Hirdetés

Heveny (akut) középfülgyulladás

Latin neve (otitis media acuta). Igen gyakori betegség. Főleg gyermekeknél lép fel, de bármely életkorban találkozhatunk vele. Egyszer szinte mindenki átélte, és fájdalmassága miatt viszolyogva lépi át a fülészet küszöbét. Általában hirtelen fellépő (akut) felső légúti gyulladás, nátha előzi meg, de villámcsapásként is indulhat az addig egészséges gyermeknél. A fertőzés az orrgaratból a fülkürtön kerül a dobüregbe. Gyermekeknél tágabb a fülkürt, és azon át hatolhat be a fertőzés. Máskor a túltengő orrmandula miatt alakul ki pangás és folyadékgyülem a dobüregben.

otitis media, középfülgyulladás |

A fül-orr-gége és betegségeik   SubRosa Kiadó | Kovács, A.

A heveny (akut) hurutos középfülgyulladásnál (catarrhalis) a fülkürt elzáródásával kezdődik a baj. A rossz fülkürtműködés oka lehet nátha, orrdugulás, gyermekeknél az orrmandula megnagyobbodása. A fülkürtön át elmaradt nyomáskiegyenlítődés miatt a külső légnyomás a dobhártyát a dobüreg felé préseli, ez halláscsökkenést okoz. A dobüregben és a dobhártyán finom gyulladás jelei mutatkoznak, amely fájdalommal jár. A dobhártyán ilyenkor erezettsége mellett annak behúzottságát látjuk. Hangvillával vezetéses nagyothallás állapítható meg.

Az orrnyálkahártyát összehúzó orrcseppekkel (Nasogutta ephedrini, Novorin stb.), a fül melegítésével (meleg só, infralámpa), fájdalomcsillapító (Rubophen, Aspirin) alkalmazása mellett a fülkürt megnyílhat, és a folyamat különösebb baj nélkül gyógyul.

Ha a fülkürt-működés nem áll helyre, a dobüregben savófelszaporodás indul meg, amely a fülben feszülésérzést és fokozódó nagyothallást, fülzúgást okoz. A felnőtt úgy érzi, hogy a fülében "lötyög" a folyadék. A dobhártyát eleinte behúzódottnak látjuk, majd megjelennek a folyadéknívók. Ha a folyadék tovább szaporodik, a dobhártya elődomborodóvá válik. A kisgyermekek sokszor fájdalomról panaszkodnak, de lehet, hogy az sincs. A szülők gyakorta észreveszik, hogy gyermekük nem hall. Az audiogramon vezetéses nagyothallás állapítható meg.

A folyadékban baktériumok szaporodhatnak fel, és erős fájdalommal járó gennyes középfülgyulladás keletkezhet. Ilyenkor meg kell nyitni a dobhártyát (felszúrás), hogy a folyadék kiürülhessen, és antibiotikumot is alkalmazunk. A folyamat hónapokig elhúzódóvá válhat. Ha nem oldjuk meg, krónikus középfülgyulladásba, maradandó nagyothallásba mehet át.

Meg kell oldanunk a dobüreg szabad szellőzését. Gyermekeknél a túltengő orrmandulák eltávolításával, a dobhártya megnyitásával és leszívásával, szükség esetén a dobhártyába átmenetileg behelyezett szellőzőtubussal (Grommet-tubus) a folyamat gyógyul.

Felnőtteknél is keresnünk kell a fülkürtelzáródás okát. Feltétlenül át kell vizsgálni az orrgaratot. Meg kell győződnünk róla, nincsen-e a fülkürtöt elzáró szövetszaporulat. Meg kell oldani az orrlégzés zavarait. Ha van, meg kell operálni az orrsövényferdülést, az orrpolipot, gyógyítani kell az orrmelléküreg-gyulladást. Felnőttnél is el kell végezni a dobhártyamegnyitást, esetleg szellőzőtubust kell behelyezni a dobhártyába.

Itt említem meg, hogy a szükség esetén elvégzett dobhártyafelszúrás a hiedelemmel ellentétben nem jár káros következményekkel. A nyílás nyom nélkül zárul, sokszor előbb, mint ahogy szeretnénk.

A heveny (akut) gennyes középfülgyulladás általában az akut felső légúti gyulladás következménye, és oka a dobüreg befertőződése. A fertőzés bejuthat a vér útján vagy a fülkürtön keresztül, gyakran szerencsétlen orrfúvás által. Okozhatják vírusok vagy gennykeltő baktériumok (Streptococcus, Staphylococcus, Haemophilus stb.).

Hajlamosíthat rá minden, orrdugulást okozó elváltozás, de gyermekeknél elsősorban az orrmandula túltengése. A betegség leggyakrabban kisgyermekeknél lép fel, de nem kizárt bármely életkorban. Erős, feszítő fülfájással, füldugulással, nagyothallással járó betegség.

Először a dobüreg nyálkahártyája gyulladt, a fájdalom még nem túl heves, a dobhártyán erezettség látható. Ilyenkor antibiotikummal, orrcseppel, fájdalomcsillapítóval még visszafejlődhet. Ekkor lényegében az előbb említett akut hurutos középfülgyulladás állapota áll fenn.

A dobüregben hamarosan genny termelődik. A nyálkahártya által termelt savóban baktériumok vagy vírusok szaporodnak el. Ezek ellen ideáramlanak a fehérvérsejtek. A genny a rosszul működő fülkürtön nem tud kiürülni. Rettenetes fájdalom, feszülés lép fel. A hallócsont-láncolat mozgása erősen lefékeződik, vezetéses nagyothallás alakul ki. Magasra szökik a láz.

A fülész a dobhártyát elődomborodónak látja. Ekkor el kell végezni a fül felszúrását (paracentesis). Ilyenkor az elődomborodó dobhártyán lándzsával kis metszést ejtünk, ahol legjobban domborodik, de soha nem hátul, felül, mert ott sérülhet a hallócsontláncolat. A gyakorlott fülész kárt nem okozhat, de sokat segít. Érzéstelenítőt természetesen mindig alkalmazunk. Gyermeknél még altatás is lehetséges, ha van kéznél altató szakorvos. Ezt is bízzuk az orvosra, ne erőltessük az altatást, ha annak ellenjavallata van.

A szakszerűtlen ellátással már lehet nagy bajt csinálni, míg magával a felszúrással szinte soha. Ha nem nyitjuk meg a dobhártyát és a gennyt nem bocsátjuk le, a fájdalom és a láz tovább dühöng. A természet igyekszik lassan megoldani a bajt. A dobhártya spontán átlyukadhat és a váladék kiürül, de a sérülés ilyenkor nem ideális helyzetű és méretű lesz. Lehetséges, hogy a szivacsos csecsnyúlványba terjed (acut mastoiditis).

A legnagyobb veszély az, ha a dobüreget a koponyától határoló vékony csontot átlyukasztva, a fertőzés az agyhártyára vagy azon át az agyba terjed. Napjainkban ez ritka, de valóságos veszedelem.

A dobhártya felszúrása után a fájdalom rövidesen megszűnik. Igazi megkönnyebbülés következik. Sokszor a hallás azonnal javul, lemegy a láz. Megindul a változó idejű fülfolyás. A gennyből mintát vehetünk bakteriológiai vizsgálatra és antibiotikum-érzékenységre. A dobhártya kellő időben végzett átlyukasztása logikus és kézenfekvő dolog, mégis ez szokta a legtöbb vihart kavarni orvos és beteg, főleg orvos és szülő között. Pedig - mint olvashattuk - a dobhártya felszúrásával megszűnik a fájdalom és a láz. Elkerülhetjük a szövődményeket. Veszélytelen. A dobhártyanyílás záródik. Az semmiképpen nem igaz, hogy ha egyszer felszúrták, ezentúl mindig fel kell szúrni.

Gennyes középfülgyulladásnál adjunk antibiotikumot, orrcseppet és fájdalomcsillapítót. Lehetséges, hogy a szülő orvosi tanács ellenére sem engedi a fül felszúrását. Ilyenkor az orvos ezt nem végezheti el, és minden jogi, de főleg lelkiismereti felelősség a szülőé lesz. Sokszor a beteg így is meggyógyul, főleg ha hatásos antibiotikumot kap. A dobhártya spontán átlyukad, de lehet, hogy ezt is megússzuk. A kérdés az, szabad-e ilyesféle hazárdjátékot játszani. A másik kérdés, mi történik később.

A nem kiürült váladék dobűri hegesedést, nagyothallást okozhat. Az antibiotikus elkendőzés később hirtelen, alattomos szövődmény útját egyengeti, esetleg krónikus gyulladás kapuját nyitjuk meg.

Mit tegyünk, amíg az orvoshoz eljutunk?

Kezdjük mindig fájdalomcsillapítóval, az egyben lázcsillapító is. Felnőttnek Algopyrin, Kalmopyrin, Demalgon, Rubophen stb. ajánlható. Ha kisgyermekünk van, legyen otthon az orvos által javasolt fájdalom-lázcsillapító. Ha nincs, a fentiekből egy fél tablettát 3 éves kor felett beadhatunk, ha nincs allergiás előzmény az adott készítményre. Az első gyógyszerész el fogja látni betegünket az életkornak megfelelő adagú gyógyszerrel. Csöppentsünk a fülbe fájdalomcsillapítót, például Oticur fülcseppet. (Sokan kövirózsa-fülcseppet használnak. Ez ősi, jól ismert dolog. Ha ép a dobhártya, a tisztára mosott kövirózsa-présnedv becseppenthető. Forgalomban vannak természetgyógyászati készítmények is, ezeket megbízható helyről szerezzük be. Ne maradjon el az orvosi ellenőrzés!) Adjunk orrcseppet (Ephedrin, Novorin, Nasivin stb.). Tegyünk a fülre meleget. Ez lehet a nagymama meleg sószacskója, de ne égessen. Lehet infralámpa vagy közönséges villanykörte. De semmiképpen ne erőltessük, csak akkor tegyük, ha a betegnek jólesik.

