Melldaganatok vizsgálata és kezelése 1. rész

Sajnos minden 9. nő esik melldaganat áldozatául. A még nagyobb baj elkerülésének egyetlen útja az időben történő felismerés és a mielőbb megkezdett kezelések...

| Ideál - Reforméletmód magazin   Celsus Kft. | Balaicza, E.
Éva (42 éves) először tusolás közben tapintotta ki a cseresznyényi csomót bal mellében. Tüzetesebb megtekintéskor feltűnt, hogy a mellbimbó is mintha egy kissé behúzódott volna. Rettenetes halálfélelem vett rajta egy másodperc alatt erőt. Reszketve hívta fel barátnőjét, aki azonnali orvosi vizsgálatra ösztönözte. Rettegve ment be az előjegyzett vizsgálatokra, majd a műtétre - vajon úgy ébred-e, hogy a diagnózis rák lesz, s emiatt akár a mellét is el kell távolítani, vagy csak jóindulatú az elváltozás.

Sajnos az operáció előtti vizsgálatok nem tudták egyértelműen eldönteni, hogy milyen természetű a daganat. Emiatt Éva még nyugtalanabb és szorongósabb lett, szinte már nem is tudott másra gondolni, csak azon járt a feje, mi lesz, ha mégis rosszindulatú a daganat. Hogyan fogja megmondani családjának, gyerekeinek, s vajon hogy tud a jövő elé nézni? Sokat hallott már róla, hogy a rák nem feltétlen jelent halálos bajt, olvasott csodálatos gyógyulásokról is, de most, amikor róla van szó, minden annyira hihetetlennek és reménytelennek tűnik. Szeretné még látni, ahogy a gyerekei felnőnek, biztos sínre kerülnek, szeretné még élvezni az életet, boldog, békés napokat élni a férjével, utazni, pihenni...

Az elmúlt évek igen nagy hajszával teltek, alig volt szabadságon, mindig este későn feküdt, a hétvégén pótolta a hétközben elmaradt dolgokat. A gyerekek is rengeteg energiájába kerültek, s a munkahelyen is jelentős pluszt kellett nyújtani, ha lépést akart tartani a többiekkel és a cég fejlődésével. Emiatt a férjével igen ritkán tudott már a régi békés meghittségben együtt lenni. Az elmúlt évben vita vitát követett, s néha már a válás is megfordult a fejében - de hát a család nem eshet szét, s különben is hova menne, mit kezdene a gyerekekkel egyedül? Így csak reménykedni tudott benne, hogy valami történik majd, ami megoldja a számára most kiúttalannak tűnő helyzetet. S erre most itt ez a csomó a mellében! Egy perc alatt minden átértékelődött, már semmi sem annyira fontos, mint az egészsége. Hiszen mit is kezdhet majd anélkül...

Ez a történet nem ritkaság, szinte sztereotípiának számít a daganatosok élettörténetéhez, kisebbnagyobb variációkban elég sok esetben hasonló zajlik le. Az egészség akkor válik valódi értékké, amikor már nagy baj van - halljuk gyakran, és mégsem teszünk érte semmit. Minden és mindenki fontosabb, mint mi magunk: a gyerekek, a háztartás, a munkahely, a férj vagy a feleség elvárásai, a testünket pedig csak két lábon járó munkaeszközként használjuk. Legfeljebb megfürdetjük, felöltöztetjük, s ezzel be is van fejezve. Jobb esetben kicsit odafigyelünk az étkezésünkre, néha bekapkodunk egy-két doboz vitamint télen, s reggel eszünk egy kis gyümölcsöt. Pedig az egészség megőrzése, ápolása sokkal komplexebb - nem szorítkozik pusztán a test karbantartására, a lelki-szellemi és spirituális fejlődés, önfejlesztés nélkül még a legegészségesebb étkezés, a rendszeres böjtölés is csak féloldalas marad.

A csomók többsége ártalmatlan

Ha egy nő csomót tapint a mellében, azonnal a legrosszabbakra gondol, pedig a tapintható csomók 2/3-a teljesen ártalmatlan, jóindulatú fibróma (kötőszöveti túlburjánzás), duzzadtabb tejmirigy vagy ciszta (folyadékkal teli tömlő).

Masztopátia

Mit jelent? A menzesz előtt a mell tömöttebb, duzzadt és fájdalmas lehet. Az emlő állományának ezt a krónikus elváltozását, érzékenységét masztopátiának nevezzük. Az asszonyok egyharmadánál fellelhető kisebb-nagyobb mértékben. Leggyakrabban a 20-50 éves korúaknál fordul elő. Az érintettek 70-80 százalékánál cisztás masztopátiáról van szó. A ciszta a mirigyjáratok között található kis folyadék-felhalmozódásokból alakulhat ki. Ezek a csomócskák a menstruációs ciklus folyamán változtatják a nagyságukat, és a periódus előtt fájdalmas duzzanatokat okoznak.

Mi az oka? Valószínűleg az ösztrogén és a gesztagén közötti egyensúlyhiány okozza a masztopátiát. Ilyenkor a peteérés idejére tehető átalakulási folyamat zavart szenved.

Mennyire veszélyes? A masztopátiáknak több mint 90 százaléka veszélytelen, minthogy a mirigyszövet sejtjei semmilyen (70%), vagy igen csekély (20%) elváltozást mutatnak.

Mit tehetünk? Az erősebb érzékenységnél fájdalomenyhítő terápia alkalmazása javasolható. Emellett ajánlott rendszeresen megvizsgáltatni magunkat (mammográfiával, ultrahanggal).

Jóindulatú csomók

Mit jelent? Az emlőt alkotó mindhárom szövetben képződhet tumor. A tumor szó ne rettentsen meg senkit, hiszen az orvostudomány minden sejtszaporulatot, még az ártatlan jóindulatú csomókat is tumornak nevez. A zsírszövetből kiinduló tumor a lipóma, a kötőszövetből eredő a fibroma, a kötő- és mirigyszövet jóindulatú tumora pedig fibroadenoma.

Mi az oka? A lipómától eltekintve, amely főképpen az idősebb asszonyoknál jelentkezik, a jóindulatú emlőtumorok gyakran már a pubertáskorban keletkeznek, de leginkább a 30 éves kor alatti nőket érinti. Ennek oka az, hogy ebben a korban az emlő különösen aktív, jelentős változásokon megy keresztül.

Mennyire veszélyes? A jóindulatú emlőtumorok nem válnak rosszindulatúvá, előfordulásuk nem növeli a rák kialakulásának veszélyét! Emlőrák csak a tejjáratokból (85%-ban) vagy a mirigyszövetből (15%-ban) keletkezik.

Mit tehetünk? Ezek a tumorok nem okoznak panaszokat! Azonban, hogy biztosra menjünk, minden csomót gondosan meg kell vizsgáltatni és kétséges esetben, vagy ha növekszik és benyomul a normális emlőszövetbe, ki kell operáltatni.

A korai felismerés, a diagnózis pontos felállítása segítheti a célzott terápiát, illetve feloldja az értelmetlen és felesleges szorongást. Ha valóban rosszindulatú daganattal kell szembesülni, legjobb mielőbb eltávolíttatni, még mielőtt a gócpont nem adott távoli áttéteket. Minél kisebb egy daganat, annál nagyobb esély van rá, hogy ne kelljen eltávolítani az egész mellett, s hogy még nem szóródott szét a daganat az egész szervezetben. Ezért feltétlen érdemes rendszeresen áttapintani zuhanyzás közben vagy után a melleket és a hónalji nyirokcsomókat.

Az alattomos baj

A daganatok keletkezéséről a tudomány még most sem tud eleget ahhoz, hogy valóban hatékonyan és biztonsággal lehessen kezelni. Tapasztalatok és számítások szerint a daganatok (jó- és rosszindulatú egyaránt) legalább 2-9 évvel korábban el kezdenek kifejlődni, mint ahogy az első tünetek megjelennek. Vagyis létének jó részét teljes tünetmentességgel vagy igen enyhe elváltozásokkal (fáradékonyság, erőtlenség, enyhe puffadás, étvágytalanság...) tölti. Ennek köszönhetően senki sem lehet tökéletesen biztos abban, hogy nem hordoz-e magában egy időzített bombát.

A kiváltó okokról már sokkal többet lehet tudni - évek óta fennálló, állandó inger (pl. dörzsölés, vegyi anyag), kémiai faktorok (egyes vegyszerek, tartósítószerek, adalékok, légszennyezés), sugárzás, helytelen étkezés, tartós stressz, hosszan tartó konfliktusok, kilátástalanság, kiúttalanság, nagy veszteség (családtag, munkahely elvesztése) stb.

Veszélyeztetett típus

Nem beszél gondjairól senkivel, orvosával, pszichológussal sem konzultál, nem tájékozódik a betegségről és a gyógyulás esélyéről? Ez nagy hiba, hiszen ép testben ép lélek - a pozitív hozzáállás hiánya negatívan befolyásolja a betegség kimenetelét is.

Sajnos a káros környezeti hatások és a felgyorsult élettempó miatt a rák rizikója egyre fiatalabb nőket fenyeget. Szerencsére a mai fiatal nők már nyitottabbak a témára: nem érzik úgy, hogy bűnösök, amiért rákosak lettek. Ezért megváltozott az orvosi hozzáállás is; az atyáskodó, a nő feje felett hozott döntés helyett a beszélgetés, a megfelelő terápia együttes kiválasztása kezd előtérbe kerülni. Mivel a korai diagnózis kedvezően befolyásolja a gyógyulás esélyét, jó jel, hogy sok nő önvizsgálatot végez otthon, és gyakrabban keresi fel a nőgyógyászt is.

A mellrák rizikóját fokozó tényezők:

  • Tartós és rendszeres hormonszedés (pl. fogamzásgátlók, hormontapaszok és tabletták a klimakterikus tünetekre) - különösen a magasabb ösztrogéntartalmú szerek.
  • Az állati zsiradékok és fehérjék jelentősebb bevitele - rendszeres, mindennapos húsfogyasztás.
  • Az élvezeti cikkek - kávé, alkohol, cigaretta.
  • Genetikai adottság - ha valakinek a családjában már fordult elő melldaganat, esélyesebb annak kialakulására.

A mellrák rizikóját csökkenthetik:

  • Rendszeres és nem megerőltető mozgás - legalább 60%-os daganatképződési esélycsökkenést idéz elő.
  • A korai szülés és a szoptatás
  • Minél később jelentkezett a menzesz és minél előbb elmaradt - mert rövidebb ideig volt magas az ösztrogénszint

Árulkodó jelek

  • Csomó - különösen, ha a környezetével összekapaszkodott, nem mozdítható el behúzódott mellbimbó.
  • A mellbimbó vöröses, barnás elszíneződése.
  • Véres váladék ürülése a bimbóból.
  • A bimbóudvar vagy az egész mell formájának eldeformálódása, aszimmetriája.
  • A hónalji nyirokcsomók megnagyobbodása, keménnyé válása, rögzítettsége.
  • Narancsra emlékeztető tág pórusú, a pórusok körül kissé ráncolt bőr.
  • Fekélyes elváltozás, bűzös, gennyes váladékozás.

Génjeinkbe írott betegség

Az emlőrák 5%-a génkárosodás következménye, ami örökölhető is. Eddig két gént találtak, ami ezzel összefüggésbe hozható: a BRCA1 és BRCA2 nevűt, ám valószínűleg több más gén is szerepet játszik még a betegség kialakulásában.

Mikor érdemes elvégeztetni a génvizsgálatot?

  • családban legalább két nőnél volt 50 éves kora előtt emlő- vagy petefészekrák;
  • az egyik női családtagnál 30 éves kora előtt fejlődött ki emlőrák;
  • valamelyik női rokonnál 40 éves korában, vagy az előtt kétoldali emlő- vagy petefészekrákot találtak;
  • felmenő rokonok közül valakinél 50 éves kor előtt emlőrák és kortól függetlenül petefészekrák is jelentkezett
  • egyik közeli férfi családtagnál mellrák keletkezett.

Fontos tudni!

A mell önvizsgálatának menete a következő:

  • Vizsgáljuk meg tükör előtt a mellek méretét, kontúrját, és hasonlítsuk össze a két oldalt. Különösen gondosan nézzük meg az emlőbimbót, azok udvarát és a bőrt - nincs-e rajta behúzódás, narancshéjra emlékeztető elváltozás?
  • Emeljük fel a karunkat a fej fölé - ekkor a mellnek követnie kell a kar mozgását, a mellbimbók továbbra is kiemelkednek, és nem lapulnak el, húzódnak vissza.
  • Feküdjünk le, majd a jobb karunkat emeljük fel, és a másik kezünkkel gyengéd körkörös mozdulatokkal tapintsuk át a mellet. A mellbimbót és udvarát most se felejtsük ki. Figyeljen rá, hogy mindenütt egyformán eltolható-e a bőr a mirigyállomány felett, nincs-e letapadás. Majd a másik oldalon végezzük el újra.
  • Az előbbi vizsgálatot most ismételjük meg állva vagy ülve is. Figyeljünk rá, hogy egyetlen területet se hagyjunk ki.
  • Végül: tapintsuk át a hónalj alatti zónát is gondosan, hogy nincs-e benne valahol megnagyobbodott, kemény és a környezetével összekapaszkodott csomó?
|
2002-09-05 15:14:33
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop