Arcüreggyulladás
Az orr mellett az arc és homlok területén is üregek találhatók. A közönséges légúti fertőzések átterjedhetnek ezekre az üregekre is. Néha fogászati beavatkozások kapcsán fertőződhetnek meg az arcüregek, mivel a fogak gyökerei közel fekszenek hozzájuk.
Az arcüregek normálisan sterilek, mert a légúti hám csillószőrei "kiseprik" a véletlenül bekerült mikroorganizmusokat. Vírusfertőzéskor ez a normális tisztító funkció sérül, és megnyitja az utat a másodlagos fertőzések előtt.
Arcüreggyulladáskor a nyálkahártyák duzzadtak, az arcüregben váladék képződik. Hosszan tartó vagy gyakran visszatérő arcüreggyulladások során a nyálkahártya maradandó károsodása jön létre, és ez idült arcüreggyulladás kialakulásához vezet.
A nyálkahártya ilyenkor elveszíti csillószőreit, megvastagodik, és kitölti az arcüreget. Ez az arcüreg már nem steril, és a mikroorganizmusok széles skálája tenyészthető ki belőle.
Arcüreggyulladásért felelős kórokozók: S. pneumoniae 30%, H. influenzae 20 %, anaerob baktériumok (Bacteroides, Peptostreptococcus, Fusobacterium) 6%, S. aureus, S. pyogenes, B. catarrhalis (24%), Gram-negatív baktériumok (P. aeruginosa, K. pneumoniae, E. coli) 10%, egyes esetben vírusok.
Az arcüreggyulladásért felelős kórokozót úgy lehet kimutatni, hogy az arcüregbe fájdalomcsillapítás után egy punkciós tűt vezetnek be és váladékot szívnak ki egy fecskendőbe, azt küldik el a mikrobiológiai laboratóriumba tenyésztésre. Ilyenkor elkerülik ugyanis, hogy az orrban normálisan jelen levő, nem kórokozó baktériumok beszennyezzék a tenyésztésre szánt arcüregváladékot, és a vizsgáló orvost félrevezessék a váladékban előforduló valódi kórokozó megítélésében. A fogászati megbetegedések kapcsán leggyakrabban az anaerob baktériumok fordulnak elő. Néha gombák is okozhatnak arcüreggyulladást, főként más súlyos megbetegedésben (a vérképzőrendszer betegségeiben) szenvedőknél.
Általában közönséges meghűlés vagy influenza kapcsán szokott kialakulni. A betegség legjellemzőbb tünete az arc fájdalma és az orrból ürülő gennyes váladék. Máskor fejfájás, orrdugulás, szaglási zavarok lépnek fel, a beszédhang "dobozossá" válik. Szemhéjak duzzanata, könnyezés is előfordul a homloküregek gyulladásához kapcsolódóan. Fogak betegségével kapcsolatos arcüreggyulladásra jellemző a szuvas fog, illetve a szájüreg fertőzése. A hőemelkedés nem jellemző.
A klinikai tünetek mellett az arcüregek jellegzetes röntgenképe segíti az orvost a diagnózis felállításában. Röntgenfelvételen az eredetileg levegővel telt arcüreg homályossá",fedetté" válik. Idült arcüreggyulladásokban persze ez a felvétel nem sokat mond, mert az arcüreg krónikusan homályossá válik a megvastagodott nyálkahártyától. Az arcüreggyulladás speciális mikrobiológiai diagnózisát csak az arcüregpunkcióval nyert váladék vagy arcüregmosó folyadék tenyésztésével lehet felállítani. A nyert váladékot a laboratóriumban mikroszkóposan vizsgálják és tenyésztik.
Kezelése
Bár vírusok is szerepet játszhatnak a heveny arcüreggyulladás kiváltásában, a betegséget mégis bakteriális fertőzésként kezelik, mivel az leginkább a vírusfertőzés szövődményeként létrejött bakteriális fertőzés. Tapasztalati alapon kezdik az antibiotikus terápiát, mivel arcüregpunkciót nem mindig és főleg nem a betegség kitörésekor végeznek. Olyan antibiotikumot választ a klinikus, amely feltehetőleg hat az arcüreggyulladás kórokozóira (Semicillin, Augmentin, Sumetrolim).
Emellett tüneti kezelést is alkalmaznak: ephedrines orrcsepp, az arc melegítése elektromos párnával, infravörös lámpával. Súlyos esetekben sebészeti megoldás is szóba jön.