Azonnal meg kell-e kezdeni a mellrákos nők kezelését?

A legtöbb mellrákos nő esetében könnyebb a daganatot kezelni, míg kicsi, mint ha már megnőtt ,vagy elterjedt a test más részeire is. Így, minél hamarabb fedezik fel és kezelik valakinél a mellrákot, annál jobban az esélyei. Ezért van az, hogy a mammogramm, amely már egészen apró daganatokat is képes kimutatni, nők ezreinek az életét menti meg.

mellrák, daganat, tumor, rosszindulatú daganat, emlőrák, nők, rosszindulatú daganat, nÅ‘k | The New York Times Health News Service   Medincorp | McCarthy, M.

Ám a legtöbb mellrákot nem is fedezik fel, amíg nem olyan nagy, hogy tüneteket okozzon. Még Nagy-Britanniában is, ahol országos mellrák-program működik, a nők több mint 80 százaléka csak akkor kerül kezelésre, amikor már kifejlett szimptómái vannak. Ez esetek mintegy kétharmadában az első tünetek jelentkezése és a kezelés megkezdése között több mint három hónap telik el, az esetek egy negyedében pedig a felfedezés és a kezelés között eltelt idő több mint hat hónap.

Hogy a nők minél hamarabb jussanak el a kezelésre, a brit National Health Service fokozatosan megköveteli a családorvosoktól, hogy minden mellrákgyanús beteget sürgősen utaljon kórházba, hogy 14 napon belül ellátásban részesülhessen.

Ám a mellrák csak lassan fejlődik ki és általában már a felfedezése előtt évekkel jelen volt a nők többségénél. Milyen fontos akkor siettetni e kezelést? Jelent-e ez valamilyen különbséget? És ha nem, nem lenne-e jobb időt hagyni a nőknek, hogy meg tudjanak birkózni a betegségük okozta lelki problémákkal, azzal a stresszel, amit a betegségük közlése okozott? Nem lenne-e jobb arra használni az egészségügy szolgáltatásait, hogy a kinek-kinek a leggyorsabb helyett a legjobb kezelést lehessen előírni?

A The Lancet legújabb számában a kutatók három olyan tanulmány eredményeit közölték, ahol azt vizsgálták, hogy a betegség megállapításától a kezelés megkezdéséig eltelt idő mennyiben befolyásolta a betegek életesélyeit.

Az első tanulmány szerzői arra voltak kíváncsiak, hogy rosszabbak-e a túlélési ráták azoknál, akiknél több idő telt el a diagnózis közlése és a kezelés megkezdése között.

Az első cikk szerzője M.A. Richards, a londoni St. Thomas Hospital professzora. Az általa vezetett orvoscsoport 87 tanulmányt vizsgált meg, amelyek összesen több mint 100 ezer beteg adatait tartalmazták. Három csoportba osztották a tanulmányokat: az I. kategória a betegeknek 5 évvel a kezelés utáni tényleges túlélési rátáit mutatta; a II. kategóriában nem voltak tényleges túlélési adatok, hanem más statisztikai adatokat közöltek a túlélésről és a III. kategória, amelyben a tanulmányokban nem szerepeltek túlélési adatok, ám a kutatók a késedelemnek a túlélésre gyakorolt hatásait vizsgálták. Az I. kategória bizonyítékait tekintették a legmeggyőzőbbeknek, a II. kategória adatait gyengébbeknek, és a leggyengébb bizonyítéknak tartották a III. kategória kutatási eredményeit.

"Az I. kategóriába tartozó tanulmányokban a három hónap vagy annál több késedelem után kezelésre kerülő betegeknél 12 százalékkal volt alacsonyabb az ötéves túlélési ráta, mint akik nem késedelmeskedtek ennyit" - jelentik a kutatók. Akiknél a késedelem 3-6 hónap volt, azoknál 7 százalékkal volt alacsonyabb az ötéves túlélési ráta. A II. kategóriába tartozó, a minden beteget vizsgáló jelentések tanulmányozásakor szintén az derült ki, hogy minél később jutottak kezeléshez a betegek, annál inkább csökkent a túlélési ráta, de azoknál a tanulmányoknál, amelyek a csak operábilis tumorokról szóltak, nem volt jelentős különbség. A III. kategóriába tartozó jelentéseknél, amelyek szintén minden betegre kiterjedt vizsgálatokról számoltak be, megint csak kiderült, hogy a hosszabb késedelem alacsonyabb túlélési rátát eredményezett.

"Minden meg kell tenni, hogy a minimálisra csökkenjen a késedelem mind a betegek, mind az egészségügy részéről" - summázzák a kutatók. Ugyanabban a kórházban átnéztek további 23 tanulmányt és megállapították, hogy a mellrák-tüneteket mutató idősebb betegek általában tovább várnak a segítségkéréssel, az egészségügyiek pedig nem sietnek annyira a kezelés megindításával, ha fiatalabb beteg jelenik meg olyan szimptómákkal, amelyek mellráknak bizonyulnak és a panaszok nem csomó csak például fájdalom formájában nyilvánulnak meg.

Az A. Ramirez professzor vezette kutatócsoport arra a megállapításra jutott, hogy ez az információ segíthet új stratégiák kidolgozásában annak érdekében, hogy csökkenjen a késedelem mind a betegek, mind pedig az egészségügy részéről.

Egy harmadik tanulmány, amely az egészségügy által felállított diagnózis és a kezelés közötti késedelem hatásait elemezte, azt találta, hogy a 60 napnál hosszabb késedelmek nem voltak jelentős hatással a túlélésre, és hogy még a 90 napnál hosszabb késedelemnek sem valószínű, hogy bármiféle hatása lenne.

Ebben a tanulmányban a vezető szerző, Richard Sainsbury és a Northern and Yorkshire Cancer Registry and Information Service munkatársai 36 222 mellrákos beteg adatait vizsgálták meg. A munkacsoport arra a meglepő felfedezésre jutott, hogy azok, akiket a diagnózis felállítását követő 30 napon belül elkezdtek kezelni, rosszabb eredményeket mutattak fel, de ez annak lehet betudható, hogy a többieket azért kezelték sürgősebben, mert agresszívabb típusú rákban szenvedtek, amelyet végeredményben nehezebb volt kezelni.

A kutatók azzal zárják, hogy a 90 napnál hosszabb késlekedés nem veszélyes, valamint, hogy a britek azon igyekezete, hogy minden beteg 14 napon belül jusson kezeléshez olyan erőket von el az egészségügy más területeitől, amelyeket jobban ki lehetne használni, ahhoz, hogy a mellrákos betegek a számukra legmegfelelőbb kezelésben részesülhessenek.

Kommentárjában dr. Allan S. Coates, az University of Sydney rákspecialistája azt írja, összességükben a tanulmányok azt sugallják, hogy fontosabb, hogy a betegeket rávegyük, forduljanak hamarabb orvoshoz, mint hogy az egészségügyiek fejvesztve siessenek megkezdeni a kezelést.

Azt írja, ha már diagnosztizálták a mellrákot, "a mind a beteg pszichés mind fizikai állapotának megfelelő kezelés gondos kiválasztása fontosabb, és jobb eredményekkel jár, mint a hajsza a kezelés megkezdéséért."

Megjelent: The Lancet

| mellrák, daganat, tumor, rosszindulatú daganat, emlőrák, nők
2002-07-31 23:46:53


Web Design & Development Prowebshop