A fej-nyaki régió rosszindulatú daganatai

Hazánkban évente mintegy 2000 új megbetegedést regisztrálnak, de ez a szám - csakúgy, mint a többi daganat esetében - folyamatosan növekszik. Ide soroljuk az ajak és szájüreg, a garat és a gége, az orr és melléküregeinek, valamint a nyálkamirigyeknek a daganatait.

daganat, szájüreg, fej-nyaki régió, rák, onkológia | Gyógy-ír   Kisalföld | Mátrainé Laszip, I.
Ezek a daganatok főként férfiaknál fordulnak elő, közöttük kétszer-háromszor gyakoribbak. Sajnos a felismerés idején az esetek több mint felében már annyira előrehaladott a betegség, hogy esély nincs a teljes gyógyulásra. Talán egyetlen daganatelhelyezkedés esetén sem olyan egyértelmű az összefüggés az életmód és a betegség kialakulása között, mint a fej-nyaki tumorok esetében. Hiszen a betegek döntő többsége dohányos, sok esetben rendszeresen alkoholizál.

A cigarettafüstből számos rákkeltő anyag mutatható ki, ezek közül leglényegesebb a kátrány, melynek rákot okozó hatása az 1800-as évek óta ismert. Ekkor jöttek rá ugyanis arra, hogy kísérleti állatok bőrét rendszeresen kátránnyal ecsetelve bizonyos idő elteltével bőrrákot lehet előidézni.

A dohányos ember minden szippantással ugyanezzel a kátránnyal szennyezi szájüregét, légutait, sőt, ez az anyag a vizelettel kiválasztódva a vese- és a húgyhólyagrák előidézésében is szerepet játszik. A dohányfüst rákkeltő hatását elősegíti a szeszes italok - elsősorban a tömény italok - fogyasztása a nyálkahártya irritálása révén, de az alkoholistákon igen gyakran megfigyelhető alultápláltság, és az ennek következtében kialakuló vitaminhiány is kedvez a rák kialakulásának. A táplálkozási szokások közül főként a túlságosan forró és fűszeres ételek fogyasztása emelhető ki.

Feltétlenül meg kell említenünk az elhanyagolt fogazatot, amely krónikus gyulladást tart fenn a szájüregben és a törött, sérült fogak is nem vagy nehezen gyógyuló sebeket okozhatnak. Ez a három említett tényező (dohányzás, alkoholfogyasztás, rossz fogak) sajnos a legtöbbször egyidejűleg van jelen.

Vannak úgynevezett rákmegelőző állapotok, amelyekből kezelés hiányában egy idő után nagy valószínűséggel rosszindulatú daganat alakul ki. Ilyenek a szürkésfehér foltok formájában jelentkező leukoplakiák, amelyek a hám kóros elszarusodása következtében alakulnak ki és a nyálkahártyából kiinduló polypusok bizonyos formái.

Szövettani szerkezetüket tekintve ezen régió daganatai mintegy 80-90 százalékban laphámrákok, de előfordul mirigyhámból kiinduló rák, nyiroksejtes daganat (limfóma) és kötőszöveti eredetű szarkóma is. Áttéteket elsősorban a nyaki nyirokcsomókba adnak, de hosszú ideje fennálló betegség tüdő- és csontáttéteket is okozhat.

Hogyan lehet ezt a betegséget idejekorán felismerni?

Legkönnyebb természetesen a szájüreg és az ajak daganatainak felismerése, hiszen egy tükör és megfelelő világítás kell csupán ahhoz, hogy ezt a területet áttekinthessük. Ha az ajakon vagy a szájüregben huzamosabb ideje nem gyógyuló sebet, fájdalmas vagy akár fájdalmatlan növedéket, daganatot, fekélyt vagy elszíneződést látunk, fel kell keresni a családorvost, esetleg a fogorvost. Fel kell figyelni arra is, ha az eddig jól viselhető műfogsor alatt az íny kisebesedik, de gyanút kelthet a kellemetlen szájszag is. Előrehaladott daganatok nyelési fájdalmat, esetleg táplálkozási képtelenséget vagy szájzárat okozhatnak.

"Rákos elváltozás" a nyelv alatt.

Az orr és melléküregeinek (arcüreg, homloküreg) tumorai sokáig rejtve maradhatnak, de fel kell figyelni a makacs orrdugulásra - főként, ha az csak egyoldali -, a zavaros, kellemetlen szagú, esetleg véres orrváladékra. Előfordulhat a beszédhang megváltozása is.

A garatdaganatok tünetei elhelyezkedésüktől függően igen változatosak lehetnek.

Az orrdaganat (epifarinx) tumorai orrdugulást, krónikus hallójárat-, esetleg középfülgyulladást, halláscsökkenést okozhatnak.

A szájgarat (mezofarinx) daganatai következtében nyelési fájdalom, félrenyelés léphet fel. A garat alsó szakaszán (hipofarinx) keletkező daganatok rendkívül tünetszegények, de nyelési zavarok, a betegség gégére terjedése esetén rekedtség jöhet létre.

A gégerák leggyakoribb tünete a rekedtség, amely hetekig, hónapokig fennáll és a hagyományos kezelésekre nem reagál. Légzési nehezítettség, fulladás jelentkezhet kiterjedtebb daganat esetén.

Fontos, hogy a nyakon növekvő fájdalmatlan csomó esetén gondolni kell daganatáttétre is, ezért ilyenkor feltétlenül forduljunk orvoshoz akkor is, ha egyéb tünetet nem észlelünk. Előfordulhat ugyanis, hogy a panaszt még nem okozó daganatot a nyirokcsomóáttét miatti kivizsgálás során találjuk meg.

| daganat, szájüreg, fej-nyaki régió, rák, onkológia
2002-07-18 13:33:19


Mandularák

A mandularák jobbára a férfiak betegsége, és szorosan kapcsolódik a dohányzáshoz és az alkoholfogyasztáshoz.


Orrgarat rák

A garat felső részének - az orrgaratnak - a rákja gyermekekben és fiatal felnőttekben alakulhat ki. Bár Észak-Amerikában ritka, a Távol-Keleten ez az egyik leggyakori...


data-full-width-responsive="true">