A méhnyakrák és kezelése

Hazánkban évente körülbelül 2600 új megbetegedés fordul elő. A nem korai, úgynevezett invazív stádiumú betegek átlagos életkora 50 év körül van. A betegség a 18. évtől az egészen idős korig előfordulhat, a betegek zöme 30-60 éves. A női nemi szervi rákok egyharmadát képviseli.

méhnyakrák, daganat | InforMed Hírek13   InforMed | Kocsis, K.

A szűrővizsgálatok hatására jelentősen csökkenhet az új invazív (a méhnyak hámrétegének alaphártyáján túlterjedt) tumorok száma, évente 30-75 százalékkal.

A rendszeres nőgyógyászati rákszűrés bevezetése, a nők tömeges részvétele után a sok korai eset felfedezése miatt a halálozási arány hosszú ideig csökkenő tendenciát mutatott. Jelenleg a nők rosszindulatú daganatos betegségei között a 7. helyet foglalja el, évi 500-600 halálesettel.

Sajnos a halálozási arány évek óta nem csökken, mert a nők egy része soha nem vesz részt a rákszűrő vizsgálatokon. Ezek közül kerül ki az előrehaladt stádiumú, nem gyógyítható esetek legnagyobb része. Nőgyógyászok, onkológusok egy-két évente javasolják a szűréseken való részvételt. Így az invazív, még jó eredménnyel gyógyítható tumorok 92 százaléka felfedezhető.

Az invazív méhnyakrák előfordulása földrajzilag jelentősen eltérő (valláserkölcs), rossz gazdasági-szociális helyzetűek, nemi életüket korán megkezdők között gyakoribb. Az ok a szexuális magatartásformák különbségeiben rejlik. Prostituáltak, nemi partnereiket gyakran váltogató nők, ilyen életmódú férfiak feleségei a veszélyeztetettek. Szüzeken a betegség ritka. Körülmetélt férfiak feleségei között is kis számban fordul elő.

A kórkép kialakulásában a human papilloma vírus (HPV 16-os és 18-as típus) fertőzés ma már bizonyítottan a legfontosabb oki tényező.

A daganat 90 százalékban a méh felszíne (laphám) és a méh nyakcsatornája hámjának (hengerhám) találkozásánál az úgynevezett átmeneti zónában alakul ki. Szövetileg döntő többségben laphámrák. Az oki tényezők hatására fokozatosan kóros, úgynevezett dysplasiás sejtek, sejtrétegek alakulnak ki, melyek maguktól vissza is fejlődhetnek. Ez a rákmegelőző állapot. Később a laphámon belül, az alaphártyát át nem törő "in situ" rák fejlődik. A folyamat évekig tart.

Ezt a korai állapotot célozza meg a rákszűrés, melynek során nagy nagyítással (kolposzkóp) vizsgálják a hám elváltozásait és citológiai mintavétel útján mikroszkóppal keresik az elfajult sejteket. Tovább fejlődve betör a kötőszövetbe, ráterjed a hüvelyboltozatra, hüvelyfalra, méhtestre, méhszalagokra, húgyhólyagra, végbélre.

A nyirokereken át a kismedencei hasi főverőér menti nyirokcsomókba terjed, a vérereken keresztül távoli áttéteket képezhet a csontokban, tüdőben, egyéb szervekben. Korai felfedezés, időben megkezdett gyógykezelés esetén a környező szervek elpusztítása, a távoli áttétek képződése megelőzhető.

Korai, rákmegelőző állapotokban csak a hámrétegre korlátozódó stádiumokban a betegségnek nincsenek tünetei. A hámrétegen túlterjedt, növekvő, környezetét beszűrő, pusztító állapotban kezdetben mérsékelt hüvelyi folyás, közösülés utáni vérzés, ritkábban menstruációs zavarok fordulnak elő. A kismedencei szerveket, nyirokcsomókat elérő késői állapot esetén a tünetek már nem jellegzetesek a méhnyakrákra.

Kezelésében műtéti, műtéti-sugaras, vagy kizárólagosan sugárterápiás módszerek használatosak. A választandó eljárás a betegség kiterjedésétől (stádium) függ. Kórosan elfajult hám (diszplázia - rákmegelőző állapot), az alaphártyát át nem törő tumor esetén kórmegállapító, egyben gyógyító eljárás a kúpbiopszia. A méhszáj körül egy centiméter alapú, egy centiméter hosszú kúpot metszenek ki, melyben a méhnyakcsatorna egy része is benne van. E térfogatban található a már említett átmeneti zóna, ahonnan a kór kifejlődik.

A továbbterjedés gyanúja esetén a nyakcsatorna teljes hosszára kiterjedő kaparásos szövettani vizsgálat is történik. A méhnyak határain túlterjedt betegség pontos kiterjedése kétkezes nőgyógyászati vizsgálattal, hasi ultrahang, alhasi komputertomográfia, mellkasröntgen alkalmazásával állapítható meg.

A méh felszínét borító hám alaphártyáját nem, vagy csak 1-2 milliméter mélységben áttörő esetben fiatal nőknél, akik még szülni szeretnének, szoros műtét utáni ellenőrzéssel elegendő a méhnyak említett kúp alakú kimetszése. Ennél mélyebb kiterjedésű, a méh határait átlépő, a hüvelyfal felső harmadát beszűrő, de a medencefalat el nem érő esetben két módszer használatos:

Műtét előtti, úgynevezett üregi sugárkezelés, majd a méh és függelékei, szükség esetén a felső hüvelyharmad és a petefészek eltávolítása. Az eltávolított szerveket szövettani vizsgálatnak vetik alá: maradék daganatszövet, nagyobb kezdeti kiterjedés esetén műtét után a hüvely csonkját sugarazzuk üregi kezelés formájában (a készülék elektromágneses sugárzását közvetlen közelről irányítjuk a hüvelycsonk területére), ezt szükség esetén kiegészítjük külső besugárzással, mely a kismedence területére irányul. (Kobaltágyú, lineáris gyorsítóberendezés.)

Menstruációs korú nőknél a petefészkek eltávolítása a nemi hormonok hiánya miatt évek múlva csontritkuláshoz, következményes csonttörésekhez vezethet, ezért ha nincs gyanú ezek daganatos érintettségére, a petefészkek egyikét vagy mindkettőt megkímélik.

A másik módszer kizárólagosan sebészi: méheltávolítás, a petefészkek kiirtása, a felső hüvelyharmad eltávolítása, a medencei nyirokcsomók kivétele. A betegek túlélése, a gyógyulás valószínűsége 80-91 százalékos.

Ha a hüvely alsó harmada, a méhszalagok is beszűrtek, vagy a húgyhólyag, a végbél is daganatosan érintett, általában daganatpusztító dózisú sugárkezelés történik. Ilyen nagy kiterjedésű folyamat sebészi megoldása nagyon nehéz, sokszor nem is lehetséges, vagy komoly késői szövődményekkel jár. Ki kell irtani a hólyagot, a végbelet vagy mindkettőt.

A visszafordíthatatlan állapot komoly testi, lelki és szociális gondot okoz. A csonkító műtét ellenére a betegség gyakran kiújul. A hat-nyolc hetet igénybe vevő, mellékhatásokkal is járó (rossz közérzet, étvágytalanság, hasmenés, hólyag- és bélhurut, bőrgyulladás) sugárkezelés után sem mentes a beteg a daganat kiújulásától.

A fenti gyógymódokkal dacoló, kiújult vagy távoli áttéteket okozó betegségben daganatölő gyógyszerek adása (kemoterápia) alkalmazható sok mellékhatással, sajnos meglehetősen csekély eredménnyel.

| méhnyakrák, daganat
2016-01-08 01:08:24