Az emlőrák gyógyszeres kezelése

Nagy gyakorisága miatt ez az a daganatos betegség, amelyben talán a legtöbb gyógyszer és gyógyszer-kombináció van világszerte használatban.

emlőrák, gyógyszer | Gyógy-ír   Kisalföld | Mátrainé Laszip, I.
A gyógyszer-kombinációk kiválasztása függ a betegség kiterjedésétől, az eddig más eszközökkel elért gyógyeredménytől, a beteg általános állapotától, életkorától. A kezelés meghatározásában nagy szerepe van a patológusoknak, akik az eltávolított daganatból speciális eljárásokkal ki tudják mutatni azokat a faktorokat, melyek a betegség áttétképző hajlamára, agresszivitására utalnak.

Emlőrák esetén a gyógyszeres kezelésnek többféle javallata lehet. Leggyakoribb az úgynevezett adjuváns (a műtétet "kiegészítő") kemoterápia, melyet az emlőműtét után adunk, amikor ugyan nincs kimutatható távoli áttét, nem tapintható nyirokcsomóáttét, mégis évtizedes tapasztalat, hogy az ilyenkor idejében és megfelelő módon alkalmazott citosztatikus (sejtosztódást gátló) kezelés jelentősen javítja a túlélés esélyeit azáltal, hogy a szervezetben elszóródott, a jelenleg ismert vizsgálati módszereinkkel még ki sem mutatható daganatos sejteket, sejtcsoportokat elpusztítja. Ilyenkor az eltávolított daganat részletes szövettani lelete, illetve a prognosztikai faktorok ismeretében tudjuk kiválasztani a beteg számára legoptimálisabb kezelési sémát.

A danagatsejtek nagyfokú szóródásának és más szervekben való megtelepedésének, elszaporodásának jele a távoli áttétek megjelenése, amelyet ultrahang- vagy röntgenvizsgálattal, esetleg finomabb képalkotó módszerekkel (CT, MRI) lehet kimutatni. Ilyen esetekben palliatív, tehát az életet meghosszabbító, a panaszokat megszüntető, az élet minőségét javító gyógyszeres kezelés adható, ha a beteg állapota ezt egyébként lehetővé teszi. Ilyenkor általában agresszívebb, több kellemetlenséggel járó kezelést kell választanunk, gondosan mérlegelve, hogy a várható gyógyulási esélyek arányban vannak-e a gyógyszerek mellékhatásaival. A palliatív terápia eredményeként jelentősen megkisebbedhetnek, esetleg eltűnhetnek a távoli áttétek, a csontáttétek okozta fájdalom enyhül, a betegek közérzete, erőnléte lényegesen javulhat. Akár évekkel is meghosszabbítható a teljes értékű élet, sok esetben a beteg újra munkába állhat, megszokott fizikai aktivitását megőrizheti. Az elmúlt héten szó esett a gyulladásos emlőrákról, amelynek kezelésében elsődleges létjogosultsága az agresszív citosztatikus kezelésnek van, amely már 2-3 hónap alatt látványos javulást eredményez.

A citosztatikus kezeléseket kúra formájában adjuk. A kúrák 3-4 hetente követik egymást. Ilyenkor a megfelelő (többnyire 2-3 féle) gyógyszereket infúzió formájában adjuk be, és a kezelés után a beteget - ha állapota megengedi - azonnal el is bocsátjuk. A kezelés többnyire 6-12 hónapig tart, de ha szükséges, ezután is folytatható. Mivel ezeknek a gyógyszereknek igen sok mellékhatásuk lehetséges, erre csak akkor van lehetőség, ha a kezelést követő orvosi ellenőrzés ilyen formában is megoldható.

Az onkológiában használt sejtölő gyógyszerek - a citosztatikumok - a daganatos sejtek szaporodását gátolják. Sokkal kisebb mértékben hatnak az egészséges sejtekre, mivel ezek lassabban osztódnak vagy nyugalomban vannak. Vannak azonban olyan sejtjeink, szöveteink, amelyek normál körülmények között is gyakran osztódnak. Ilyenek a vérképzésben részt vevő sejtféleségek, a nyálkahártyák és a szaporító szövetek sejtjei. A magzati sejtek természetesen szintén igen gyorsan szaporodnak, ezért citosztatikus kezelés terhes nőnek nem adható, mert ez csaknem biztosan a magzat halálát, vagy igen súlyos károsodását okozza.

Az előbb említettekből következik, hogy a daganatellenes gyógyszeres kezelés legfontosabb mellékhatása a vérképzőrendszer - elsősorban a fehérvérsejtképzés - károsítása. Ha a keringő vérben az érett fehérvérsejtek száma nagyon lecsökken, úgy a fertőzésekre való hajlam fokozódik, egyébként ártalmatlan kórokozók is súlyos betegséget okozhatnak. Ezért a citosztatikus kezelés teljes időtartama alatt vérképkontroll szükséges, hogy idejében észlelni és kezelni tudjuk a fehérvérsejtszám csökkenését. Mellékhatásként előfordulhat még hasmenés, rossz közérzet, hányinger, azonban ezek mind átmenetiek, és megfelelő kezelés mellett többnyire teljesen elkerülhetők.

A betegeket lelkileg nagyon megviseli az ilyenkor fellépő hajhullás, azonban a kezelés befejeztével a haj néhány hónap alatt ismét kinő. Ha az orvos a kezelések során úgy tapasztalja, hogy a választott kezelés nem elég hatékony, vagy a betegség egy idő után ismét kiújul, másféle gyógyszer-kombinációt választ, amelytől ismét javulás várható. Az emlőrák gyógyszeres kezelésében nemcsak citosztatikumokat használunk. Szükség lehet a vérsejtképzést támogató szerekre, hányáscsillapítókra, fájdalomcsillapítókra, csontáttétek esetén a csontok újjáépülését elősegítő gyógyszerekre, vitaminokra is.

| emlőrák, gyógyszer
2007-11-30 12:48:17


Az éjszakai műszak és a mellrák

Nem növeli a mellrák kockázatát az éjszakai műszak - derítették ki egy nagyszabású, tíz éven át tartó kutatásban a londoni Rákkutató Intézet szakemberei, akik a B...


Hogyan vizsgáljuk meg helyesen a mellet?

Csak 5 perc és elég, hogy a félelem és szorongás elillanjon. Havonta egyszer minden hölgynek meg kellene vizsgálnia saját mellét. Erre a legalkalmasabb a menstruá...


Ritka áttörés a mellrák kezelésében

Ritka áttörés, melyet azonnal a klinikai gyakorlatban is alkalmazni fognak: korai stádiumú emlőrákos esetekben nincs szükség kemoterápiára. A tanulmányt az American Soc...


A mellrák áttétek elpusztítása

A mellrák halálozás 90%-áért a metastasisok felelősek. A tudósok sokáig nem értették, hogyan rejtőzhetnek a ráksejtek éveken, néha évtizedeken át "alvó állapotban...


A központi óra megzavarása és az emlőrák

Régóta ismert, hogy a BRCA1 és a BRCA2 génmutációk az emlőrák fokozott kockázatával járnak. A Texas-i állatorvos-tudományi egyetem (CVM) kutatói azonosítottak egy m...