Egyes tanulmányok kétségeket támasztanak a tamoxifennel szemben

Az év elején amerikai kutatók bejelentették, hogy leállítanak egy nagy emlőrák-megelőző kutatássorozatot, mert az addigiak alapján is kiderült, hogy a tamoxifen nevű gyógyszert szedő nőknél 45 százalékkal csökkent az mellrák kialakulásának veszélye.

Tamoxifen, mellrák, daganat, tumor, rosszindulatú daganat, emlőrák, rosszindulatú daganat | The New York Times Health News Service   Medincorp | McCarthy, M.

A fölmérésben részt vevő több mint 13 300 nőt véletlenszerűen osztották tamoxifent és placebót szedő csoportokra. Minden nő egészséges volt, de öröklődés és egyéb rizikófaktorok miatt nagy volt a kockázata náluk a betegség kifejlődésének.

A tamoxifen gátolja az ösztrogén hatását. Az ösztrogént a petefészkek termelik, stimulálja a mell növekedését, és rákot is előidézhet. A tamoxifennek ráadásul vannak más, általános rákellenes hatásai is, előző fölmérésekből az is kiderült, hogy azoknál, akiknek az egyik mellükben fejlődött ki rákos daganat, azoknál is csökken a veszélye a másik mell megbetegedésének. Ez a fölfedezés vezetett oda, hogy a kutatók kipróbálják, vajon a teljesen egészségeseknél van-e a szernek megelőző hatása.

A kutatómunkát igen gondosan kellett végezni, mert a tamoxifennek súlyos mellékhatásai lehetnek. Stimulálja a méhnyálkahártya, az endometrium növekedését, ami megnöveli a méhrák kialakulását. A vérrögök képződését is elősegíti, növelve ezáltal a tüdőembólia és a stroke kockázatát.

Az amerikai felmérésből kiderült, hogy majd' négy évvel később, a placebót szedő kontrollcsoport tagjai közül majdnem kétszer annyi nő betegedett meg mellrákban, mint azok, akik tamoxifent kaptak, 154 eset a 85-tel szemben.

De a tamoxifennel kezelt nőknél megnőtt a méhrák kockázata (33 eset a kontrollcsoport 14-ével szemben), valamint a vérrögök kialakulásának előfordulása is.

Mindezek ellenére, a szernek a mellrák kifejlődésére gyakorolt hatása erősebbnek bizonyult, mint a mellékhatások szerepe, ezért sok kutató a rákellenes küzdelem mérföldkövének nevezte a gyógyszert.

Azonban a döntés, hogy hagyják abba kutatásokat, kritikát váltott ki azokból, akik a kísérletek folytatása mellett törtek lándzsát, szerintük folytatni kellett volna addig, amíg nem lesz egészen bizonyos, hogy a tamoxifen megelőzi a mellrákot, nemcsak késleltetni a megjelenését, azonkívül arről is megkellett volna győződni, hogy a szer hosszú távú szedése eléggé biztonságos-e.

Most két hasonló témán dolgozó kutatócsoport is jelentést közölt a The Lancet-ben. A tamoxifen az ő kutatásaik szerint nem csökkentette jelentősen a mellrák veszélyét.

Bár a véleménykülönbségek a vizsgálódások különböző célkitűzéseinek is betudhatók, annyi bizonyos, hogy további kutatásokra lesz szükség, míg a tamoxifent rutinszerűen lehet majd alkalmazni a mellrák kialakulásának meggátolására.

Az első, olasz kutatók vezette kísérletben 55 kutatóközpont vett részt: 51 Olaszországban, 2 Brazíliában, 1 Argentínában és 1 Görögországban. A tanulmány fő szerzője dr. Umberto Veronesi, a milánói Európai Onkológiai Intézet professzora volt.

A professzor és munkatársai 5408 nőt választottak ki, akiknek a méhét már korábban eltávolították, a csoport fele tamoxifent, a másik fele placebót kapott. Azért választották a histerectomián átesett nőket, mert esetükben nem fordulhat elő a méhrák veszélye.

