Rendszertelen vérzés - Kiegyensúlyozó gyógynövények

A rendszertelen vérzés a változás korának szokásos tünetei közé tartozik. Bár ez még nem ok a nyugtalanságra, azért az érintetteknek érdemes rendszeresen megvizsgáltatniuk magukat nőgyógyásszal! Emellett jó, ha tudjuk, hogy számos olyan gyógynövény létezik, amelyik ez ügyben is a segítségünkre siethet!

menstruáció, fitotéka, vérzés |

Ideál - Reforméletmód magazin 2007 ;19(3):41-43 Celsus Kft. | Czellért T., E

A változókor elején a jellegzetes panaszokat legtöbbször a progeszteron hiánya okozza. A progeszteronszintet emelő gyógynövény a fekete üröm, a csalán, a vérontófű, a réti palástfű, a barátcserje és mindenekelőtt a jamszgyökér. Ezek a növények nagy segítséget jelentenek a klimaktérium idején is!

Fitoösztrogének

Az ösztrogénszint emelésére alkalmazott fitoösztrogénekkel kapcsolatban is kifejezetten jók a tapasztalatok.

Ezek a természetes anyagok olyan növényi vegyületek, amelyek a női szervezetben természetes módon képződő ösztrogén női nemi hormonéhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezek az anyagok meghatározott helyekre kötődnek a sejtek felszínén, mégpedig az ösztrogénreceptorokhoz. Az „intelligens” növényi hatóanyagok előnye, hogy különbözőféleképpen hatnak. Képesek utánozni a hormon tulajdonságait, de csak akkor, ha arra valóban szükség van - amikor alacsony az ösztrogénszint. Ha azonban ez túl magas a szervezetben, akkor a receptorokhoz kötődve antiösztrogénként blokkolják a hormon hatását.

Fontos! Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a fitoösztrogéneknek szerepe lehet a daganatok, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a csontritkulás megelőzésében, és kulcsfontosságú funkciót tölthetnek be a változókori kellemetlenségek kezelésében is. Az izoflavon a pillanatnyilag tanulmányozott három fitoösztrogén-fajta közül a legismertebb. Leggyakoribb forrása a szója és a vörös here.

Mellékhatás nélkül

Míg a mesterséges ösztrogének fokozzák a méhrák veszélyét, illetve növelhetik az emlőrák kialakulásának kockázatát is, a cimicifuga hatóanyagaival kapcsolatban ilyen mellékhatást nem tapasztaltak.

Szója

Kelet-Ázsiában a szója beletartozik a mindennapok étrendjébe. Úgy tűnik, éppen ezért az ázsiai nők lényegesen ritkábban szenvednek a változókori panaszoktól. (A japán nyelvben nincs is szó a „hőhullámok” jelölésére.) Sok szakember az európai nők számára is a fito-ösztrogénekben dús étrendet javasolja a klimax kellemetlen tüneteinek megelőzésére. A mi étkezési szokásainkkal azonban szinte lehetetlen hozzájutni a hatás eléréséhez szükséges napi mintegy 40 milligrammnyi izoflavonhoz. Ezért jelennek meg a gyógyszertárak polcain az újabb és újabb szójaalapú fitoösztrogén-készítmények.

Az ázsiai konyha kedvelt nyersanyaga, a tofu, mely egyébként nem más, mint szójasajt, és - akárcsak a túrót a tehéntejből - alvasztott szójatejből készítik, fontos fitoösztrogén-forrás. Sokféleképpen elkészíthető, tulajdonképpen ízt csak a főzés közben hozzáadott fűszerektől kap. A vásárlásnál feltétlenül figyeljünk az eredetére! A bioboltokban Demeter-minőségű tofu készítményeket vásárolhatunk.

Figyelem! A túlzott szójafogyasztás hátrányosan befolyásolhatja a pajzsmirigyhormon-termelődést. Az izofiavonoidok gátolhatják a tiroid-peroxidáz nevű enzimet, amely a jód megkötéséért felelős a pajzsmirigyhormon képzése során, és így a szervezet nem tudja a pajzsmirigyhormon előállítására hasznosítani a jódot. Japánban, ahol tudományos kutatások egész sora foglalkozik a szója hatásával, ez az enzimgátló hatás nem játszik túl nagy szerepet, mert a bőséges algafogyasztásnak köszönhetően az étrend általános jódtartalma jóval magasabb, mint az európai étrendben.

Ne feledjük! Ha pajzsmirigy-alulműködésben szenvedünk, vagy nagyon sok szójaterméket fogyasztunk, ritka esetekben számolnunk kell az izoflavon negatív hatásával is! Ez érvényes egyébként a hazai izoflavon-forrásunk, a vörös here (Trifolium pratense L.) tekintetében is.

Vörös here

Egy ausztrál kutatócsoport munkája révén már 1946-ban ismertté vált, hogy a lóherén tartott háziállatoknál termékenységi zavarok lépnek fel. Ekkor figyeltek fel először a vörös herének a női nemi hormonokra kifejtett esetleges hatására. A napi szükséglet 40 mg, két-három teáskanál vörösherevirágzatból főzhetünk 1/4 l friss teát is.

Poloskavész

Bevált gyógynövény a fitoösztrogéneket tartalmazó poloskavész - Cimicifuga racemo-sa (L) nutt. - is. Az Észak-Amerika keleti részén őshonos, tekintélyes méretű, akár kétméteresre is megnövő cserje a boglárkafélék családjába tartozik. Fehér virágfürtjei miatt kerti dísznövényként is közkedvelt.

Az indián hagyományban a növény gyökere fontos szerepet játszott mindenféle női baj gyógyításában, a természetgyógyászatban elterjedt magyar neve is „indiánasszonygyökér”. Ma már a változókorban szintetikus szerekkel végzett hormonpótlás lehetséges alternatívájának tartják.

A gyógyhatású készítményeket a növény gyöktörzséből állítják elő, amely főleg triterpén-glikozidokat tartalmaz. Tudományos kísérletek igazolják, hogy a poloskavész hatóanyaga az ösztrogénreceptorokhoz kötődik, és ösztrogénszerű hatást fejt ki. A növény gyöktörzsének kivonatát cseppek vagy tabletta formájában árusítják. A készítmények hat hónapnál hosszabb ideig megszakítás nélkül nem alkalmazhatók!

Az arabok fedezték fel a lucerna élénkítő, erősítő hatását, és a növényt „alfalfá”-nak nevezték el, aminek jelentése: „minden tápanyag atyja”. A lucernacsíra kalciumban és foszforban különösen gazdag. A két ásványi anyag aránya is megfelelő, ezért a fogyasztása különösen javasolt a csontrendszerrel kapcsolatos és mozgásszervi panaszok, így csontritkulás vagy reuma esetén. Stimulálja és optimális hormontermelésre serkenti az agyalapi mirigyet. Fogyasszuk rendszeresen a zsenge csírákat salátába vagy zöldségköretekbe keverve! Ügyeljünk arra, hogy csak a csírázás 7. napjától fogyasszuk! Ekkorra ugyanis már nem tartalmaz az emberre nézve egészségkárosító hatású cananavin aminosavat.

C.T.E.