Szédülni télen-nyáron egyformán gyakran szoktunk, bár kétségtelenül létezik némi összefüggés az időjárási frontokkal ­ elsősorban a meleg beköszöntésekor válik járásunk bizonytalanabbá. Télen viszont a kevesebb mozgás és a zárt, levegőtlenebb helyiségben tartózkodás kedvez a szédülésnek. Van, aki csak pár percig szédeleg, másnál e kellemetlen érzés akár órákig, napokig eltarthat. Egyesek csak magasban vagy zárt helyen érzik rosszul magukat, mások inkább felálláskor, vagy épp lefekvéskor.

A szédülést kísérhetik egyéb tünetek is:

fejfájás, hányinger, heves szívdobogás, mellkasi szorítás, reszketés, izomgyengeség, sápadtság, izzadás, fülzúgás, látászavar, ájulás, bágyadtság, zavartság, tántorgás, esetleg esések stb.

MI OKOZHATJA?

• A fülben található egyensúlyszerv működési zavara ­ pl. beidegzési vagy keringési okok miatt ­, vagy strukturális károsodása (pl. meszesedés), fülbetegségek, gyulladások...
• Szív- és keringési betegségek: magas vagy alacsony vérnyomás, érelmeszesedés.
• Agyi keringési zavarok: érelmeszesedés, gerinccsigolyablokk, -kopás.
• Idegrendszeri károsodások: agydaganatok, szklerózis multiplex, gerincvelő-betegség, kisagyi károsodás, agyvérzés, agytrombózis, gyulladások stb.
• Vércukoreltérés: túl alacsony vagy magas.
• Gyomor-, vese-, máj- és epebetegségek.
• Fertőző betegségek.
• Balesetek szövődménye: főleg koponya- és gerincsérülések után
• Szemészeti betegségek: rövid- vagy távollátás, látótér-károsodás, fénytörési zavarok, a szemek túlerőltetése.
• Vegetatív labilitás, nagyfokú kimerültség, alvászavarok...
• Hormonális eltérések: menzesz előtt és alatt, mellékvese, pajzsmirigy és más hormonszervek alul- vagy túlműködése.
• Oxigénhiányos állapotok: vérszegénység, tüdő- és szívbetegség, vérvesztés.
• Nagy folyadékveszteség: intenzív hasmenés, hányás, izzadás, vízhajtás.
• Mérgezések és élvezeti szerek: pl. nikotin, alkohol, kábítószer.
• Gyógyszerek: egyes vérnyomásszabályzók, szívszerek, allergia elleni szerek, altatók, nyugtatók, hormonok, vízhajtók...
• Pszichés problémák: szorongás, pánikbetegség, depresszió.

Ha tehát valakinél rendszeresen jelentkezik kísérő tünetekkel együtt a szédülés, jó, ha mielőbb felkeresi háziorvosát, és tisztáztatja panasza hátterét. Természetesen amennyiben a szédülés csak valamilyen betegség melléktünete, az alapbetegséget kell elsőként rendezni, és ettől már gyakran meg is oldódik a kellemetlen érzés. Sok esetben szerencsére nincs semmi komolyabb szervi eltérés a háttérben, és már kisebb életmód-változtatással, rendszeres relaxálással, tornával rendezhető a panasz. És most nézzük, mit tehetünk?!

GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEK

• Vérnyomáscsökkentők: galagonya, kökényvirág, citromfű, orbáncfű, gyermekláncfű, hibiszkusz, fagyöngy, árnika, fokhagyma, vöröshagyma.
• Alacsony vérnyomás elleni tea: bazsalikom, rozmaring, koriander, csalánlevél, borsikafű, zsálya, zöldtea, Mate tea.
• Agyi keringést javítók: a szójából kivont lecitin, gingko, Mate tea, zöldtea, galagonya, kökényvirág.
• Feszültségoldók, nyugtatók, alvást segítők: levendula, orbáncfű, citromfű, szúrós gyöngyajak, komló, macskagyökér, ruta, zab, gyömbér, szurokfű, ánizs.
• Kitűnő erősítő, feszültségoldó az avo-kádó és a banán: amennyiben nincs tekintélyes súlyfölöslege, egyen meg naponta 1-2 avokádót és banánt ­ salátához adva vagy önmagában.
• Rozmaringos bor: 1 üveg jó minőségű vörösborhoz adjon 6 ­ lehetőleg friss! ­ rozmaringágat. Zárja le az üveget, majd 4-5 napig hagyja sötétben állni, ha nagyon levert, kimerült, kábultnak érzi magát és szédül, igyon meg belőle 1 decilitert, ez hamar felpezsdíti a keringését.
• Fekete bors: ha nem fáj a gyomra egyébként, és reggelente szédül, alig tud magához térni, rágcsáljon el 3-4 szem fekete vagy zöld borsot éhgyomorra.
• Fokhagymalé: nemcsak magas, hanem alacsony vérnyomás esetén is kitűnő keringésszabályozó. Préseljen ki 20 fokhagymát, a levét 2 evőkanál mézzel és egy citrom frissen facsart levével keverje el. Minden reggel és este kortyolgasson el belőle egy likőröspohárnyit.
• Mézes bor: Szent Hildegárd 400 gramm mézet 3 liter minőségi vörösborral kevert el, majd kis lángon lassan felforralta, végül 150 ml fehérürömlevet (vermut) adott hozzá, s még egyszer felforralta, fertőtlenített üvegekbe töltötte, és reggelente ebből kortyolgatott el egy likőröspohárkányit, ha nagyon labilis volt a keringése.
• Borecet, almaecet: szédüléses rohamokban, főleg, ha az alacsonyabb vérnyomáshoz is társul, kitűnően aktiválják a keringést, "felélesztik a csít" (az életerőt). Keverjünk el 2 evőkanálnyit 2 dl vízbe, esetleg ízesítsük kevés mézzel, majd lassan igyuk meg. Használhatjuk külsőleg ledörzsölésre és lemosásokhoz is.
• Krumplidiéta: a burgonya friss zöldségekkel nagyon jó vízhajtó, csökkenti a vérnyomást, az ödémát, javítja a keringést, így az agyi vérellátást is. Egy-két hétig mindennap fogyasszunk héjában főtt vagy sült burgonyát friss salátával, és étkezések között gyümölcsöt.

KIEGYENSÚLYOZÓ ÁSVÁNYI ANYAGOK ÉS VITAMINOK

• A kálium és a magnézium az ásványi anyagok közül a legkedvezőbb hatású szédülés esetén. Részben mert az erek rugalmasságát növelik, oldják a feszültséget, a stresszhatásokat, és támogatják a  szívműködést is. A legtöbb káliumot és magnéziumot a következő zöldségek és gyümölcsök tartalmazzák: avokádó, spenót, brokkoli, banán, burgonya, zeller, káposztafélék, hüvelyesek, spárga, sárgabarack, mandula.
• A mangán kis mennyiségben szintén elengedhetetlen az idegrendszer kiegyensúlyozott tevékenységéhez, oldja a feszültséget, és javítja az izomreflexeket. Fő forrásai: dió, borsó, répa, tojássárgája, gabona-magvak.
• A B₂-vitamin (ribo-flavin) mérsékli a stresszhatást, csökkenti a szemek fáradékonyságát és a szédülést. Főbb forrásai: élesztő, sajtok, leveles zöldségek, hal, tojás, tejtermékek.
• A B₃-vitamin (nia-cin) csökkenti az egyensúlyozószerv betegségével (Meniere-kór) kapcsolatos szédülési rohamokat, aktiválja a vérkeringést, csökkenti a magas vérnyomást. Főbb forrásai: búzacsíra, gabonák, avokádó, datolya, füge, szilva, sörélesztő, hal, tojás.
• Az E-vitamin mérsékeli a fáradtságérzetet, antioxidánsként védi az érfalat, gátolja a trombózist előidéző vérrögök keletkezését. Fő forrásai: búzacsíra, szója, brokkoli, kelbimbó, tojás, gabonamagvak, spenót, hidegen sajtolt olajok.
• A C-vitamin csökkenti az erek áteresztőképességét, vagyis az ödémaképződést, védi az érfalat a szabad gyökökkel szemben, így megőrzi annak rugalmasságát. Fő forrásai: citrusfélék, paprika, sárgabarack, csipkebogyó, szeder, cseresznye.

