A gége viszonylag gyakori jóindulatú daganata a szederszerű növedéket alkotó papilloma. Feltételezhetően vírusfertőzés okozza, de emellett valamiféle hajlam is szükséges a keletkezéséhez. A gége bármely területén lassan növekszik. Rekedtséget, nyelési díszkomfort-érzést, nagy kiterjedés esetén fulladást okoz.

Indirekt gégetükrözéssel általában diagnosztizálhatjuk. Szövettanilag mindig meg kell vizsgálni, mert van rosszindulatú formája, és lehet, hogy később válik rosszindulatúvá. Általában szájon át, mikrolaringoszkópiával el tudjuk távolítani a növedéket. Nagy a kiújulási hajlama. Interferon-kezeléssel (fertőzések leküzdésére a fehérvérsejtek termelte ellenanyag) megelőzhető a kiújulás.

A gége rosszindulatú daganatai az esetek túlnyomó többségében rákok, de tüneteiben, kezelésében az egyéb kiindulású rosszindulatú növedék is azonos a rákkal.

A gégerák hazánkban, napjainkban komoly népegészségügyi problémát jelent. Az Egészségügyi Világszervezet felé statisztikai adatokat közlő országok közül Magyarországon évek óta kiemelkedően a legmagasabb a gégerák halálozási mutatója.

Hazánkban 100 000 lakosból évente 13-14 ember hal meg gégerákban. Romániában 8-9, Ausztriában 4, az USA-ban 3, Németországban 4-5, Japánban 1-2.

Ezek ijesztő adatok, amelyek mellett nem lehet önmagunkba fordulás nélkül elmenni. Hozzá kell tenni, hogy amíg 20 éve a gégerák a 60-70 éves férfiak betegsége volt, ez az életkor áttolódott a 40-50 éves korra, és az érintett nők száma erőteljesen emelkedett.

A gégerák magas halálozása és a magyarországi dohányfogyasztás kiemelkedő volta között szoros összefüggés van. Egyértelműen, kísértetiesen bizonyított, hogy a tartós kátránybehatás rákot okoz, a dohányzással pedig jelentős mennyiségű kátrány jut a légutakba. Nem segít a nikotinszegény cigaretta sem. Itt nem a nikotin a bűnös, attól honfitársaink a szintén kiemelkedő számú szívinfarktust kapják.

Nem minden dohányos kap gégerákot. Ez igaz, de csaknem minden gégerákos dohányos. Nemdohányzó gégerákos beteg rendkívül ritka, és náluk általában egyéb kátrányártalom (ipari ártalmak: gázgyár, öntöde, aszfaltmunkás stb.) derül ki.

Magyarországon a dohányzással nemzeti öngyilkosság folyik. A fejlett országokban a vészharang megkondítására történt valami. Az USA-ban évente a dohányzók 1-2 százaléka szokik le. Napjainkban a fejlett országok 15 év feletti lakosságának 2530%-a dohányzik. Magyarországon a férfiak 45, a nők 35%-a füstöl. Ugyanilyen kiemelkedő számú természetesen a dohányzás okozta szájüregi, garat- és tüdőrákok halálozása. A gégerák kialakulásában a rossz minőségű, tömény szeszes ital mértéktelen fogyasztása, a poros, füstös, vegyszergőzökkel szennyezett levegő is szerepet játszik. Munkahelyemen megvizsgáltuk, miért halnak nálunk nagyobb számban meg az emberek gégerákban, mint a fejlett országokban, és a következőket találtuk.

A korai stádiumban jelentkező betegeket ugyanolyan jó eredménnyel operáltuk, mint egy német klinikán. A rossz eredmények abból adódnak, hogy Németországban a betegek nagy többsége korai rákos állapotban kerül orvoshoz. Magyarországon a rákos betegek kiemelkedő számban késői stádiumban kerülnek kórházba és sajnos akkor a gyógyeredmények siralmasak.

