A két módszer együttes alkalmazását jelenleg 45 ezer nőn vizsgálják, de 17 ezer nő adatainak előzetes kiértékelése azt mutatja, hogy a korai ún. rákmegelőző állapotot a harmincas éveikben levő nőknél jobban ki lehet mutatni.

A HPV-szűrés azt is jelentheti, hogy a 30 évesnél idősebb nők esetében ritkábban is elég a szűrés.

A HPV DNS-tesztje pontosabb a hagyományos Pap-tesztnél, korábban felfedezhetők vele a méhnyak elváltozásai. A mostani vizsgálat azt is megerősítette, hogy ezek a rendellenességek klinikai jelentőséggel bírnak.

Ma már világos, hogy a méhnyakrák esetek 99 százaléka HPV-fertőzéssel kapcsolatos, a HPV pedig nemi úton terjedő vírus, amelynek két törzse, a HPV 16 és a HPV 18 felelős a megbetegedések 70 százalékáért.

A kutatók hozzáteszik, hogy a HPV-szűrést azokban az esetekben ajánlják, amikor a Pap-teszt eredménye nem egyértelmű, és hangsúlyozzák, hogy ma még nem helyettesíti a hagyományos megközelítést, hanem azzal együttesen ad megbízhatóbb eredményt.

További kutatásoknak kell eldönteniük azt a kérdést, alkalmazható-e az új szűrés önmagában is.