A nőgyógyászati rákszűrés

Ha az elrettentő tényadatokkal szeretnénk kezdeni, akkor sajnos elmondható, hogy hazánkban a női szervek daganatos megbetegedései napjainkban is évente majdnem 3500 nő halálát okozzák. Az emlőrák „vezet” 2500 halálozással, míg a petefészek- és a méhnyakrák betegségben nagyjából 500-600 életet veszítünk el.

rákszűrés, nők, nőgyógyászat, daganat, nÅ‘k | InforMed Hírek9   InforMed | Papp, Z.
Persze ezek tények, de nem kell feltétlenül megrémülnünk tőlük, hiszen tudjuk, hogy a nők azzal tehetik a legtöbbet saját egészségükért, ha rendszeresen járnak szűrővizsgálatra, így akár időben felfedezhetik a kórós elváltozásokat. A rákszűrés fontosságáról Dr. Szőcs Gyula, a Maternity Szülészeti és Nőgyógyászati Magánklinika szülész-nőgyógyász szakorvosa beszélt nekünk.

„A rákszűrés folyamatában valójában - megnevezésétől eltérően - nem daganatos állapotot igyekszünk megtalálni, hanem a cél a rákmegelőző állapotok időben történő felkutatása. Ilyen formán a fogalmat már rögvest idézőjelbe is tehetjük: „Rákszűrés”- kezdi Szőcs doktor.

Rákmegelőző állapotról akkor beszélünk, amikor olyan folyamat indul el szervezetünkben, amely beavatkozás nélkül továbbhaladva rosszindulatú daganat kialakulásához vezet, vezethet. Ez egyben azt is jelenti, hogy nőgyógyászati „rákszűrés” során minden olyan szervet meg kell vizsgálni, melyet a női nemi szervek közé sorolunk, és melyekben daganat alakulhat ki. „Persze figyelembe vesszük az egyes daganatok kialakulásának valószínűségét, elhelyezkedését. Ennek megfelelően összpontosítjuk figyelmünket a méhnyakra, a méhtestre, a petefészkekre és a mellekre”- tudhattuk meg a szakorvostól.

Mindezek alapján hogyan történik egy teljes körű nőgyógyászati szűrővizsgálat? Melyek a vizsgáló eljárások? Kik végzik azt?

A komplex „rákszűrés” több szakorvos együttes, kiegészítő munkája eredményeképpen valósul meg, úgy, mint szülész-nőgyógyász, citológus, radiológus.

„A méhnyakról speciális eszközzel sejteket sodrunk le (citológiai kenet) - hallhatjuk Dr. Szőcs Gyulától-, mely mintát citológiai laborban értékelnek: tartalmaz-e gyanús, kórosan elfajult sejteket. A méhnyak citológia vizsgálat kedvező időpontja a vérzésmentes napok bármelyike.

Második lépésben hüvelyi mikroszkóppal (kolposzkóppal) megtekintjük a méhnyakat, a hüvelyboltozatot és a hüvelybemenet-gát területét.

A hüvelyi ultrahangvizsgálat ma már szintén elengedhetetlen része kell, hogy legyen egy korrekt rákszűrésnek. Ezzel a vizsgálattal jól látható a méh nyálkahártyája, felderíthető az esetleges polypus (a méhüregi nyálkahártya nyeles daganata) vagy myoma (a méhizom többnyire jóindulatú daganata).

A petefészek elváltozásainak, cystás átalakulásának időben történő észleléséhez is nélkülözhetetlen az ultrahangvizsgálat.”

Ezek után következik csak a kétkezi tapintásos vizsgálat, amely többek kötött a méh és környezetének állapotát, esetleges érzékenységét, gyulladásos elváltozásait „mutatja meg”.

Végül sor kerül az emlők tapintásos vizsgálatára. 40 éves kortól azonban ez a szűrési módszer önmagában már nem elegendő, képalkotó eljárásokra is szükség van (mammográfia, ultrahang). A mellek műszeres vizsgálatát célszerű a menstruáció alatt, vagy közvetlenül az azt követő napokban végezni, ennek megfelelően kell bejelentkezni vizsgálatra.

„Ha mindezek a lépések megtörténtek a nőgyógyászati szűrővizsgálat során, akkor nyugodtak lehetnek gondozottaink. Rémisztő lehet a ráknak még a gondolata is, de ha sorra vesszük a női nemi szervek daganatos betegségeit, megnyugvással láthatjuk, hogy szinte valamennyi elváltozás időben észlelhető. Természetesen csak akkor, ha lelkiismeretesen odafigyelünk önmagunkra is, és évente áldozunk egy kis időt és figyelmet egészségünkre - fejezi be a magánklinika szakorvosa.
| rákszűrés, nők, nőgyógyászat, daganat
2011-06-09 13:35:28