VÉRPEZSDÍTŐ FÜRDŐK, PAKOLÁSOK

• Svédzuhany: Tusoljunk le minden reggel ­ miután már jól átmelegedtünk ­ hideg vízzel: kezdjük a jobb lábunknál, majd fokozatosan haladjunk felfelé. Majd ismét meleggel, legalább háromszor ismételjük meg, végül hideggel fejezzük be. Aranyszabály: mindig a periféria felől haladjunk a szív irányába, és a hideg épp csak érje a bőrt, nem szabad lehűteni a testet.
• Szauna: hetente egyszer a stabilan beállított magas vérnyomásosoknak is gyógyszer, hiszen megtornáztatja az ereket, kiválaszt sok fölösleges anyagot, stabilizálja a keringést és a vegetatív idegrendszert, oldja a stresszt, ellazítja az izmokat. Különösen jó alacsony vérnyomás, kimerültség és alvászavarok esetén.
• Relaxáló fürdő: levendula, citromfű, gerá-nium, rózsa, szantál illóolajból (vagy az ezeket tartalmazó fürdőolajokból) 5-10 cseppet tegyünk a fürdővízhez 2-3 evőkanál tejjel. Merüljünk el állig a habokban, és adjuk át magunkat a jóleső melegnek, hadd oldjon ki belőlünk minden feszültséget. Ha inkább felfrissülni vágyunk, tegyünk citrom-, grépfrút-, narancs-, bergamott- vagy rozmaringolajat a vízhez.
• Kamillapakolás: fél liter vízzel forrázzunk le 3 evőkanál kamillát, majd szűrjük le, és áztassunk bele egy puha kendőt, kicsit nyomkodjuk ki, és tegyük a fejünkre. Kicsit pihenjünk vele ­ közben polcoljuk fel a lábainkat is! Oldja a feszültséget.
• Rozmaring-, borsmentapakolás: ha nagyon lement a vérnyomásunk, az előbbi teába csepegtessünk rozmaringot és/vagy borsmentát (5-5 cseppet) is. Hamar felélénkíti a vérkeringést.

A szédülés lelki háttere

• Talajvesztettség.
• Önbizalomhiány
• Szétszórtság, rendezetlenség és bizonytalanság az élet több területén.
• Az életbe vetett hit megingása.
• Bizalomvesztés a hozzánk legközelebb állókkal kapcsolatban.
• A változástól való félelem.

Gondoljuk át:

• Mitől billentünk ki lelki egyensúlyunkból? Mivel nyerhetnénk vissza?

• Mivel nem merünk szembenézni?

• Mivel teremthetnénk magunknak nagyobb biztonságot?

EGY KIS VÁLTOZTATÁS MEGÉRI!

Mivel a szédülés gyakran a helytelen életmódnak köszönhetően alakul ki, nem árt néhány apróságot megelőzésként is megszívlelni:

