Kombinált fogamzásgátló tabletta

Világszerte nők milliói használnak fogamzásgátló tablettát, a nem kívánt terhesség elkerülése céljából és egyéb kedvező hatásuk miatt. Noha ismertek ritkán előforduló mellékhatások, jól dokumentáltak a fogamzásgátló tabletták előnyös hatásai, mint például a petefészek és a méhtestrák kialakulási kockázatának mérséklése.

fogamzásgátló | InforMed Hírek6   InforMed | Perjési, L.
A gyártók folyamatos termékfejlesztő tevékenysége révén kedvezőbb mellékhatásprofilú készítmények kerülnek piacra.

Egy amerikai szülészeti-nőgyógyászati szaklapban megjelent összefoglaló közleményben a szerzők áttekintést adnak a kombinált fogamzásgátló tabletták hatásmechanizmusáról, gyógyszertanáról, a használatukkal összefüggő előnyökről és a kedvezőtlen mellékhatásokról.

A kombinált fogamzásgátló tabletták két aktív komponense az ösztrogén és a progeszteron. Minél több ösztrogént tartalmaz a tabletta, annál hatékonyabb, de annál nagyobb a szövődmények és mellékhatások előfordulásának kockázata is. A trombózis kockázata például a nagyobb ösztrogén dózisok mellett magasabb, ugyanakkor a kisebb ösztrogéndózisok mellett gyengébb a hatékonyság is.

Az eredeti fogamzásgátlók 50 ug vagy még több etinil-ösztradiolt tartalmaztak; mára a gyártók igyekezték az ösztrogén komponens dózisát olyan alacsonyra venni, mely mellett csökken számos kedvezőtlen mellékhatás, főleg a trombózis veszélye, de a hatékonyság megmarad.

A legtöbb modern fogamzásgátló a kilenc, androgénből, férfi nemi hormonból származtatott progeszteron egyikét tartalmazza. Az újabb fajta progeszteronok androgén aktivitása mérsékeltebb, ennek köszönhetően kevesebb a kozmetológiai mellékhatásuk. Létezik egy vízhajtó hatású vegyületből származtatott progeszteron is (drospirenon), mely antiandrogén és vízhajtó hatású. Ezt a fajta progeszteront tartalmazó fogamzásgátlók hatékonysága a többihez hasonló, de fenti tulajdonságai miatt különösen hatásos lehet premenstruális hangulatzavarral, ödémaképződéssel, acnéval (pattanásos bőrrel) küzdők, sőt akár egyes nőgyógyászati-endokrinológiai betegségekben szenvedők számára is.

A komponensek dózisának cikluson belüli változtatása révén (többfázisú tabletták) tovább szabályozható a kedvező és kedvezőtlen mellékhatások mértéke.

A kombinált fogamzásgátló tabletták több módon hatva akadályozzák meg a terhesség kialakulását, de hatásuk főként a peteérés gátlásán alapul. A progeszteron komponens nem engedi a peteéréshez szükséges sárgatest hormon szintjét megemelkedni, emellett sűrűbbé teszi a méhnyaknyákot, és csökkenti a petevezetők mozgását, miáltal megnehezíti a spermiumok előrejutását. Ezen túlmenően, elvékonyítja a méhnyálkahártyát, így az kevésbé lesz alkalmas a petesejt beágyazódására. Az ösztrogén komponens erősíti a fogamzásgátló hatást (csökkenti a folliculus stimuláló hormon felszabadulását az agyalapi mirigyből, így megelőzi a domináns tüsző kialakulását), és javítja a menstruációs ciklus-kontrollt.

A kombinált fogamzásgátló tabletták fogamzásgátló hatásának feltétele a korrekt használat. Tökéletes használat mellett a hibaarány (a nem kívánt terhesség megfoganása) 0,3%, de egy felmérés adatai szerint, a szokványos használat mellett, az első évben 8%-os hibaaránnyal kell számolni.

Egy nemrég elkészült tanulmányban azt állapították meg, hogy a hét napos tablettaszedési szünet meghosszabbításakor könnyebben létrejön peteérés, míg a tablettamentes időszaktól távolabbi napokon bekövetkező kihagyás kevésbé veszélyes. Vizsgálták a fogamzásgátló tabletta szedés abbahagyásának okait is: a tablettaszedéssel felhagyó 128 nő többsége hányingert, fejfájást, illetve áttöréses vérzést jelölt meg okként. Az újabb készítményeknek kevesebb mellékhatása van; a hormonmennyiség és a progeszteron típus változtatásával javítható a gyógyszerszedési hajlam.

