A homloküreg heveny (akut) gyulladása

A betegség, latin nevén sinusitis frontalis acuta, fejfájással jár. A homlok a belső szemzug felett nyomásérzékeny. Járáskor, előrehajláskor nyilalló a fájás, orrunk általában dugult, és gennyes váladék ürülhet. Az orrba tekintve a középső orrjárat felől genny csuroghat, ha a kivezető cső nem teljesen elzárt. Az orrmelléküreg-felvételen a homloküreg fedett, mivel benne folyadék van, a képen világos. Kétes esetben a CT-lelet biztosabb eredményhez vezet.

Mivel az üreg kivezető csöve annak legalsó pontján van, nyálkahártya-összehúzó cseppekre megnyílva, az orr felé az ürülés megindulhat.

A fertőzést antibiotikummal küzdhetjük le, és a besűrűsödött nyálka kitisztulását nyákoldó gyógyszerrel segíthetjük. (ACC 200, Fluimucil). A fájdalomra Algopyrint, Demalgont vehetünk be. Melegítés, infravörös lámpa használható.

Ha a gyulladást így nem tudjuk megszüntetni, kis műtét során endoszkóppal (optikai eszköz) felkeressük, és szabaddá tesszük a homloküreg orrüregi kivezető csatornáját. További sikertelenség esetén a belső szemzug felett ejtett kis bőrmetszés után a csontos homloküregfalat vésővel vagy fúróval megnyitva kezelhetjük, öblíthetjük az üreget.

Ha a gyulladás a homloküreg hátsó falát elpusztítja és áttöri, koponyaüregi szövődményt okozhat. Agyhártyagyulladás léphet fel, amely tűrhetetlen fejfájást, a nyak mozdíthatatlanságát (tarkókötöttség), magas lázat és eszméletvesztést okoz. Gerinccsapolással, az agyvíz vizsgálatával (lumbálpunkció) pontosíthatjuk a diagnózist. Ez a homloküreg azonnali radikális műtéti feltárását igényli. Erélyes antibiotikus kezelés mellett az életveszélyes állapot gyógyítható.

A homloküreg gyulladása az agyhártyát is áttörve agytályogot is okozhat. Ez MR-(mágneses rezonancia) vizsgálattal és ideggyógyászati góctünetekből állapítható meg, és idegsebészeti műtéti feltárást igényel. A homloküreg csak 4-5 éves kor felett alakul ki, ezért ezen életkor alatt még nem lép fel a betegség.

Heveny (akut) arcüreggyulladás

A betegség, latin nevén sinusitis maxillaris acuta, felső légúti fertőzés, nátha szövődménye. Egyéves kor körüli kisgyermekeknél is fellép. Arc- és szemgolyófájdalmat okoz, miközben orrdugulás, gennyes, esetleg bűzös orrfolyás a panasz. Az orrmelléküreg röntgenfelvételén az egyik vagy mindkét arcüreg fátyolozott vagy fedett.

Az induló arcüreggyulladást konzervatívan kezeljük, orrcseppekkel. antibiotikummal, fájdalomcsillapítóval, melegítéssel. Ha rövidesen nincs javulás, el kell végezni az arcüreg öblítését.

Ez általában kellő érzéstelenítés után nem különösebben fájdalmas beavatkozás. Elmaradása viszont krónikus gyulladás, szövődmények okozója. Csak babona, hogy ha egyszer megtörténik, attól kezdve rendszeresen kell végezni. A tű átszúrása az alsó orrkagyló alatt történik, az orrüreg felől. Ezután vízzel, fertőtlenítő oldattal átmossuk az arcüreget. Ha gennyes volt, ismételni kell a mosást, akár 10 alkalommal is, és ha akkor sem gyógyult, következik a műtéti beavatkozás.

Orrendoszkóp mellett kitakarjuk az arcüreg orrüregi szájadékát, az alsó kagyló alatt behatolva megtükrözzük, kitisztítjuk az üreget, és az orr felé tág átjárót alakítunk ki. Akut gyulladás miatt inkább csak szövődményes esetben végzünk radikálisabb műtétet, amikor a fogsor felett ejtett nyálkahártyametszés után felvéssük az arcüreg elülső csontos falát (Luc-Caldwell-műtét).

Mivel az arcüreg felső fala a szemgödörrel közös, itt a szemüregbe terjedhet a gyulladás.

Heveny (akut) rostasejt-gyulladás

Ez a betegség (ethmoiditis acuta) szintén nátha szövődménye, és csecsemők is megkaphatják. Gennyes orrfolyás, orrdugulás után az orrgyök szem felőli részén, az alsó, esetleg a felső szemhéjon jelentkezik duzzanat. Kisgyermeknél magas láz alakulhat ki. Orrmelléküreg-felvételen, de inkább a melléküregek CT-képén látható a rostasejtek fedettsége.

