Megelőzhető-e a középfülgyulladás?
A középfülgyulladás az esetek döntő többségében úgy keletkezik, hogy az orrgarati gyulladás a fülkürtön keresztül a dobüregbe terjed. A középfülgyulladás gyerekkorban gyakori megbetegedés, kialakulását, lefolyását több tényező befolyásolja. A hajlamosító tényezők közül a fülkürt működése tehető az első helyre. A második a felső légúti gyulladásra való fokozott hajlam. E két tényező lényegében meghatározza, hogy kinek mikor és hányszor lesz középfülgyulladása. Nézzük az első okot. A fülkürt a dobüreget az orrgarattal összekötő cső, amely nyugalomban zárva van, nyeléskor megnyílik. Három feladata van:
1. A dobüregi légnyomásnak a környező, külső légnyomással való kiegyenlítése.
2. A dobűri váladék (nyák) elvezetése.
3. Védelem az orr és orrgarati gyulladással szemben.
E három funkció teljesítése nem mindig zökkenőmentes. Működési zavar esetén az orrgarati gyulladás könnyen a fülkürtre és dobüregre terjed és középfülgyulladás alakul ki. A működési zavar különböző fokú lehet az enyhétől a súlyosig. A fülkürtműködés gyenge lehet szerkezeti felépítési okok miatt is, ami legtöbbször örökletesen meghatározott. Ezen nem tudunk segíteni. Szerencsére az esetek többségében ezen szerkezeti, anatómiai tényezők a növekedéssel megszűnnek.
A háttérben a védekezőrendszer helyi vagy általános, ismert vagy nem kimutatott, általában részleges zavara áll. Az orr- és orrgarati gyulladások ráterjedhetnek a fülkürtre, ezáltal tovább rontják a fülkürt működését és középfülgyulladást okozhatnak.
A megelőzés szempontjaiAz orr- és orrgarati gyulladások csökkentése, megszüntetése
1. A középfülgyulladások megelőzése szempontjából döntő a jó orrlégzés biztosítása. Orrlégzési zavart a következő dolgok okoznak leggyakrabban gyermekkorban:
- orrgaratmandula-túltengés, idült gyulladás;
- orrmelléküreg-betegségek;
- allergia.
2. A dobűri "szellőzés" helyreállítása.
3. Az esetleg fennálló csecsnyúlvány-gyulladás megszüntetése.
4. A védekezőrendszer működésének elősegítése, fokozása gyógyszeresen. A középfülgyulladás az esetek többségében megelőzhető és minden esetben arra kell törekednünk, hogy a maradandó dobhártya- és hallócsont-károsodást megelőzzük.
2002-07-18 13:14:01