Hatásosan zsugorítja, egyes esetekben meg is szünteti az emlődaganatot egy két gyógyszerből álló kombináció két hétnél rövidebb idő alatt - közöltéki brit orvosok, akik 257 páciens részvételével végeztek vizsgálatot. Az Európai Emlőrák Konferencián bemutatott eredményeik azt jelenthetik, hogy egyes betegeknek nem lesz szükségük kemoterápiára.

Szupervékony nyomásérzékelő szenzorok segíthetik majd a diagnózist az emlőrák vizsgálatában.

Ritka emlőrákot diagnosztizáltak egy nyolcéves amerikai lánynál. A Utah államban lévő Centerville-ben élő Chrissy Turner a világ egyik legfiatalabb emlőrákos betege.

A Lancet folyóiratban publikált multicentrikus vizsgálat a szövetközi brachyterápiával végzett célzott és rövidített (ún. akcelerált), részleges emlő radioterápiát (APERT) hasonlította össze a teljes-emlőbesugárzással (TELJES RT). Megállapították, hogy az emlőrák korai szakaszában a részleges emlő besugárzás egyenértékű a teljes emlőbesugárzással.

Az emlődaganat esetében a szövetek kiterjedtebb eltávolítása felére csökkenti a veszélyét annak, hogy az esetleg hátramaradó rákos sejtek miatt a beteg később újabb műtétre szorul - számoltak be eredményeikről a Yale Egyetem kutatói az Amerikai Onkológiai Társaság chicagói kongresszusán.

A rosszindulatú emlődaganatok képesek "manipulálni" a csontszövetet, hogy elősegítsék az áttétképződést – számolnak be a Sheffieldi Egyetem és a Koppenhágai Egyetem kutatói a Nature brit tudományos lapban.

A mellrák eddig ismert legrégebbi esetét fedezték fel Egyiptomban spanyol antropológusok, akik egy 4200 éves női csontvázon mutatták ki a betegség jeleit.

Az emlőrák kezelése attól függ, milyen a daganat típusa, mennyire előrehaladott állapotról van szó, a daganatsejtek érzékenyek-e hormonkezelésre, illetve a páciens milyen általános állapotban van.

Nem növeli a mellrák túlélésének esélyét a legtöbb betegnél a kettős melleltávolítás, ha a daganat csak az egyik mellet érinti - derült ki egy nagy léptékű tanulmányból. A túlélési arányokat annak a beavatkozásnak a hatásaival vetették össze, amelynél csak a daganatot operálják ki, nem az egész szervet távolítják el.

Régóta köztudott, hogy a hibás BRCA gének jelentősen növelik az emlőrák kockázatát, amerikai és brit szakemberek egy új kutatásukban kiderítették, hogy egy kevésbé gyakori gén, a PALB2 mutációja majdnem olyan jelentős mellrákkockázati tényező, mint a BRC1 és a BRCA 2 génmutációk.