Erélyes antibiotikus kezelés, nyálkahártya-összehúzó orrcsepp alkalmazása a helyes eljárás. Ha nem javul, nem szabad késlekedni a rostasejtek orron át, endoszkóp segítéségével történő kitakarításával.

Szemgödri gyulladást okozhat, esetleg a szemgödrön keresztül az agyi vénás öböl gyulladásával rendkívül veszélyes állapot léphet fel.

Az ikcsonti öböl heveny (akut) gyulladása

Mint a többi melléküreg gyulladása, az ikcsonti öböl akut megbetegedése (sinusitis sphenoidalis acuta) szintén előzetes nátha következménye, de ritkán önállóan is fellép. Általában a többi üreg gyulladásával együtt betegszik meg (pansinusitis).

Az általános tünetek, gennyes orrfolyás mellett erős tarkótáji fejfájás a jellemzője.

A hagyományos orrmelléküreg-felvételen az ikcsonti üreg nem ábrázolódik, de függőleges síkú röntgenképen, még inkább a CT-leleten látjuk az üreg fedettségét. Önálló gyulladása esetén nem múló fejfájásnál kell gondolni rá.

Gyógyítása antibiotikummal, orrcseppel történik és ritkábban kerül sor műtéti feltárásra, amely az orron át, endoszkóppal lehetséges.

Az orrmelléküregek krónikus (idült) gyulladása

Az orrmelléküregek krónikus (idült) gyulladása nem jár olyan heves tünetekkel, fájdalmakkal, mint akut gyulladásuk. A fájdalmak enyhébbek, láz nem jellemző, a nátha elhúzódó, lehet gennyes, rossz szagú az orrváladék.

Az ok lehet az akut gyulladás elhúzódása, és általában a kivezető nyílás beszűkülése okozta szellőzési zavar van a háttérben. A gátolt orrlégzés, orrsövényferdülés, orrpolipok központi szerepet játszanak.

A melléküregek elhúzódó gyulladása kihat az alsóbb légutakra, és krónikus köhögést, hörghurutot okozhat. A gyulladás fellobbantja, súlyosbítja az asztmát, (sino-bronchialis sindroma).

A rostasejtek krónikus gyulladása esetén azok nyálkahártyája az orrüregbe türemkedve, vizenyős, laza kötőszövettel, gyulladásos sejtekkel feltöltődve az orrpolipokat (polypus nasi) alkotják. Ezekből egy-egy orrfélben több tucat is képződhet, és fokozatosan elzárják az orrlégzést. Ezzel a többi melléküreg pangását és gennyesedését okozhatják. Az orrpolip keletkezésében az allergiás mechanizmus is fontos szerepet játszik, ezért az allergiaellenes gyógyszerek és orrspray-k, ha meg nem is gyógyítják, de újrakeletkezésüket megakadályozhatják.

Az orrpolipokat műtétileg kell eltávolítani, még akkor is, ha tudjuk, nagy a kiújulási hajlamuk. Nem elegendő a polipok lecsípése, hanem gyökereiket orrendoszkóp segítségével a rostasejtekből, azok megnyitásával ki kell takarítani. Egyébként rendkívül gyorsan újranőnek.

A krónikus melléküreg-gyulladások gyógyításának fontos szempontja az orrlégzés rendezése: orrsövény-, orrpolip, orrkagylótúltengés megoldása.

Endoszkóp segítségével a melléküreg-szájadékokat fel kell keresni, és szabaddá kell tenni őket.

Endoszkóppal az arcüreg jól átvizsgálható, és az abban lévő polip, ciszta eltávolítható. Ha a krónikusan gyulladt melléküreg ezek után sem gyógyul, radikálisabb műtétet kell végezni. A homloküreg krónikus polyposus gyulladása esetén a szemöldökívben vezetett bőrmetszés után az elülső csontos fal elvésésével az üreget feltárjuk és kivezető csövét feltágítjuk, majd az orr felé biztosítjuk a levezetést.

Súlyosabb gyulladás esetén, koponyaűri szövődménynél a homloküreget megszüntetjük, ami a homlok besüppedésével kozmetikai zavart okoz. (Riedel-műtét). Ez később korrigálható.

Az arcüreg másként nem gyógyuló, esetleg szövődményes gyulladása esetén a feltáró műtétet a felső fogsor feletti nyálkahártya metszésével kezdjük (az arcon látható seb nem lesz). Az arcüreg elülső falát felvéssük, az üreget kitakarítjuk és az orr felé tág ablakot képezünk (Luc-Caldwell-műtét).

Ne feledjük: az orrmelléküregek heveny gyulladásánál leírt szövődmények a krónikus gyulladás esetében még alattomosabban fenyegetnek, és ezért sem helyes ezen betegségek elhanyagolása. Ezek a műtétek altatásban, fájdalommentesen végezhetők.

Az orrüreg krónikus (idült) gyulladásai

Az idült, száraz orrnyálkahártya gyulladás oka lehet krónikus ártalom (mint például a dohányfüst, ipari vegyszerek, A-vitamin-hiány), hormonális okok, poros és száraz levegő. Ilyenkor az orrnyálkahártya égő, viszkető, berepedezhet, kisebesedhet. Gyógyításában fontos az okkeresés. A-vitamin, Neogranormon kenőcs, vaskezelés lehet eredményes.

Az idült, túltengéseket okozó gyulladás szintén krónikus ártalmak következménye. Gyakori lezajlott fertőzéses vagy allergiás gyulladás, alkati, hormonális tényezők is szerepet játszhatnak kialakulásában. Krónikus orrnyálkahártya-gyulladást okozhatnak a melléküregek, a hörgők és a tüdő betegségei.

Az elhúzódó gyulladás miatt az orrnyálkahártyán megvastagodások, túltengések keletkeznek, amely gyakorta az alsó orrkagyló duzzadásában mutatkozik meg. Ez tartós orrlégzési zavart okozhat, és az ilyenkor túlzásba vitt orrcsepp-használat tovább fokozza a nyálkahártya megvastagodását.

Az orrlégzést ilyenkor az orrkagyló nyálkahártyájának műtéti megkisebbítésével (conchotomia) tudjuk elérni. Természetesen a kiváltó okot is meg kell szüntetni.

A heveny (akut) nátha

Az egyik legmindennapibb betegség. Vírusfertőzés okozza és járványszerűen terjed. Lehet influenza részjelensége. A megfázás, lehűlés elősegíti a fertőződést. Először égő, kaparó érzés keletkezik az orrban és a torokban, majd az orrnyálkahártya megduzzad, orrunk eldugul és vizes váladékozás indul meg. Később a váladék sűrűsödik, sárgászöld lesz. Ez sokszor bakteriális felülfertőződés jele. Néhány nap alatt magától is gyógyul. Leggyakoribb szövődmény az arcüreg- és középfülgyulladás.

Szövődménymentes esetben az antibiotikumok hatástalanok. A tüneteket jól enyhíti az orrcsepp (Novorin, Nasivin, Ephedrin) a salicyltartalmú Kalmopyrin vagy Aspyrin. Sok C-vitamint, citromos, meleg teákat kell fogyasztani.

Allergiás nátha

Két fő formája van: a mindig meghatározott időben jelentkező szezonális, és az év folyamán bármikor felléphető (perenniális) típus. Az allergia immunrendszerünk (a szervezetbe behatoló idegen anyagok eltávolítására szolgáló rendszer) hibás, túlzott reakciója. Szükséges hozzá egy kívülről behatoló anyag, és erre a szervezetünk kóros válasza. Nem úgy születünk, hogy valamire allergiások vagyunk. Csak arra az anyagra lehetünk túlérzékenyek, amelyikkel már találkoztunk. Bármely dologra kialakulhat az allergia.

Az allergiás nátha sorozattüsszentésekkel, orrdugulással és vízszerű orrfolyással, szemviszketéssel, torokkaparással jelentkező betegség. Asztmás hajlamúaknál fulladást is okozhat.

Amikor az év azonos periódusában, menetrendszerűen jelentkezik, virágpor-érzékenységre gondolunk. A legnagyobb ellenség a parlagfű. Kulturált országokban azt mindenki irtja, irtsuk ki mi is. Ne feledjük, mindenki allergiássá válhat. Bármely virágra, fűfélékre lehet allergia.

Ha nem azonos évszakban lép fel a gyötrő betegség, nem virágpor-(pollen-) túlérzékenységre gyanakszunk; ilyenkor valamely minket állandóan körülvevő anyag a bűnös. Állati szőr, bármilyen vegyszer, mosópor, kozmetikum, lakáspor, a padlószőnyegben lévő atka (parányi rovar) ürüléke, esetleg élelmiszer vagy bármilyen kémiai, biológiai anyag.

Sokszor magunk is rájövünk, mi váltja ki a rohamot. A roham fellépésekor érdemes végiggondolni, mivel foglalkoztunk azt megelőzően. Allergiás vizsgálat vihet közelebb a válaszhoz. Ilyenkor az allergológus orvos különböző anyagokat helyez bőrünkre és megfigyeli, melyik reagál gyulladással. Ha nem találjuk meg az allergént (betegséget kiváltó anyag), még allergiások vagyunk, csak nem tudtuk meg, mire. Ha megvan a bűnös vegyület, lehet, hogy el tudjuk kerülni. De hogyan kerülnénk el a virágporokat? Ilyenkor nincs más hátra, mint az allergiás reakciót leállító gyógyszer szedése. Igen sok jó gyógyszer van és mindig újabbak jönnek. Hatásos a Claritine és a Zyrtec tabletta. Helyileg orrcseppeket, orrspray-t használhatunk, például Rhinocort, amelylyel egymagában is megelőzhetjük a tüneteket. Ha ismerjük a kiváltó anyagot, lehetséges érzéketlenítő kúra is.