Sarkalatos tünete a dobhártya állandó lyukas volta (állandó dobhártya-perforáció). A dobüregben és a csecsnyúlványban tartósan alattomos gyulladás van, amely állandó vagy meg-megújuló fülfolyásban mutatkozik meg. A pusztítás károsíthatja és tönkreteheti a hallócsont-láncolatot.

Mindez természetesen eleinte vezetéses nagyothallást okoz, mígnem az állandó gyulladás a belső fület károsítva idegi nagyothallást és szédülést nem eredményez. Szemben a heveny középfülgyulladással, ritkán okoz fájdalmat és lázat, de ugyanolyan mechanizmusokkal, talán alattomosabban koponyaűri, életveszélyes szövődményekbe torkollhat. Ezek a komplikációk azonosak az akut gennyes középfülgyulladásnál leírtakkal.

A krónikus középfülgyulladásnak az egyszerűség kedvéért a klasszikus felosztás szerinti két fajtáját tárgyaljuk.

Az első típus a jobb indulatú forma, amelyik centrális perforációt okoz. Itt a dobhártyalyuk sehol nem éri el a dobhártyaszélet. A csecsnyúlványban csontgyulladást és lassú csontpusztítást okoz. A dobüregben gyulladásos nyálkahártya-túltengést és hallócsont-károsítást eredményez.

A másik forma a gyöngydaganat képző típus. A gyöngydaganat (cholesteatoma) nem igazi daganat, semmi köze a rákhoz. Leggyakrabban széli perforációt okoz, azaz a dobhártyalyuk eléri a hártya szélét.

A gyöngydaganat leggyakrabban úgy képződik, hogy a rossz fülkürtműködés miatt a dobüregbe erősen benyomódott dobhártya végül átlyukad. A nyílás széléről újabb és újabb hámréteg kúszik a dobüregbe, ahol eredetileg el nem szarusodó nyálkahártya van. A bőr elszarusodó hámja egymás fölé rétegződik, és az elhalt rétegek bűzös, a környező csontot pusztító áldaganatot képeznek. Azért rosszabb indulatú forma, mert csontpusztító képessége révén sűrűbben okoz koponyaűri szövődményt, és a hallócsontláncolatot is jobban károsítja. (Tudnunk kell, hogy a gyöngydaganat nem csupán így képződhet, másként is létrejöhet, akár fejlődési rendellenességszerűen is kialakulhat a dobüregben elszarusodó hám).

A dobhártyán tehát állandóan meglévő perforációt látunk, folyással vagy anélkül. Az audiogramon vezetéses vagy kevert típusú nagyothallás mutatkozik. A Schüller-típusú röntgenfelvételen leggyakrabban a csecsnyúlvány légtartó csontcellácskáinak tömör elcsontosodását látjuk. A röntgenorvos azt írja, hogy "gátolt a pneumatisatio", azaz a csecsnyúlványban nincsenek légtartó cellácskák.

A krónikus középfülgyulladás gyógyítása műtéti. A műtétnek két szakasza van. Az első szakasz a szanáció, amikor a csecsnyúlványt feltárva kitakarítjuk a beteg csontot és a dobüregből eltávolítjuk a gyöngydaganatot, a gyulladt nyálkahártyát, a gyógyíthatatlan hallócsontokat. Ha evvel sikeresen megbirkóztunk, helyreállítjuk mindazt, ami a halláshoz és a fül normál élettanához kell.

Ez a helyreállító szakasz vagy dobüregi plasztika. Ha sérült, felépítjük a hallócsontláncolatot. Ez történhet saját csontdarabkákkal, amelyeket a halántékcsontból nyerünk. Történhet élettelen anyagból - például fém- vagy műanyag protézisekkel. A lényeg az, hogy a hangrezgés a dobhártyától az ovális ablakig eljusson.

Helyre kell állítani a dobhártyát. Ez szükséges a jó halláshoz és a dobüreg végleges gyógyulásához. Csak zárt dobüreg mellett lehet teljes a gyógyulás. A dobhártyát pótolhatjuk a halántékizom bőnyéjéből, a fülkagyló porchártyadarabkájából, esetleg vénafalból stb. A siker egyik sarkalatos pontja a fülkürt működése, erre a fülész mindig gondot fordít. Ha a dobűri szellőzés megoldatlan, minden kezdődik elölről.

A műtét lehet egy- vagy kétszakaszos. Előfordul, hogy a műtét után kilökődések, ismételt gyulladások jelentkeznek. A beteg dobüregi nyálkahártya időnként minden briliáns műtéti technikával dacol, és eredménytelenek az operációk. Sokszor kényszerülünk ismételt műtétekre. A korszerű műtétek a nagy felkészültség mellett modern műtőtechnikát igényelnek. A parányi terület csak operációs mikroszkóppal manipulálható. Előfordul, különösen szövődmények esetén, hogy le kell mondanunk a funkciómegőrző technikáról.

Ha a betegség az egészséget, az életet veszélyezteti, a radikális fülműtétet végezzük el. Egységes, ép hámmal bélelt üreget alakítunk ki a hallójáratból és a dobüregből, és a dobüreget a külvilág felé nem zárjuk. Így az üreget a fő funkció részleges feláldozásával kívülről kezelhetővé, ellenőrizhetővé tesszük. Az ilyen fül nem süket. Ha a belső fül ép, 30 dB veszteség mellett még elfogadható hallás marad, amely hallásjavító készülékkel fokozható. Amit csak lehet, a hallócsontokból megőrzünk. A radikális fülműtét sem zárja ki későbbi plasztikai, helyreállító műtét lehetőségét.

A fülműtétek történhetnek altatásban vagy helyi érzéstelenítésben. Halálos műtéti komplikációval reálisan nem kell számolnunk. Bármely fülműtét alatt sérülhet az arcideg, ez átmeneti, esetleg maradandó arcbénulással jár. Megnyílhat a belső fül, az abban lévő folyadék kiáramlása, befertőződése süketséghez vezethet, heves, de mindig múló szédüléssel. Átmeneti szédülés gyakori kellemetlenség. Agyhártyagyulladás napjainkban rendkívül ritka műtéti szövődmény.

A szövődménymentes krónikus középfülgyulladás műtéte nem sürgős. A betegnek időt adhatunk a felkészülésre.

Lehet, hogy rossz általános állapot, idős életkor nem teszi lehetővé az operációt. Ekkor konzervatív kezelést végzünk. Gyógyítjuk az orr, a garat és az orrmelléküreg betegségeit. Célzott antibiotikus terápiával próbálkozunk, általánosan tablettában és helyileg fülcsepp formájában. Nagyon bevált a váladékozás kezelésére a bóralkoholos fülcsepp és a bórsavpor befúvása.

Ha a dobhártya lyukas, a víztől óvni kell. Különösen fertőzésveszélyes a strandokon történő víz alá bukás, de ugyanígy a fejmosó samponos lé. Kenőcsös vatta bedugásával, jól illeszkedő füldugóval védheti fülét a krónikus középfülgyulladásban szenvedő, vagy aki radikális fülműtétre kényszerült.