Eltérően az Egyesült Államokban lefolytatott kísérletben résztvevőkkel, ennek a csoportnak nem volt magas a mellrák kockázati tényezője. Azok, akiknek a műtét során a petefészkét is eltávolították, az átlagosnál alacsonyabb volt a kockázat, hiszen nem volt, ami ösztrogént termeljen.

A kutatók azt találták a 46 hónappal később elvégzett kontroll során, hogy nem volt különbség a két csoport mellrák-előfordulási gyakorisága között. Hozzáteszik azonban, hogy 46 hónap viszonylag rövid idő egy ilyen kutatáshoz, elhatározták, hogy tovább is figyelemmel kísérik a nőket, vajon változik-e idővel az arány.

Azt kimutatták azonban, hogy a tamoxifennek pozitív hatása van az ösztrogénpótló terápiában részesülő nőknél. Egyes tanulmányok szerint ez a menopauza tünetegyüttesének mérséklésére és a csontritkulás kockázata ellen alkalmazott terápia néhány nő esetében mérsékelten növeli a mellrák kockázatát.

''A 390, kezelést kapó és placebót szedő nő között 8 mellrákos eset fordult elő, szemben a tamoxifent szedő 362 közül 1-gyel'' - írták a kutatók. Ez az adat ''jelentős információ a hormonpótlásban részesülők számára, de még további kutatások szükségesek e téren'' - tették hozzá.

''A második kísérletsorozatban 2494 nő vett részt, akiknek a családjában már előfordult mellrák. 70 hónap elteltével nem találták, hogy a tamoxifen jelentős mértékben védett volna a betegség kialakulásával szemben, jelentette dr. Trevor Powles, a londoni Royal Marsden Kórház professzora.

''A mellrák gyakorisága nagyjából ugyanaz volt a tamoxifent és a placebót szedő nőknél'' - írja a kutatócsoport. A tamoxifent szedő 1238 nő közül 34 betegedett meg mellrákban, míg az 1233 placebót szedő közül 36. Ráadásul a hormonpótló készítményeket szedő nők körében sem volt rákmegelőző hatással a tamoxifen.

Az amerikai fölmérésben jelentett nagyszámú kockázatcsökkenés meglepte a brit kutatókat is, mivel ők sem tapasztalták a kockázat csökkenését.

Az egyik lehetséges magyarázat az eltérő eredményekre az lehet, írták, hogy szemben az amerikai fölméréssel, amelyben olyan nők vettek rész, akiknél számos rizikófaktor volt jelen, a brit tanulmányban szereplő nőket elsősorban a családi előzmények alapján válogatták. Ez azt jelenti, hogy sokuk örökölte az ún. mellrák-géneket, amelyek igen magas rizikófaktort jelentenek.

A kutatók arra gondolnak, lehet, hogy az ilyen genetikai hajlammal rendelkező nőknél az ösztrogén rákkeltő hatása nem játszik akkora szerepet, mint azoknál, akiknek a szervezete nem tartalmaz ilyen géneket. Ebben az esetben a tamoxifen is kevésbé hatékonynak bizonyul.

A két tanulmányt kísérő kommentárjában Kathleen Pritchard a torontói egyetemről azt írja, hogy e két tanulmány és az amerikai közti különbségnek az is lehet az oka, hogy az amerikaiaknál sokkal többen vettek részt a fölmérésben, így statisztikailag erősebbnek bizonyulnak az eredmények, továbbá, hogy az amerikai nők idősebbek voltak, és még számtalan más, a rizikófaktorokat érintő különbség.

Mindazonáltal, zárja tanulmányát, e két tanulmány eredményei ''kétségessé teszik, vajon helyes-e a gyors döntés, hogy a tamoxifent széles körben alkalmazzák megelőzés céljára''.

Megjelent: The Lancet

| tamoxifen, mellrák, daganat, tumor, rosszindulatú daganat, emlőrák
2002-07-31 21:29:49


Web Design & Development Prowebshop