Petefészekrák - Korán felismerni!

Az ovárium- vagy petefészekrák rosszindulatú daganatos megbetegedés. Petefészekrák következtében több nő hal meg, mint akár melyik más nemi szerv rákja miatt.
A petefészek többféle sejtet tartalmaz, és ezek mindegyikéből más és más fajta rák fejlődhet ki. Legalább 10 féle ováriumrák ismert. Leggyakoribb típusa, az epitheliális tumor (a kiindulási sejttípusról nevezték el), mely az ovárium fedősejtjeiből indul ki.

petefészekrák | InforMed Hírek 2003 ;1   InforMed | Farkas, M.
A petefészekrák sejtjei a szervezetben bárhová adhatnak áttétet: szétszóródhatnak a petefészek közvetlen környezetében, vagy a nyirokereken át eljuthatnak a kismedence vagy a hasüreg más részeibe is, illetve a véráramlás segítségével a test távoli pontjain bukkanhatnak fel, leggyakrabban a májban vagy a tüdőben képezve áttéteket.

A betegség kialakulására hajlamosító tényezők:

- Családi halmozódás: Amennyiben az édesanya, a lánygyermek vagy a nőtestvér ováriumdaganatban megbetegedett már, fokozottabb a kialakulás esélye. A rizikó valamivel kevesebb, de még fennáll, ha valamely más nőrokonnál fordult elő petefészekrák. A családban előforduló mell- vagy vastagbél rák ugyanúgy veszélyeztető tényező.
- Életkor: A legtöbb petefészekrákos nő 50 év feletti, a legveszélyeztetettebbek a 60 éven túli nők.
- Szülés: Azok a nőknek, akik nem szültek, nagyobb az esélyük a petefészekrákra, mint azoknak, akik szültek.
- Egyéb betegségek: Nők, akiknek mell- vagy vastagbélrákja van/volt, veszélyeztetettebbek.
- HRT (hormonpótló kezelés): Néhány vizsgálat szerint azok a nők, akik HRT –ben részesültek/ részesülnek, némileg nagyobb az esélye a. petefészekrák kifejlődésére.

Minél korábban -lehetőleg a kezdeti stádiumban- fedezik fel az petefészektumort, annál nagyobb esélye van a betegnek a túlélésre. Ha még az áttétek képződése előtt diagnosztizálják a tumort és kezdik el kezelni, 95 %-os az ötéves túlélés. Ez azt jelenti, hogy 100, még a korai stádiumban diagnosztizált és kezelt nő közül 95 él még 5 év múlva is.
Azonban a petefészekrákos betegek mindössze 25 %-át szűrik csak ki a kezdeti szakaszban, mivel a betegség gyakran tünetmentes, a rá jellemző panaszok általában csak a későbbi stádiumban jelentkeznek.

A petefészekrák tünetei, jelei lehetnek:

- hasi diszkomfort érzés és/vagy fájdalom (bélgázok, emésztési zavarok, hasi duzzanat, felfúvódás, görcs)
- hányás, hasmenés, székrekedés, gyakori vizelés
- étvágytalanság
- teltségérzés minden étkezés után
- testsúly csökkenés, minden ismert ok nélkül
- rendellenes vérzés a hüvelyből
- hasi folyadékgyülem (ascites, hasvízkór)

Ezek a tünetek, természetesen más, kevésbé súlyos betegségeket is jelezhetnek, ezért mindenképpen fontos, hogy orvossal megkonzultálják őket.

Amennyiben a rák gyanúja felmerül, az orvos CT illetve MR vizsgálatokra küldi a beteget, és ha szükséges, biopsziát végez a diagnózis felállításához.
Kutatások folynak a petefészektumor egyszerűbb, vérvizsgálat útján történő pontos és biztonságos szűrésére.
Egy, a vérben található protein, a CA-125 tumormarker szintjének mérésével, valamint hüvelyi ultrahang vizsgálattal kiegészítve hatékonyabban ki tudják mutatni a betegséget, akár már a korai stádiumban is.
Mindezeken felül a CA -125 mérés kiegészítéseként végzik az oltható FAS (mely szintén egy fehérje) szintjének meghatározását a vérből. (Az oltható FAS beavatkozik a szervezet immunrendszerének a sejthalált elindító természetes folyamatába.)
Szerepét már számos, különböző rákbetegségben tanulmányozták.Az oldható FAS nevű protein szintje jelentősen magasabb a rákbetegeknél. Közülük is azoknak, akiknek a legmagasabb volt a FAS szintje, sokkal kevesebb esélye volt a diagnózis felállítása után az 5 éves túlélésre.
A CA-125 szint meghatározása és az intravaginális ultrahang vizsgálat az oltható FAS szintjének mérésével kiegészítve, nemcsak a korai diagnózis felállításban segíthet, hanem a petefészekrákos betegek gyógyulási esélyeinek prognosztizálásában is.

| petefészekrák
2005-06-10 10:10:30


Web Design & Development Prowebshop