Annak ellenére, hogy ezt halljuk, feleslegesen járunk orvoshoz, a valóság az, hogy rossz az egészségügyi kultúránk. A dohányos ember, ha nem szokik le, veszélyeztetett, és ezért szájüregi (fogorvos), gége- és tüdőszűrésekre kell járnia évente. Ez pedig a magyar lakosságra nem jellemző. Ha a későbbiekben említett tüneteket észleli magán, azonnal orvoshoz kell fordulnia. Ezzel szemben azt látjuk, hogy Budapesten a mentők félig megfulladva szállítják kórházba az egy éve rekedt, rákos beteget.

A gégerák kezdeti tünetei különbözőek aszerint, hogy a gége melyik területén mutatkozik. Ha a hangszalag feletti területet támadja, nem rekedtség a vezető tünet. Ekkor fájdalom, nehezített nyelés az első jel. Később bűzös lehelet, véres köpet és fulladás jelentkezik. Ha a hangszalag a kiindulási pont, a rekedtség lesz az első jel. Ezért mindenki, de a dohányos még inkább, két hete nem múló rekedtség esetén forduljon orvoshoz. Ekkor betegsége biztosan gyógyítható. Elhanyagolódva a daganat beszűkíti a gégét és fokozódó fulladás alakul ki.

A hangszalag alatti terület rákja kezdetben nem jár rekedtséggel. Itt is fájdalom, fulladás és vérköpés lehet a tünet. A daganat néhány hónap alatt olyan mértékben beszűkíti a gégét, hogy akár megfulladáshoz is vezet.

Bárhonnan indul ki a gégerák, átlagban fél év múlva a nyak két oldalán lévő nyirokcsomókba terjed. Azok megduzzadnak, fájdalmasak és elhanyagolódás esetén ki is fekélyesednek. Ezután a rák elárasztja a szervezetet.

A mértéktelenül osztódó sejtek többé nem vetik alá magukat a szervezet regulációjának. Megváltozott anyagcseréjük révén mérgező anyagokkal és a szervek elpusztításával megölik a beteget, amelyen élősködnek.

Gégetükrözéssel a rák, kis fehér növedék képében jól látható. Vannak rákmegelőző állapotok, amikor csak kórós elszarusodás van a nyálkahártyán. Szövettani mintát kell venni. Ez általában indirekt úton történik. Csak ritkán kényszerülünk altatásos, direkt vizsgálatra. Ha szövettanilag a rákot megállapítjuk, megtervezzük és a beteggel ismertetjük a gyógyítás stratégiáját.

Mai ismereteink szerint - kevés kivételtől eltekintve - a gégerák kezelésének leghatásosabb eszköze a műtét. Ezt követi a radioaktív besugárzás, majd a daganatölő (cytostatikus) gyógyszeres kúra.

A gyógyítás, műtét típusának megválasztását a daganat elhelyezkedése és kiterjedése határozza meg.

Ha a rák az egyik hangszalagon felületesen helyezkedik el, a sugárkezelés és a műtét egyaránt csaknem százszázalékos gyógyuláshoz vezet. A beteg akarata, életkora, általános állapota játszik szerepet a döntésben.

A besugárzás kobaltágyúval vagy elektrongyorsító berendezéssel (Betatron) történik. 20-30 fájdalmatlan kezelést kell alkalmazni. Műtét esetén az egyoldali hangszalagráknál a beteg hangszalagot kell eltávolítani. Ez történhet a gége megnyitásával és átmeneti légcsőmetszés végzésével, vagy kis kiterjedésnél altatásban, direkt tükrözéssel, lézersugárral.

A gyógyeredmények rendkívül jók. Műtét után a légcsőmetszés nyílása zárható. Kis rekedtség, de jól érthető, természetes beszédhang marad.

Ha a daganat mindkét hangszalagra kiterjed, vagy a gége több régióját érinti, teljes gégeeltávolítás vezet csak a gyógyuláshoz. Idejében végzett műtét esetén nagy az életben maradás esélye. Ilyen kiterjedés mellett a sugárkezelés egyedüli eredménye kevés. A gége teljes eltávolítása után a légzés a nyakon örökre fennmaradó légzőnyíláson (tracheostoma) át lehetséges. Csak átmenetileg, a sebgyógyulásig táplálkozik orrszondán át a beteg. Később természetes úton tud nyelni. Eredeti beszédhangját elveszti. "Nyelőcsőbeszédre" (olyan, mint a hasbeszélő) tudjuk megtanítani. Ez jól érthető beszéd lehet. Kaphat elektromos beszélőszerkezetet is.

