Legutóbbi cikkek

A fogamzásgátlásnak e módját koitusz interruptusznak is nevezik. Lényege, hogy a férfi az ejakuláció, az orgazmus alatti ondókilövellés előtt kihúzza a hímvesszőt a hüvelyből.

A fogamzásgátló implantátum műanyag kapszula, melyben gesztagén van, ami megakadályozza a petekilökődést a petefészekből és besűríti a cervixnyákot, hogy a hímivarsejtek ne tudjanak áthatolni rajta. A felkar belső felszínén hat kapszulát ültetnek be a bőr alá.

A ciklus módszerek alapja, hogy a nő termékeny napjain a pár tartózkodik a közösüléstől. A legtöbb nőben a menstruáció előtt mintegy 14 nappal szabadul ki egy petesejt a petefészekből. Noha a megtermékenyítetlen pete mindössze körülbelül 24 órát él, a hímivarsejt a közösülést követően még 3-4 napig életben maradhat. Következésképpen tehát megtermékenyülés jöhet létre a petesejt kibocsátását akár 4 nappal megelőző közösülés eredményeképp.

A barrier típusú fogamzásgátló eszközök fizikailag megakadályozzák a hímivarsejt feljutását a női méhbe. Ebbe a csoportba tartoznak a kondom, a pesszárium, a méhnyaksapka (cervixsapka) és a hüvelyhabok, -kré-mek, -gélek és -kúpok. Megfelelő használat esetén az óvszer (kondom) számottevő védelmet nyújt a nemi úton terjedő betegségek, köztük az AIDS ellen, és kivédi egyes rákmegelőző elváltozások megjelenését a méhnyakon. Egyes óvszerek végén spermagyűjtő tasak található; ha ilyen nincs rajta, akkor a hímvessző végénél üresen kell hagyni valamivel több mint egy centiméternyit. A kondomot óvatosan kell lehúzni, mert ha az ondó kifolyik, a sperma bekerülhet a hüvelybe és terhességet idézhet elő. Az óvszer síkosító anyagának sokszor eleve alkotórésze, de külön a hüvelybe is helyezhető valamilyen spermaölőszer (spermicid), amely az óvszerhasználatot hatékonyabbá teszi. Újabb találmány a női óvszer, amely a hüvelyben rögzül egy gyűrű segítségével. Formája a férfi óvszerére emlékeztet, csak nagyobb méretű. Nagyobb a hibaszázaléka, úgyhogy inkább a férfi óvszer ajánlott. A pesszárium rugalmas gyűrűre rögzített, ernyő alakú gumisapka, mely a méhnyakat lezárva megakadályozza a sperma bejutását a méhbe. A pesszárium több méretben létezik, melyek közül a megfelelőt orvos vagy nővér választja ki. Egyúttal elmagyarázzák a nőnek a felhelyezés technikáját is. A pesszárium letakarja az egész méhnyakat, anélkül, hogy bármi kényelmetlenséget okozna. Sem maga a nő, sem a partnere nem észleli a jelenlétét. A pesszárium mellett mindig szükség van fogamzásgátló krém vagy gél alkalmazására arra az esetre, ha a közösülés során a pesszárium elmozdulna. A pesszáriumot közösülés előtt kell felhelyezni, közösülés után pedig legalább 8, de legfeljebb 24 órán át maradjon bent. Ha felhelyezett pesszáriummal újabb közösülés történik, a biztonságos védelem érdekében újabb adag spermicidet kell a hüvelybe juttatni. Ha a nő öt kilogrammnál többet lefogy vagy hízik, több mint egy éves a pesszáriuma, vagy abortusza volt, illetve gyermeket szült, akkor felül kell vizsgálni a pesszárium méretét, mert a hüvely mérete ilyenkor megváltozhat. A méhnyaksapka (cervixsapka) hasonlít a pesszáriumra, de kisebb és merevebb. Pontosan ráillik a méhszájra. Ez is több méretben készül, és orvos vagy nővér választja ki közülük a megfelelőt. A cervixsapka mellett szükség van fogamzásgátló krém vagy gél használatára. Közösülés előtt kell felhelyezni és a közösülést követően legalább 8, de legfeljebb 48 óráig maradhat bent. A hüvelyhabot, -krémet, -gélt és -kúpot a közösülést megelőzően helyezik el a hüvelyben. Spermicidet tartalmaznak, és fizikai gátat is képeznek a sperma útjában. A habok és kúpok valószínűleg egyformán hatékonyak. A nő életkorának előrehaladtával ezeknek a készítményeknek jellegzetes módon nő a hatékonyságuk, mert az évek során megtanulja kezelésüket és az idő során a termékenysége is csökken.

Az terhességmegszakítás (művi vetélés; művi abortusz) elfogadottsága a világ különböző országaiban igen különböző, egyes helyeken törvény tiltja, másutt a nő kívánságára elvégezhető. A világon a nők mintegy kétharmada számára az abortusz törvényesen elérhető lehetőség, körülbelül tizenketted részük pedig olyan országban él, ahol a terhességmegszakítás szigorúan tilos.

A hazai művi vetélések számát évente 65-70 ezerre teszik a különféle egészségstatisztikák, ami a százezernél kevesebb élveszületéshez képest különösen soknak tűnik. Az abortuszok számának alakulását a beavatkozás engedélyezésével kapcsolatos törvények erőteljesen befolyásolják. Egyelőre nyitott kérdés, hogy az egy éve módosított magyar abortusztörvény eléri-e fő célját, a művi vetélések minél nagyobb arányú megelőzését. A köznyelv által abortusztörvénynek nevezett jogszabályt 2000. június 30-i hatállyal módosította a parlament. Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság döntése értelmében a terhesség megszakításához nem elég hivatkozási alap a terhes nő anyagi, érzelmi, erkölcsi válsághelyzete, a döntéseknél ugyanilyen súllyal esik latba a magzat élethez való joga is. A családvédelmi szolgálatoknak - melyek "hozzájárulása" nélkül ma nem végeztethet el egészséges nő abortuszt hazánkban - abban is segíteniük kell, hogy az abortuszra váró a terhesség kezdeti heteiben lehetőség szerint megváltoztassa elhatározását, és magzata kihordása mellett döntsön. A törvény módosítása óta eltelt rövid időszakban a legtöbb szolgálat munkatársi létszámában nem történt változás. Mint az egyik legnagyobb lélekszámú fővárosi kerület, Óbuda-Békásmegyer családvédelmi szolgálatának munkatársa, Lukács Istvánné védőnő mondja: a szolgálatok - amelyek "személyzete" általában egy vezető védőnőből áll - a törvény módosítása előtt is mozgósították kapcsolataikat (civil szervezetek, egyházak karitatív szervezetei, munkaügyi központok segítségét kérve), hogy a gyerek vállalását ellehetetlenítő válsághelyzet, illetve az abortuszt követő érzelmi krízishelyzet megoldásában segítsenek. Bár a módosított törvény kimondja, hogy a magzat megtartása a cél, ám annak kihordására nem beszélik rá a terhes nőt, nem gyakorolnak rá "nyomást" - állítja a családvédelmi szolgálat munkatársa. - Az első találkozásunkkor inkább egyfajta együttgondolkodásról, a lehetőség kereséséről van szó... Amennyiben a terhes nő a kötelező második találkozásunkkor is kitart elhatározása mellett, úgy a szolgálat az abortuszhoz megadja írásbeli "ellenjegyzését". Lukács Istvánné azt is elmondta: a jövőben a mainál nagyobb szerepet szeretnének vállalni a nem kívánt terhességek megelőzésében, a korszerű családtervezésben. Minden olyan fogamzásgátlási ismeretet igyekeznek átadni a nőknek (sőt a pároknak is), amely megkímélheti őket a testileg, lelkileg egyaránt megpróbáltatásnak számító művi vetélések kényszerétől. A tartósan beteg nők esetében még nagyobb jelentősége van a nem kívánt terhesség megelőzésének, illetve a legmegfelelőbb fogamzásgátló szer vagy eszköz megtalálásának. Ezért is fontos, hogy létrejött az első fogamzásgátlási ambulancia a Semmelweis Egyetem 1. Számú Nőgyógyászati Klinikáján. Itt és a jövőben másutt is megnyíló, hasonló profilú szakrendeléseken azok remélhetnek szakszerű segítséget, akik valamilyen okból nem szedhetnek hormonális fogamzásgátlókat, vagy nagyon körültekintően kell megválasztaniuk a terhesség elleni védekezés módját. A törvénymódosítás előtti egészségügyi bizottsági és társadalmi vitában többször szólalt meg Kovácsi Aladár szülész-nőgyógyász, aki az egészségkárosodottak vagy örökletes betegségben szenvedők érdekében javasolta: az érintettek térítésmentesen juthassanak a fogamzásgátló tablettákhoz, eszközökhöz. A szülész-nőgyógyász szerint ez esélyt adna arra, hogy a tartósan beteg nők minél nagyobb biztonsággal kerüljék el a terhességmegszakítást, ami számukra az átlagosnál is nagyobb megpróbáltatást jelentene. - A törvénymódosításban nincs utalás az egészségkárosodottak kedvezményeire vagy arra, hogy a fogamzásgátló tablettákhoz, eszközökhöz ők ingyenesen férhessenek hozzá. Márpedig akik valamilyen örökletes betegségben szenvednek - vagy akiknek családjában genetikailag károsodott hozzátartozó él -, azok számára ez a lehetőség mind egzisztenciálisan, mind mentálisan fontos lenne. Az egészségkárosodottakat ez a "jogosítvány" közelebb vihetné a tudatos családtervezéshez is - mondja dr. Kovácsi főorvos, aki az Achondroplasiások (törpenövéshez vezető genetikai rendellenességben szenvedők) társaságának vezetőjeként ismeri a tartósan beteg emberek egzisztenciális gondjait, anyagi helyzetét, életviteli problémáit. - Ha a térítésmentesség - vagy a kedvezményes hozzáférés - vonatkozna az egészségkárosodottakra, nemcsak a terhességek szabályozása lenne megbízhatóbb, hanem ennek a populációnak a rendszeres rákszűrése is biztosítva lenne. A kedvezmény megújítása miatt meghatározott időközönként fel kellene keresniük nőgyógyászukat, aki elvégezné a szűrővizsgálatokat - sorolja érveit a szülész-nőgyógyász. Kovácsi doktor a tények ismeretében - hogy az egészségbiztosítónak évi 3 milliárd forintjába kerülnek a terhességmegszakítások, hogy a nők (minél fiatalabb korban kerül sor az első terhességmegszakítására, annál nagyobb eséllyel) minden egyes abortusszal a meddővé válást kockáztatják, hogy a későbbi gyerekvállalási szándék, azaz minden egyes művi megtermékenyítési kísérlet több százezer forintjába kerül az államnak - több fórumon javasolta, hogy az egészségkárosodottakon kívül az ilyen értelemben veszélyeztetett tizenéves lányok is ingyenesen - vagy nagymértékű támogatottsággal - juthassanak fogamzásgátló szerekhez, illetve eszközökhöz. Statisztikai adatok igazolják ugyanis: éppen ebben a korcsoportban a leggyakoribbak a művi vetélések.

Magyarországon 2000-ben 58 ezer 500 terhességmegszakítást végeztek. Az előző évek adataihoz képest ez csökkenést jelent (régebben 65-70 ezer volt a műtétek száma), a születésszámhoz viszonyítva (kb. 100 ezer születés évente) azonban még mindig sok az abortusz. Az összes terhességmegszakítás 10-15 százalékát (hozzávetőleg 6000-7000 esetben) 18 éven aluliakon végzik, és ebből körülbelül 300 az olyan műtétek száma, ahol a páciens nem töltötte be a 14. életévét. A tizennyolc éven aluliaknál kedvezőbb volt a helyzet: tavaly csaknem 20 százalékkal kevesebb terhességmegszakítást végeztek ebben a korcsoportban, mint 1999-ben. Az eredményhez hozzájárult, hogy egyre több helyen működnek úgynevezett tinédzser-nőgyógyászati ambulan-ciák. Az első, kifejezetten tinédzsereknek szóló rendelést a Szent János Kórházban hozták létre két és fél évvel ezelőtt. A tinédzserambulancia működéséről kérdeztük a szakrendelő vezetőjét, dr. Zsolnai Csaba adjunktust, szülész-nőgyógyászt. A siralmas hazai szülészeti adatok - egyre csökkenő születésszám mellett viszonylag sok abortusz - cselekvésre késztettek bennünket. Tapasztalataink szerint a fiatalok többségének fogalma sincs a teste belső működéséről. A "technikával" nagyjából tisztában vannak. A filmekben, médiában sok mindent látnak, és akár 10 éves gyerekek is hozzáférhetnek pornográf sajtóhoz. A következményekről, védekezésről, fogamzásgátlásról azonban igen szegényes az ismeretanyaguk. Ebből az okból jött létre a 14-21 éves lányoknak a tinédzser-nőgyó-gyászati szakambulancia. Az anyagi feltételeket részben egy gyógyszercég támogatásával tudták megteremteni. Most már országszerte sok hasonló ambulancia működik. A környezet hangulatos, barátságos, igazodik a tizenévesek lelkivilágához. A személyzetet is ez alapján választották ki, mert, mint Zsolnai doktor mondta, a frusztrált, gátlásos korosztály nehezen oldódik fel. A fiatalos orvos, asszisztens közelebb tud kerülni a tinikhez. A rendelési időt is úgy alakították, hogy az iskolások a tanítás után, akár szülők nélkül is elmehessenek. Az ambulanciák elsődlegesen a fogamzásgátlási módszerekkel foglalkoznak, a legtöbb kérdés is ezzel kapcsolatos. Ezenkívül a hagyományos, fiatalkori nőgyógyászati betegségek kezelésével is foglalkoznak, mint a vérzési rendellenesség, a fertőzések, illetve a terhességgel kapcsolatos kérdések. Az orvosok nem szólnak bele a fiatalok életébe. Nem tudják, és nem is akarják őket semmiről lebeszélni, vagy valamire rávenni. Csupán felhívják a figyelmet a felelőtlenségből, tudatlanságból fakadó veszélyekre, illetve közvetve csökkenthetik az abortuszok számát.

A fogamzásgátló szedésével kapcsolatban mind a mai napig sok tévhit létezik, melyek néha elriasztják a nőket a védekezés ezen módszerétől.

Hetekkel az után, hogy a vitatott RU-486 nevű abortusztabletta piacra került, a magánorvosok általában megkerülik a kérdést, hagyják, hogy az abortuszt végző klinikák legyenek az első számú elosztók.

Azok a nők, akiknél a gyógyszeres-szekrényben van az esemény utáni fogamzásgátló, gyakrabban használják, mint azok, akiknek még el kell menni az orvoshoz felíratni.