A hosszú távú védekezés hatásosabb, mint a tabletta

A nem kívánt terhesség elleni védekezésnél a rövidtávú módszerek - mint a tabletta - kevésbé hatékonyak, mint a hosszú távúak, különösen 21 év alatti nőknél - állapította meg egy nagyszabású kutatás nyomán szerdán publikált amerikai tanulmány.

A New England Journal of Medicine folyóiratban ismertetett kutatás 7500 felnőtt nő és tinédzser bevonásával zajlott több mint három éven át. A kutatás résztvevőit St. Louis környékéről választották ki, ahol ingyenesen állt rendelkezésükre a védekezési lehetőségek széles skálája.

A kutatás ideje alatt a részvevőknél összesen 334 esetben következett be nem kívánt terhesség. A kutatócsoport vezetője, Brooke Winner, a Washington Egyetem St. Louis-i Orvoskarának tudósa megállapította, hogy a szájon át bevehető tablettákkal, terhességmegelőző tapasszal vagy hüvelygyűrűvel védekezők esetében 20 százalékkal nagyobb volt a kockázata a nem kívánt terhességnek, mint a hosszútávra szóló módszerekkel védekezőknél.

A hosszú távú védekezés metódusai közül a méhen belüli eszközöket (IUD), a hormoninjekciókat és a bőrbe ültethető implantátumot nevezte meg a tanulmány.

Korábbi tanulmányok eredményei szerint a napi vagy heti rendszerességgel használt védekezési formákat alkalmazó nőknél gyakoribb a nem kívánt terhesség. Ám azok az eredmények országos felmérések alapján születtek, amikor a megkérdezett nők három-négy év távlatából próbálták felidézni, hogy mikor estek teherbe, és hogyan védekeztek. Winnerék ezért pontosabban akartak a dolog végére járni.

A St. Louis-i kutatásban szerelő nők némelyike akkor esett teherbe, amikor a megszokott védekezés helyett a kondomot választotta, vagy bízott partnerében, hogy még az ejakuláció előtt megszakítja a szexuális aktust. Ugyanakkor 1500 résztvevő közül, aki az évek során nem tért el a megszokott védekezéstől, és rendszeresen használta a pirulát, a tapaszt vagy a hüvelygyűrűt, 4-5 százalék mégis állapotos lett.

A méhen belüli eszközt vagy a bőrbe ültethető implantátumot választó 5800 nő esetében viszont csupán 0,3 százalékos volt a nem kívánt terhességi arány.

Mindössze 176 nő élt a háromhavonta beadandó hormoninjekció lehetőségével: közülük a kutatás ideje alatt kettő lett várandós.

A tanulmány arra is rámutatott, hogy életkor szerint komoly eltérés mutatkozott a nem kívánt terhességek gyakoriságánál. A 21 éven aluliak körében a tabletta, a tapasz és a hüvelygyűrű alkalmazása esetén kétszer gyakoribb volt a terhesség előfordulása, mint az idősebb korosztályban.

A rövid távú védekezési módszereket elsősorban azok választották a kutatásban résztvevők közül, akik még nem szültek, nem volt nem kívánt terhességük, nem estek át abortuszon vagy szexuális úton terjedő fertőzésen.

Hivatalos felmérések szerint az Egyesült Államokban minden második terhesség, összesen hárommillió a "véletlen műve". A nők szűk csoportja, mindössze öt százalék él hosszú távú védekezési módszerekkel, holott Winner felmérése szerint a megkérdezett nők 75 százaléka használná, ha nem lenne olyan drága, és megfelelő felvilágosítást kapna róla.

A méhen belüli eszköz (IUD) vagy az implantátum több mint 500 dollárba kerül, és jellemzően nem fedezi a társadalombiztosítás az Egyesült Államokban.
| fogamzásgátlás, nem kívánt terhesség
2012-05-24 23:18:51
hirdetés
hirdetés

Web Design & Development Prowebshop