– Olyan betegség, amely a nőket az utódlás szempontjából aktív, azaz a reproduktív életéveikben érinti. A kór elnevezése az „endometrium” szóból származik, amely a méh nyálkahártyájának neve. Az endometrium – a menstruációs ciklus során – minden hónapban felépül, majd leválik, és vérzés kíséretében, a menstruáció során eltávozik a szervezetből. Endometriózisról akkor beszélünk, ha a méhnyálkahártyához hasonló szövetek találhatóak a méh üregén kívül, a szervezet más területein is. Az eltévedt szövetet nevezzük endometriózisos csomónak vagy implantátumnak. A sejtcsomók fokozatosan elszaporodnak, végül nagyobb daganatszerű képleteket – folyadékkal teli cisztákat – képeznek, ezek nyomják a különböző szerveket, zavarják azok működését.

Szinte minden szervben megtelepedhet méhnyálkahártya-részlet

ideál: Hová vándorolnak leggyakrabban a méhnyálkahártya eltévedt szövetei?

– Az endometriózisos csomók leginkább a hasüregben fedezhetők fel, megtapadhatnak a petefészkeken, a petevezetőkön, a méhet függesztő szalagokon, a hüvely és végbél között, a méh külső felszínén, a méh vastag izomrétegében, a húgyhólyagban, a medence hashártyáján. De egyes esetekben távolabb is felfedezhetőek, így például előfordulhatnak hasi sebészeti beavatkozások, a gátmetszés hegében, a belekben vagy a végbélben, a hólyagban, a hüvelyfalban, a méhnyakban vagy a szeméremtesteken. A hasüregen kívül a tüdőben, az agyban és a végtagok ízületeiben is észleltek már endometriális csomókat. Ez utóbbi előfordulási helyek azonban igen ritkák. A petefészken elhelyezkedő endometriózis tipikus példája a „csokoládéciszta”, amely akár ökölnyi nagyságúra is megnőhet.

ideál: Ha napjaink embere szövetvándorlásról hall, azonnal a daganatos betegségek jutnak az eszébe…

– Szeretném az olvasókat megnyugtatni, hogy az endometriózis nem rosszindulatú, és nem is rákos megbetegedés! Tulajdonképpen egészséges szövet nem szokványos helyen való előfordulása, megtapadása.

ideál: A méhnyálkahártyából elbitangolt szövetek új „lakóhelyükön” is hormonális befolyás alatt állnak?

– Igen. Az endometriózisos csomók a menstruációs ciklus során a méhen belül lévő nyálkahártyához hasonlóan reagálnak a női hormonokra. Minden hónapban ahhoz hasonlóan felépülnek, és menstruációs vérzés formájában leválnak, ám – szemben a méh nyálkahártyájával – a méh üregén kívül nincs lehetőségük a testüregből való kijutásra. Ennek eredménye a belső hasüregi vérzés, a szövettörmelék szétesése, majd kijutása a csomóból, illetve az érintett terület gyulladása és a hegképződés. A csomók megrepedése esetén – annak elhelyezkedésétől függően – egyéb szövődmények is felléphetnek, így például a szövet újabb területre szóródhat, összenövések képződhetnek, bélvérzés vagy elzáródás is előfordulhat, akárcsak véres, görcsös vizelés és még sok egyéb. A panaszok általában az idő előrehaladtával egyre kellemetlenebbé válnak, bár bizonyos esetekben a tünetek átmenetileg enyhülhetnek, majd újra súlyosbodhatnak. Megjegyzem, hogy az endometriózis okozta fájdalom nagysága nem szükségszerűen áll egyenes arányban a csomók nagyságával vagy kiterjedtségével.

Árulkodó tünetek
- Ismeretlen eredetű, a menstruációs görcsöktől eltérő, heves fájdalom, főleg a menstruációs vérzés előtt és alatt
- Fájdalom közösüléskor és orvosi vizsgálatok közben is
- Rendszertelen, erős vérzés
- Fáradékonyság
- Fájdalmas bélmozgások
- Deréktáji fájdalmak
- Hasmenés vagy székrekedés és egyéb béltünetek
- Vizelési panaszok: görcsös vizelés és vérvizelés
- Meddőség
- Zsíros bőr
- Fokozott szőrnövekedés

Ugyanakkor az endometriózisban szenvedő nők egy csoportja tünetmentes! Mi okozza a szövetszétszóródást?

ideál: Említette, hogy az endometriózist előidéző okok az orvostudomány jelenlegi állása szerint ismeretlenek. Ennek ellenére nyilván léteznek különböző teóriák azzal kapcsolatban, hogy mi is okozhatja ezt a rejtélyes betegséget!

