Hogyan vizsgáljuk meg helyesen a mellet?

Csak 5 perc és elég, hogy a félelem és szorongás elillanjon. Havonta egyszer minden hölgynek meg kellene vizsgálnia saját mellét. Erre a legalkalmasabb a menstruációt követő hét.

| InforMed Hírek16   InforMed | Mercz, M.
1. Tükörvizsgálat: először tegyük két kezünket csípőre, majd fejünk fölött kulcsoljuk össze, eközben elölről és oldalról is vegyük szemügyre magunkat. Figyeljük meg, hogy az egyik emlőnk nagyobbe, mint a másik? Van-e valami változás az emlőbimbókon, esetleg behúzódott-e valahol? A mellek bőrén vannak-e narancshéjra emlékeztető gödröcskék, behúzódások?

2. Tapintásos vizsgálat: mindkét mellünket tapogassuk körbe az ellentétes oldali kézzel, lapos tenyérrel. A mellbimbóink körül centiméterenként vizsgáljuk át, hogy a szövet mindenhol egyformán puha és könnyen eltolható-e? Változotte valami az utolsó vizsgálat óta?

3. A hónalj vizsgálata: az emlő külső részétől kezdve a hónaljgödörig tapintsunk végig magunkon, közben próbáljuk megállapítani, hogy vannak-e csomók, keményedések az adott területen.

4. Az emlőbimbó vizsgálata: az emlőbimbónkat és udvarát hüvelyk-és mutatóujjunk közé fogva enyhén préseljük össze. Figyeljük meg, hogy távozik-e közben váladék a mellbimbókból.

Mire és mikor jó az orvosi vizsgálat? Jól felkészült szakembernek néha elegendő a beteg kikérdezése és a mellek áttapintása a megfelelő diagnózis felállításához. Gyakran azonban be kell vonni a "technikát" is a pontos diagnózis feltárásához. Ilyenkor szóba jön a mammográfia, az ultrahang s esetenként szövetmintavétel, azaz a biopszia is. A következőkben részletesen áttekintjük, hogy mit jelentenek a legfontosabb diagnosztikai eljárások.

Mammográfia: Az emlők speciális röntgenfelvételét értjük alatta. Kimutatja az emlőkben található csomók mintegy 90 százalékát és a parányi elmeszesedéseket is. Különösen alkalmas a 40 éves életkor feletti asszonyok kéthárom évenkénti szűrővizsgálatára. A fokozottan veszélyeztetett betegeknél korábban és gyakrabban is végezhető mammográfiás vizsgálat.

Előnye a nagy diagnosztikai pontosság és a gyorsaság. Hátránya, hogy dús emlőszövet esetén vagy masztopátiásoknál könnyen félrediagnosztizálhatóak a közvetlenül a mellizomzatnál lévő csomók vagy az egyéb elváltozások. Emellett nem mutatja ki a cisztákat, s enyhe sugárterheléssel is jár.

Ultrahang: Ultrahangnál a hanghullámokat képalkotásra használják. Az UH ki tudja mutatni a cisztákat, sőt képes is azokat megkülönböztetni a szolid csomóktól. Kiválóan alkalmazható fiatalabb nőknél, dús emlőszövet és csomós emlő esetén is.

Előnye, hogy nem jár sugárterheléssel, tetszés szerinti gyakorisággal ismételhető, és segít a ciszták célzott punkciójának - lecsapolásának - végrehajtásánál.

Hátránya az, hogy az eredmény függ a vizsgálatot végző szakem ber tapasztalatától, az UH-gép minőségétől. Emellett régebbi készülékeknél kisebb a találati pontosság, mint puha, zsíros emlőszövet esetén.
| mell, önvizsgálat, emlő
2019-05-29 19:20:06


Web Design & Development Prowebshop