Az 1970-es és ’80-as években, attól tartva, hogy a kombinált oralis fogamzásgátlók növelik a kardiovaszkuláris és daganatos betegségek előfordulását, kiterjedt vizsgálatokat folytattak, majd jelentősen megváltoztatták a tabletták összetételét. A laikus sajtó gyakran túlhangsúlyozza a fogamzásgátlók használatával összefüggő veszélyeket, és nagymértékben alulbecsüli a nem kívánt terhességgel összefüggő kockázatokat. Az emlőrák előfordulási gyakorisága a kombinált fogamzásgátló tabletta szedése során valamelyest emelkedik, de a szedés abbahagyását követően fokozatosan visszacsökken a kockázat az alapszintre, 10 évvel a tablettahasználat abbahagyása után már ugyanakkora az emlőrák kialakulásának kockázata, mint azoknál a nőknél, akik sosem szedtek fogamzásgátlót. A tablettahasználat mellett kialakuló emlőrákokat kevésbé előrehaladott állapotban fedezik fel, ezáltal a gyógyítás lehetőségei sokkal jobbak.

A kombinált fogamzásgátló tabletták és a vénás trombózisképződés közti kapcsolatot igen részletesen vizsgálták. Mind az ösztrogén, mind a progeszteron növeli a vénás trombózis kialakulását a fogamzásgátlót szedő nőknél, mint ahogy más tényezők is, mint például a dohányzás, az életkor, és az olyan örökletes véralvadási zavarok, melyek vérrögképződésre hajlamosítanak (trombofíliák).

Az ösztrogén dózisfüggő módon emeli a kockázatot, főképp az 50 ug, vagy azt meghaladó ösztrogéntartalmú készítményt szedők esetében. A progeszteron, típustól függően, szintén emelheti a trombózis kialakulásának kockázatát, bár ennek klinikai jelentősége egyelőre vita tárgya. Az örökletes trombofíliák, kiváltképp az ún. Leiden (V-ös faktor) mutáció kétségtelenül befolyásolja a fogamzásgátlót szedő nők vénás thromboembolias kockázatát. A WHO javaslata szerint ezek a nők kerüljék a kombinált orális fogamzásgátlók használatát, de a fogamzásgátló kezelés előtt általános genetikai szűrés nem ajánlott. Ilyen módon a nők 3–6%-ának kellene más fogamzásgátló módszert keresni, pedig a 99,9%-uknál soha nem alakulna ki vénás trombózis.

A fogamzásgátló tabletta szedése révén nem jelentős módon emelkedik a szívinfarktus kockázata. A kockázat még nagyobb, ha a szív- és érrendszeri betegségek egyéb rizikófaktorai is jelen vannak, főképp a dohányzás, a magasvérnyomás-betegség és a magas koleszterinszint. A WHO megállapítása szerint egészséges, nemdohányzó nők esetében a fogamzásgátló használat révén nem nő a szívinfarktus kockázata. Szintén felvetődött, hogy a fogamzásgátló tabletta használata révén nőne az agyi keringési zavarok (stroke) gyakorisága, de az Egyesült Államokban és Európában végzett vizsgálatok eredményei szerint, a vérnyomásukat rendszeresen mérő nők körében nem kell emelkedett kockázattal számolni.

A megtermékenyülést megakadályozó hatás mellett számos egyéb kedvező hatásuk miatt is népszerűek a kombinált fogamzásgátló tabletták. Fogamzásgátló szedő nők körében 40%-kal kisebb a petefészekrák kialakulásának kockázata, és a 10 éven keresztül fogamzásgátlót szedők között, a használat abbahagyását követően még csaknem két évtizeden keresztül akár 80%-kal mérséklődik a petefészekrák kifejlődésének valószínűsége. A fogamzásgátló használata mellett csökken a méhtestrák kialakulási kockázata is. Az egy éves szedés után 20%-kal mérséklődik a rizikó, míg 10 éven át vagy tovább tartó használat mellett körülbelül 80%-os a kockázatcsökkenés.

Nők milliói szenvednek valamiféle menstruációs zavartól. A fogamzásgátló tabletta szedésétől várhatóan enyhül a primer dysmenorrhoea (mely a fiatal nők 40-50%-át érinti, görcsös, fájdalmas menstruációt okoz), a túlságosan bő vérzés, a premenstruális szindróma, az ovulációval összefüggő fájdalom és a menstruációval összefüggő migrén.

A fogamzásgátló tabletták a vérben keringő androgének (férfi nemi hormonok) szintjének csökkentése révén mérséklik az akne, a pattanásos bőr előfordulását és súlyosságát.

Az ösztrogén több mechanizmuson keresztül segít a csontritkulás megelőzésében, de egyelőre a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények nem támogatják egybehangzóan a fogamzásgátló tabletta csontritkulást megelőző hatását.

| fogamzásgátló
2008-01-09 18:14:21

Web Design & Development Prowebshop