Műtét után az operált munkaképes, egyebekben egészséges ember lehet, és tovább élvezheti életét, amíg az számára kiszabott. Nem egy ember ilyen állapotban évtizedeket dolgozott és élt boldog családi életet, ennek ellenére a dohányzásról időben történő leszokást javasolnám.

Műtét nélkül a daganat elzárja a gégét, áttéteket adva biztos halálhoz vezet. A csonkoló műtét gondolata ijesztő és első elkeseredésükben sokan keresnek kedvezőbbnek gondolt utat. Mindenki ismer olyan csodálatos esetet, amikor a beteg a műtétbe nem egyezett bele, és kezelés nélkül, esetleg csodatévő gyógyász kúrájára meggyógyult. Magam is láttam ilyet, egyet. Ezek azután mesés körettel terjednek. Őszintén mondhatom, anélkül, hogy meg szeretném dönteni a hit büszke várát, ez az út nem járható. Az ilyen ösvényt választó betegek, sajnálatos módon, szenvedések között elvesztik életüket. Sokszor visszatérnek és kilátástalan állapotban, átkozva tanácsadóikat, mégis tőlünk remélnek segítséget.

Szerencsés az a daganatkiterjedés, amikor a rák a gége egyik oldalán elhelyezkedve nem haladja meg a középvonalat, vagy más esetben a gége felső részén terjedve épen hagyja a hangszalagokat.

Ekkor függőlegesen vagy vízszintesen felezhetjük a gégét. Átmeneti légcsőmetszés után a nyílást zárhatjuk. A nyelés újratanulása után betegünk rokkantság nélkül hagyhatja el a kórházat. Ezek az úgynevezett részleges (parcialis resectio) gégeműtétek rendkívüli körültekintést igényelnek. A gégesebész nem saját fantáziája, hanem a daganatterjedés szabályainak ismeretében választja meg a beteg gégerész eltávolítását.

Az ilyen műtéten átesett beteg jó eséllyel reménykedhet a teljes, végleges felgyógyulásban. Néha kisebb nyelési, légzési zavar maradhat vissza.

Minden, gégerák miatt operált beteg tartós orvosi ellenőrzést igényel, az esetleges daganatkiújulás gyógyítása sem reménytelen. A műtéteket sugárkezeléssel, gyógyszeres kúrával egészíthetjük ki.

Mint említettem, a gégerák a nyaki nyirokcsomókba áttétet adhat. Tűszúrásos módszerrel szövettani vizsgálatot készíthetünk. A nyirokcsomó-áttét kiterjedését ultrahang- és CT-vizsgálattal pontosíthatjuk. Ha ez nem túlságosan kiterjedt, műtéttel eredményesen gyógyítható. Akár mindkét oldalt meg tudjuk operálni. Ilyenkor nemcsak a beteg csomót kell kivenni, hanem néhány veszélyeztetett nyakizommal együtt a nagy nyaki gyűjtőeret is ki kell operálni. A nyaki gyűjtőér fala mentén apró nyirokcsomókból álló lánc van, és várhatóan azokba a daganat terjedhet. A műtétet végezhetjük a gégeoperációval egy időben, ha már van áttétel, vagy a későbbiekben, a jelentkezéskor.

Ha a rák a gégéből kilépve a környezetre ráterjedt vagy kiterjedt áttételeket adott, a beteg sorsa mérsékelt reményeket kelt. Kiterjedt daganat gyógyítása műtéttel és besugárzással kísérelhető meg. Sokszor, mivel az orvos lehetőségei végesek, csak sugárkezelést ajánlunk. Távoli áttétek esetén daganatölő gyógyszeres kezelés a rendelkezésünkre álló lehetőség. Az egyre korszerűbb citosztatikus gyógyszerek és azok kombinációja jó eredményeket ad, és a beteg életminősége javítható.

Szűrővizsgálatokkal és panaszok esetén időben jelentkezéssel az ilyen esetek elkerülhetők lennének. Nagy valószínűséggel nem kellene évente 1300-1400 gégerákos beteg sírját megásni, ha Kolumbusz Kristóf nem hozta volna Amerikából át a dohányt.