Hirdetés

Ha forog a világ

A szoba sarkai váratlanul kifordulnak addigi megszokott helyzetükből. A padló kicsúszik a lábunk alól. A világ forogni kezd körülöttünk, minden bizonytalanná válik. Nem tudni többé, hol van fönt és hol van lent. Ugye ismerős helyzet?

szédülés |

Ideál - Reforméletmód magazin   Celsus Kft. | Marton, G.

Életünk folyamán mindannyian megszédülünk olykor-olykor. A felnőttek mintegy ötödénél ez ráadásul bizonyos rendszerességgel újra és újra megismétlődik - repülőgépen, hajón, vagy egy hirtelen fejmozdulat következtében, de akár rosszullét és hányinger mellékhatásaként is jelentkezhet.

A SZÉDÜLÉS OKAI

A szédülésnek különböző formáit és súlyossági fokait különböztetjük meg. Az enyhe szédülést a talaj vagy a környezet himbálózásának érzékeljük, míg a súlyosabbnak extrém formái is vannak, amelyek rosszulléttel, hányingerrel járnak és az érintetteket arra késztetik, hogy lefeküdjön.

Ezeket a változatos tüneteket az alábbiakban felsorolt lehetséges okok bármelyike kiválthatja:

A klimax nehéz időszak egy nő életében. Együtt jár hormonális változásokkal, ami az egész szervezetet megterheli. Ennek tünetei: szédülés, hőhullám, csontritkulás stb. Ezen tüneteket csukamájolajat, D3 -vitamint és fluort tartalmazó készítmények csökkentik.

A vesztibuláris szédülést az egyensúlyi szerv funkciózavara okozza, amelynek bizonyos, jól meghatározható helyzetekben nem megfelelő a vérellátása. A tarkó izomfeszültsége, a nyakcsigolyák porckorongjának károsodása is kiválthatja ezt a szédülésfajtát.

A cervikális szédülés a nyakcsigolyák morfológiai elváltozása és merevsége következtében keletkezik, amikor is bizonyos fejtartás következtében az agy és/vagy az egyensúlyi szerv vérellátását biztosító erek beszűkülnek.

Az okuláris szédülés a hibás látás vagy a nem megfelelő szemüveg miatt keletkezik. Nagyon gyakran a bifokális vagy a trifokális szemüveg a szédülés okozója, amikor a lencsén belüli átmeneteket az érintett nem tudja kiegyensúlyozni.

A szédülést kiváltó centrális (neurológiai) elváltozásnak nagyon sokféle oka lehet - agyi érelzáródástól (gutaütés) kezdve agytumoron át egészen a szklerózis multiplexig.

A belgyógyászati probléma okozta szédülés főleg szívritmuszavar, vérnyomás-ingadozás vagy vérszegénység következtében alakul ki.

A melléküregek gyulladása is válthat ki szédülést.

Végül pedig, bár nem utolsó sorban, pszichogén okok is vezethetnek szédüléshez, amikor nem viselünk el egy szituációt, vagy ha meghasonlunk önmagunkkal.

LELKI TÉNYEZŐK

A szédülés sokszor csak lelki eredetű. Thorwald Detlefsen klasszikusnak számító könyvében sok évvel ezelőtt rámutatott arra, hogy a szédülés önmagunk rászedésére alkalmas kapaszkodó. Erre nemcsak a neve utal, hanem az is, ami ilyenkor az agyban végbemegy. Szédülés szinte mindig akkor történik, amikor az agy a saját helyzetéről eltérő információkat kap. Egészen egyszerű példa: amikor Ön egy hajó fedélzetén fekve a kék eget bámulja, a szeme nem érzékeli a mozgást, az egyensúlyszerve viszont igen. Az agyba így ellentmondásos információk érkeznek, ez okozza a tengeribetegséget. Lelki szinten értelmezve ezt a jelenséget: a belső igazságunktól eltérően cselekedni, két, egymásnak ellentmondó információnak számít, s ez a testünkben szédülésként fog tükröződni.

A szédülés származhat a mai szédítő tempótól és az egyre jobban igénybe vevő követelményektől is. A pszichológusok mind a forgószédülésnél, mind a halláskárosodott pácienseknél gyakran találkoznak a következő helyzetekkel: tartós érzelmi feszültség, erős teljesítményorientáltság, idegesség, túlzott megterhelés.

MIT TEGYÜNK SZÉDÜLÉS ESETÉN?

Üljünk le egy székre, lazítsuk meg nyakunknál a szoros ruházatot.

Feküdjünk le, lábainkat párnákkal magasra polcoljuk fel.

Próbáljuk meg uralni a tüneteket vérkeringést serkentő szerekkel és szédüléscsökkentő gyógyszerekkel: gingko, rozmaring, borsmenta.

A következő lépés azonban az ezektől való függetlenné válás. Agyunk ugyanis képes a szédülés állapotának a kiegyensúlyozására. Ehhez úgynevezett kompenzációs tréning szükséges, melynek során a páciens először is megtanulja a szédülést akaratlagosan kiváltani. Ebben a helyzetben kell maradnia, míg csak tünetei meg nem szűnnek. Ezt a gyakorlatot addig kell ismételgetni, amíg a "beindító" mozdulat hatására sem lép fel már többé a szédülés.

SZÉDÜLETES TÍPUSOK

Az orvosok a tünetek alapján számtalan szédüléstípust különböztetnek meg:

  • Forgási szédülés: úgy érezzük, forog körölöttünk a világ.
  • Liftező szédülés: olyan, mintha liftben lennénk, ami hirtelen megindul lefelé.
  • Ingatag szédülés: ez olyan, mint ami-kor nincs szilárd talaj a lábunk alatt, mint-ha hajón sétálnánk.
  • Helyváltoztató szédülés: akkor lép fel, amikor fejünket hirtelen mozdítjuk meg.
  • Betegség eredetű szédülés: súlyosabb betegségek tüneteként lép fel, előidézheti túlzott gyógyszerfogyasztás, a belsőfül-labirintus halló- és egyensúlyzavara.



A cikkben szereplő természetgyógyászati módszerek nem a tényeken alapuló orvostudomány eredményein nyugszanak és nem feltétlenül azonosak az InforMed szerkesztőségének álláspontjával.
szédülés

2002-07-25 12:05:33

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop