Kép: FreeDigitalPhotos.net

A méh hámszövetei, méhszájseb

A méh 2 részre osztható: a hüvelyben lógó méhnyakra és a kismedencében lévő méhtestre. A méh a méhnyakon áthaladó méhnyakcsatornán keresztül érintkezik a hüvellyel, ezen az úton jut keresztül a menstruációs vér is.

A méhnyakcsatorna belső felszínét egy speciális típusú hámszövet, hengerhám béleli. A méhnyakcsatorna külső - hüvely felé eső - felszínét egy másik hámszövet, laphám borítja. Ez a hüvely nyálkahártyájának hámszövete is.

A méhnyakcsatornában a két hámszövet egymásba ér. A méhnyakcsatornából a hengerhám ki akar növekedni a méhnyak felszínére, ahol a laphám van, a laphám viszont - a méhnyak külső felszínéről - be akar növekedni a méhnyakcsatornába.

Azt a „csatateret”, ahol ez a két hámszövet átalakul egymásba, nevezzük hétköznapi nyelven „méhszájseb”-nek, orvosi nyelven ektrópiumnak.

A méhszájseb nagysága nemcsak egyénenként változó, hanem adott esetben akár évről évre is változhat a nagysága.

Kialakulásában a genetikai tényezőknek, környezeti hatásoknak, a női hormonoknak - ösztrogén, progeszteron -, vegetatív idegrendszeri és pszichoszomatikai folyamatoknak van szerepe.

Rákszűrés

A méhnyakrák legtöbbször pont a méhszájsebnek megfelelő területről indul ki. Ezért fontos a szexuális élet megkezdése után - még az egészséges nőknél is! - évente egyszer a nőgyógyászati vizsgálat és a méhnyakrák szűrővizsgálat.

Ez a kenet vizsgálata, citológia -, mely során a méhnyak külső felszínéről és a méhnyak-csatornából kell mintát venni.

Ezzel egy időben kolposzkóppal - azaz speciális típusú mikroszkóppal - is analizálni kell a méhszájsebnek megfelelő területet.

Fontos kideríteni ilyenkor, nincs-e a méhnyakon, illetve a méhnyakcsatornában gyulladás, például Chlamydia- vagy HPV-fertőzés, illetve méhnyakrákra utaló gyanús elváltozás.

A tapintásos hüvelyi vizsgálat, a cytologiai eredmény és a mikroszkópos analízis eredményei mindig együtt értékelendők, és csak a három együtteséből lehet megnyugtató véleményt alkotni. A biztonság ultrahangvizsgálattal növelhető.

Tünetek

A méhszájseb sokszor semmiféle tünetet nem okoz. De előfordulhat, hogy szexuális együttlét után - mivel a kapilláris erek ilyenkor elpattanhatnak a méhszájban - néha egy kis átmeneti vérzést okoz.

Mivel a méhszájseb területén fokozott a váladéktermelés, ez az arra hajlamos nőknél visszatérő hüvelyi gyulladást eredményezhet.

Méhnyakrák esetén véres, húslészerű hüvelyi folyás hívhatja fel a figyelmet a problémára.

Kezelés

Ha a méhnyakrákszűrés eredménye - évente kell ismételni a szűrést! - negatív, és nincs a páciensnek nőgyógyászati panasza, akkor a méhszájsebet évente egyszer kell ellenőrizni, a nőgyógyászati kontrollvizsgálat alkalmával!

Ha szerepet játszik egy visszatérő hüvelygyulladás kialakításában, akkor ezt kezelni kell, mellyel a méhszájseb nagysága csökkenthető.

Ha a „méhszájseb”-ről kiderül, hogy daganat, akkor a daganat kezelése szükséges.