– Számos elméletet kidolgoztak már, de ezek közül egyik sem ad maradéktalan magyarázatot valamennyi esetre. Az egyik ezek közül a „retrográd menstruációs” elmélet, amely szerint a havivérzés során a menstruációs szövettörmelék egy része a petevezetőkön keresztül a hasüregbe jut, ott megtapad a hashártyán, és növekedésnek is indul. Néhány, az endometriózisra specializálódott szakember úgy véli, hogy a nők többségénél a retrográd menstruáció igazolható, s ennek a feltételeit valószínűleg a hormon- vagy az immunrendszer elváltozása teremti meg.

Egy másik jelentős elmélet szerint az endometriális szövet a méhüregből a nyirok- és vérkeringés útján terjedhet szét a test különböző részeibe. A genetikai elmélet pedig bizonyos családok génállományában látja a legfőbb bűnbakot.

A legújabb elgondolás alapján a nők embrionális korából származó szövetmaradványok felnőttkorban fejlődhetnek endometriózissá, illetve az érett felnőttkori szövetek megtarthatják azon képességüket, amellyel az embrionális korban rendelkeztek, azaz bizonyos körülmények között a szervezetben képesek átalakulni endometriózis-szövetté.

ideál: Ennek a betegségnek milyen stádiumai vannak?

– Az endometriózist több stádiumra oszthatjuk kiterjedtsége, elhelyezkedése, mérete és megjelenési formája szerint. Az eddigi megfigyelések egyébiránt azt a tényt támasztják alá, hogy a betegség okozta tünetek súlyossága nem mutat szoros összefüggést a betegség stádiumaival, azaz előrehaladottságával. Meglepő módon vannak olyan nők, akik a szervezetükben zajló kóros folyamatból semmit sem vesznek észre, és még előrehaladott endometriózisos csomók esetén sincsenek panaszaik. Előfordul, hogy csak véletlenül fedezik fel a betegségüket, vizsgálatok vagy beavatkozások során.

Gyakoriság…

Nyugat-európai statisztikák szerint a nőgyógyászukat alhasi panaszokkal felkereső, termékeny korban lévő nők körében az endometriózis gyakorisága 15-20%-os.

A meddő nők 30-40%-ánál az endometriózis és annak előrehaladott állapota a meddőség oka.

ideál: Ha egy orvosban felmerül annak a gyanúja, hogy a hozzá forduló betegnek endometriózisa lehet, miként diagnosztizálhatja egyértelműen ezt a kórt?

– Sokat segíthet a jó felbontású, legmodernebb ultrahangkészülékkel történő vizsgálat is, ám az endometriózis precíz diagnosztizálásában az egyedüli megbízható módszer a vizuális betekintés (laparoszkópia). A hasban látottak, illetve az innen vett szövetminta kiértékelése után lehet csak egyértelműen kijelenteni, hogy az érintett endometriózisban szenved-e.

ideál: Ez azt jelenti, hogy a gyanús esetekben nyitott, nagy hasi műtéttel kell számolniuk a hölgyeknek?

– Nem feltétlenül. Endoszkópos vizsgálattal, azaz hasűri tükrözéssel, illetve laparoszkópiával – ilyen esetekben maximum 1 centiméteres metszést ejtünk a beteg hasán – elkerülhető a nyitott hasi műtét és annak valamennyi, az egyénre és környezetére is ható kellemetlen következménye.

 A laparoszkópia jelentősége nemcsak az, hogy a tipikus tüneteket produkáló páciensek hasába betekinthetünk, láthatjuk az elváltozás megjelenési formáját és stádiumát, hanem az is, hogy az ott talált állapotot akár azonnal kezelhetjük, gyógyíthatjuk, mégpedig a lehető legkisebb műtéti terhelés mellett!

A méheltávolítás sem mindig segít

Korábban a méh és a petefészkek együttes eltávolítását végleges megoldásnak tekintették, ám az Endometriózis Társaság kutatásai azt mutatják, hogy eme „drasztikus” módszer mellett is visszatérhetnek a kellemetlen tünetek.

ideál: Ismerve a hazai egészségügy állapotát, nyilván nem minden második kórházban van lehetőség ilyen eljárásra…

– Valóban nem mindenütt van lehetőség a megfelelő Endoszkópos Centrum felkeresésére. A Fővárosi Nyírő Gyula Kórházban viszont lesz erre mód, ugyanis decembertől áll az érintettek rendelkezésére a Reprodukciós Endoszkópos Sebészeti Centrum (Közép-európai Endoszkópos Oktató és Referencia Centrum). Korunk legmagasabb technikai színvonalán berendezett műtőben, speciális eszközökkel, műszerekkel és lézerrel is dolgozhatnak majd az orvosok. Így az itt elvégzett eljárások, a műtéti terület sérülékenységét figyelembe véve, a lehető legkisebb környezeti roncsolással járnak majd.

Ez a Centrum a müncheni Krüsmann Klinika társintézeteként fog működni, ami Európa egyik legkiemelkedőbb eredményességű endoszkópos intézete. A Centrum szakmai vezetését a müncheni klinika igazgatója, Dr. Kabdebó Ottó fogja ellátni, aki a tervek szerint rendszeresen operál majd Budapesten is.  A Centrum orvosai szakmai képzésüket Németországban kapták, így a müncheni intézet szakmai protokolljait, műtéti technikáit fogják a budapesti intézetben alkalmazni. Természetesen a Nyírő Gyula Kórház Meddőségi Centrumának lombikbébi-beavatkozásaihoz is komoly szakmai hátteret nyújt az Endoszkópos Centrum, ugyanis nagyon fontosnak tartom, hogy az igen költséges és limitált számú lombikbébi-eljárásra csak a megfelelő előkészítés, a szükséges műtéti beavatkozások után kerüljön sor, hogy ezzel is minél nagyobb esélyt adjunk a meddő párnak leendő utódjuk megfogantatására, egészséges gyermekük megszületésére. Természetesen a müncheni klinikával együttműködünk a meddő betegek lombikbébi-kezelésében is, ezáltal komplex ellátást nyújthatunk betegeinknek.

A kezelés még nem megoldott

ideál:  Szóba került korábban, hogy az endometriózisnak különböző stádiumai vannak. Ezeket miként lehet kezelni?

– E betegség kezelése az évek hosszú során át jelentősen változott, de a gyógyítás biztos módját eddig még nem találták meg. Az enyhe vagy középsúlyos tünetek a menopauza után általában megszűnnek. Egyéb esetekben különféle, egyénre szabott terápiára van szükség.

Érdekességként megemlítem, hogy az endometriózis diagnosztizálásának egyszerűsítése érdekében folynak olyan kísérletek, amelyek enzimatikus és genetikai szinten próbálják megtalálni a megoldást, ám ezen vizsgálatok napjainkban még gyerekcipőben járnak, kísérleti fázisban vannak. A fájdalom csökkentésére általában fájdalomcsillapítókat írnak fel a betegnek. A hormonokkal történő kezelés célja a peteérés hosszú távú megakadályozása. Mivel a terhesség gyakran a tünetek átmeneti javulását idézi elő, az érintetteknek ajánlani szokták, hogy vállaljanak terhességet. Ugyanakkor a terhesség, mint az endometriózis kezelésének egyik legjobb „gyógyszere”, nehézségeket is jelenthet a beteg számára. Különösen akkor, ha az érintett hölgy a diagnózis felállításakor már meddő. Előrehaladott endometriózisos állapotban a konzervatív, szervkímélő műtét segíthet, illetve a laparoszkóppal végzett szöveteltávolítás, -megsemmisítés. Az operatív laparoszkópia során a műtétet laparoszkópon keresztül végzik – lézer, miniatürizált –, és elektrosebészeti berendezések, eszközök segítségével. Néhány endometriózisban szenvedő beteg az alternatív kezelések széles skáláját alkalmazza, beleértve a különböző táplálkozási, dietetikai megszorításokat, neurálterápiát, a tradicionális kínai orvoslás módszereit, a homeopátiás kezelést és az allergia elleni gyógytermékeket – sajnos, ezt is csak változó sikerrel.

Csökkentett kockázat

Külföldön a laparoszkóppal végzett műtétek egyre gyakrabban helyettesítik a nyílt hasi műtéteket. Érthető, hiszen az orvosok célja a minél kisebb műtéti terhelés, kockázat és az utólagos szövődmények – műtét utáni összenövések – elkerülése.

ideál: Végül mit tanácsolna azoknak a hölgyeknek, akik a cikk elolvasása után arra gyanakszanak, hogy endometriózisuk van?

– Minden hölgynek azt javaslom, hogy nagyon figyeljen magára, s ha a cikkben felsorolt tüneteket véli felismerni, okvetlenül beszéljen a nőgyógyászával. Kérdezze meg tőle, hogy panaszait esetleg nem okozhatja-e endometriózis.

ideál: Köszönöm az interjút!

Czellér T. Erika