebbül az anya. Ám aki ezt a fontos tevékenységet elhanyagolja, annak igen sok gondot okozhat a fájdalom, feszülés, esetleg gyulladás.

A tej kifejését különböző szívóeszközök segíthetik

A belobbant tejmirigy fölött az emlő bőre feszül, piros és fáj. Gyulladáscsökkentő és antibiotikum rendelésére ekkor szükség lehet a fejés mellett. Ha viszont tályog lesz belőle, akkor sebészi feltárásszükséges. Ezután a tejet el kell apasztani. Van olyan természeti nép, ahol az a szokás, hogy csak a bal mellből szoptatnak. Érthető, hogy nálunk miért fordul elő gyakrabban a jobb oldalon emlőrák.

Ajánlatos minden nőnek havonta legalább egyszer alaposan áttapintani mindkét mellét, nagy segítséget jelent az apróelváltozások észlelésében a gondos és figyelmes férj is. Az ábrán ismertetett módszerrel érezzük a mirigyállományt és a mellkasfallal való kapcsolatot.

| emlő, vizsgálat
2007-11-30 12:47:19

Web Design & Development Prowebshop