• Ha alacsony a vérnyomásunk, mozogjunk mindennap legalább fél órát rendszeresen, legfontosabb a nyak-, vállizmok alapos megtornáztatása.
• Igyunk legalább 2,5­3 liter folyadékot mindennap a fenti gyógyteákból, ásványvizet és hígított, frissen préselt vagy bioleveket: legjobb érvédő a szőlőlé, a céklalé, a sárgarépa- és zellerlé, de a fekete ribizli leve is kedvezően hat a keringésre.
• Kerüljük a nehezen emészthető ételeket. Együnk inkább sok friss zöldségből, gyümölcsből készült ételt, joghurtot, mandulát, mogyorót, hetente egyszer halat.
• Hetente tartsunk egy léböjtnapot. Ha valakinek súlyfölöslege van, vagy magas a vérnyomása, orvosi felügyelet mellett végezzen 2-3 hetes böjtkúrát. A méregtelenítés hatásos kiegészítője lehet időnként a kolon-hidroterápia is.
• Pihenjünk eleget. Napi 7-8 óra alvásra mindenki szervezetének szüksége van a mai stressz-szint mellett. Ügyeljünk arra, hogy a fekhelyünk ne legyen se túl kemény, se túl puha, a párnánk pedig túl magas. A rendszeres nyak-, váll-, fejfájással ébredők használjanak bioágybetétet vagy párnát.
• Kényeztessük is néha magunkat! Mindennap legalább fél órán át csak olyat tegyünk, amihez valóban kedvünk van, ami jólesik, tankoljunk fel egy kis energiát. A feszített munka közben sem árthat meg 15-20 perc szünet: nyújtózkodjunk, mozgassuk meg tagjainkat, együnk egy almát, kanalazgassunk el egy doboz joghurtot, igyunk egy csésze finom teát.
• Masszíroztassuk meg magunkat hetente egy-kétszer: kérjük meg partnerünket, hogy gyúrja át alaposan nyak-, váll-, hátizmainkat. Ez nemcsak megnyugtat, hanem ellazít, és serkenti az agyi vérkeringést.
• Szellőztessünk ki a munkahelyünkön és a lakásban is naponta többször. A friss, oxigéndús levegő gyakran már önmagában elegendő, hogy elmúljon a szédülés. Tovább javíthatjuk az agy vér- és oxigénellátását, ha öt percig lassú légzőgyakorlatokat végzünk.
• Hagyjuk el az élvezeti szereket! A rendszeres kávézás szűkíti az ereket, és az átmeneti élénkítő hatás elmúltával szédülés, levertség alakul ki. A nikotin érkárosító hatása nem újdonság, koffeinnel együtt még jobban rontja a szövetek vérellátását.
• Ne szedjünk rendszeresen nyugtatót, altatót. Ugyanis lebomlási termékeik még sokáig keringnek az erekben, és tompultságot, szédülést idéznek elő. Ha valaki vérnyomáscsökkentő vagy más szereket szed, és ettől állandóan kóvályog, feltétlenül tájékoztassa róla orvosát, mert lehet, hogy kevesebb is elegendő, vagy célszerű másra cserélni.
• Végezzünk szemtornát! Időnként, ha hosszabb ideig olvastunk, számítógép előtt ültünk, pihentessük és tornáztassuk meg szemeinket. Ha a látásunk romlana, mielőbb keressünk fel szemészt, és korrigáltassuk az eltérést. A szemüveget sem árt néha ellenőriztetni, hogy jó-e még.

FORDULJUNK SPECIALISTÁHOZ!

Ha a fenti módszerekkel nem boldogultunk, és a hagyományos módszerek is csődöt mondtak, vagy szeretnénk még előttük mást is kipróbálni, keressük fel az alábbi szakemberek egyikét:

• Akupunktőr: az egyes meridiánokon keresztül segít kiegyensúlyozni az energiakeringést, a vegetatív idegrendszert és a vérátáramlást.
• Kiropraktőr: elsősorban a gerinc-csigolyablokkokkal összefüggő agyi vérkeringési zavaroknál segít.
• Homeopata: különösen akkor ajánlható, ha a szédülés hátterében valamilyen pszichés eltérés, megrázkódtatás, önértékelési zavar, szorongás stb. áll. Egyébként hatásos kiegészítője a szervi betegségekhez társuló szédülés terápiájának is.
• Kineziológus: a stressz okozta panaszokat kezeli, segít feltárni azokat a pszichés panaszokat, melyek a szédülést előidézhetik.
• Pszichoterapeuta: főleg szorongással, depresszióval és pánikrohamokkal kapcsolatosan jelentkező szédülés és kísérőtünetek kezelésére javasolt.
• Gyógytornász, gyógymasszőr, fizikoterapeuta: a nyak, váll, gerinc eltéréseiből adódó agyi keringési zavarok rendezését segítik.

A cikkben szereplő természetgyógyászati módszerek nem a tényeken alapuló orvostudomány eredményein nyugszanak és nem feltétlenül azonosak az InforMed szerkesztőségének álláspontjával.