Ha a fájdalom így elmúlt és a láz nem magas, nem muszáj éjnek idején beteg gyermekükkel orvoshoz rohanni. Reggel mindig könnyebb a fülészt megtalálni, aki higgadtabb és bölcsen dönthet.

Ha a láz 39 °C feletti és a fájdalom heves, esetleg fejfájás, aluszékonyság, szédülés tapasztalható, vagy ha a gyermek fülkagylója elállóvá kezd válni, mielőbb forduljunk orvoshoz!

Amikor a fül folyni kezd, a fájdalom enyhül, majd megszűnik. A láz szintén. A hallás javulhat, de a teljes rendeződés 2-3 hétig eltarthat. A folyás 1-2 naptól 1-2 hétig elfogadható. Ha 3 hétnél tovább folyik, szövődményre kell gondolnunk. Ha a fül nem folyik, nem fáj, nincs láz és a hallás is visszatért, a középfülgyulladás megszűnt. Ha a folyás nem szűnik, a váladékvizsgálat alapján célzott antibiotikus kúrát helyes folytatni, és ha a fül 3 hét múlva is folyik, felmerül, hogy a gyulladás a csecsnyúlvány szivacsos csontállományában pusztít. Ez már műtéti megoldást igényel. A műtét a csecsnyúlvány feltárása és kitakarítása (mastoidectomia).

A heveny (akut) középfülgyulladás szövődményei szerencsétlen anatómiai szituációk, erélyes megbetegítő-képességű kórokozók (heves virulencia) esetén és nem utolsósorban helytelen kezelés következtében léphetnek fel.

A csecsnyúlvány akut gyulladására (mastoiditis acuta) az ismételten fellépő, esetleg el sem múló fülfájás hívja fel a figyelmet. A fülünk mögötti csecsnyúlvány fájdalmas, megdagad és a fülkagyló elállóvá válik. A dobhártya lehet lyukas és a fül folyik, vagy gyulladt, elődomborodó, folyásmentes. A gyulladás áttörheti a dobüreg felső falát és eléri az agyhártyát.

Az agyhártyagyulladás nagyfokú elesettséggel, esetleg eszméletvesztéssel jár. A fejfájás tűrhetetlen lehet. Tarkókötöttség alakul ki, azaz a fej emelésekor a nyak mozdulatlan, az egész törzs emelkedik. A láz magas. Gyanú esetén a beteget azonnal fülészeti osztályra kell szállítani. Az orvos gerinccsapolást végez, amely alátámasztja a diagnózist. MR- (mágneses rezonancia) vizsgálat mutatja meg az agy állapotát. Ha a gyulladás az agyhártyát is áttöri, agytályog alakul ki. Ezt az MR-vizsgálat azonnal kimutatja, de klasszikus ideggyógyászati tünetek is utalhatnak rá.

Betörhet a gennyes gyulladás a középfül közelében lévő agyi gyűjtőeres öbölbe (sinus sigmoideus). Ez a nyakon oldalt fájdalmas duzzanatot hoz létre, mivel a trombózisos gyulladás a nyaki fő gyűjtőér mentén terjedve szepszist okoz. A láz magas, és naponta többször ér el kiemelkedő csúcsot. Ha a dobüregi gyulladás a közelben lévő arcidegre terjed, megbénulhat az arc mozgása. Béna a homlok, a szem nem záródik, és a szájzug nem tud mosolyra húzódni (szemben az agyvérzéssel, amikor csak a szájzug melletti arcrész petyhüdt).

Ha a középfül gennyedése a belső fülre tör (labyrinthitis acuta), heves szédülés keletkezik. A szédülés forgó, és az embert ledönti a lábáról. Heves szemtekerezgés látható. A tüneteket hányinger és hányás egészítheti ki. A nagyothallás vezetésesből idegivé változik, és ha a belső fül teljesen elpusztul, az érintett oldalon végleges és teljes lesz a süketség. A gyulladás a belső fülön át az agyba terjedhet, agyhártyagyulladást és agytályogot is okozva.

A középfülgyulladás szövődményei kezelés nélkül tragikus következménnyel járnak. Itt nincs idő késlekedésre. Sürgős diagnózis felállítása után a középfül üregrendszerének műtéti kitakarítására van szükség. Nem maradhat el az igen erélyes antibiotikus kezelés. Ilyen feltételek mellett az élet ma jó eséllyel megmenthető.

Ha a középfülgyulladást megfelelően kezeljük, napjainkban kicsi a rizikója annak, hogy a fenti komplikációk bekövetkezzenek. Az antibiotikumok előtti időkben hazánkban és a nem megfelelő kórházi hálózattal rendelkező területeken a fülészeti gyulladásos szövődmények manapság is halálos áldozatokat szednek.

otitis media, középfülgyulladás

2002-12-07 19:15:20

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop