Újszülöttek hallásszűrő vizsgálata
A világ fejlett országaiban általános gyakorlat az újszülötteknek a gyakori genetikai betegségekre való szűrése. A korai diagnózis és ennek nyomán az idejében elkezdett kezelés lényegesen javítja az érintett csecsemők életkilátásait. Az egyik legismertebb és leggyakrabban szűrt genetikai betegség a fenilketonúria. A csecsemőkori halláskárosodás gyakorisága ennek hússzorosa, ami azt jelenti, hogy 1000 kisbaba közül 1 -6 érintett ebben a betegségben.
veleszületett süketség, süketség, Születési rendellenesség, hallásszűrés, újszülött, újszülött |
InforMed Hírek 2005 ;3 InforMed
Ma már sok európai országban, az Egyesült Államokban és Kanadában működik átfogó szűrőprogram az újszülött-kori halláskárosodást a lehető legkorábbi felfedezés érdekében. Az alapvizsgálat a legtöbb esetben a szülést követő napokban megtörténik, ugyanis az a cél, hogy a terápia a lehető leghamarabb megkezdődhessék. Ideálisnak azt tartjuk, ha ez a beszédértés és beszédfejlődés szempontjából legkritikusabb 6 hónapos kor előtt megtörténik. Az agresszív szűrővizsgálatok bevezetése előtt a mindkét oldali súlyos halláskárosodásra általában csak a gyermekek 2 éves kora körül derült fény.
Tekintve, hogy a beszédértés és beszédfejlődés kialakulása szempontjából a gyermeket már az első hat hónap alatt ért ingerek is kritikusak, nem hangsúlyozható eléggé a korai felismerés jelentősége. A késői felderítés az érintett gyermekek számára beláthatatlan következményekkel járhat: gyakran ítélik őket szellemileg fogyatékosoknak, meg kell küzdeniük a szociális izoláció, az önbizalomhiány, a csökkent iskolai teljesítmény illetve a frusztráció okozta lelki problémákkal is.
A technológiai újítások korában nem lehet elfogadni a ’várjunk még’, a ’majd meglátjuk’ álláspontot. Az újszülöttek hallásvizsgálatára ugyanis számtalan lehetőség áll rendelkezésünkre.
Követve az Európai Közösség, az Amerikai és a Kanadai Gyermekgyógyászati Társaság ajánlásait Magyarországon elsőként hívjuk fel a figyelmet az általános és átfogó hallásszűrés bevezetésének a fontosságára.
A vizsgálat egyszerű, semmi előkészítést nem igényel, otoakusztikus emissziós módszerrel gyorsan és fájdalomtól mentesen végezhető el. A cél az, hogy minden újszülött essen át ezen a vizsgálaton, és hogy a kezelés szempontjából oly fontos első hat hónap ne vesszen el. Ideális eset az, ha a baba nem éhes és nyugodt, altatásra nincs szükség. A gyermek fülébe kis érzékelőt helyezünk, amely szapora hangimpulzusokat bocsát ki, s a belső fülből erre érkező válaszokat érzékeli. Amennyiben a vizsgálat eredménye negatív, a gyermek minden valószínűség szerint jól hall, további teendő nincs.
Ha a vizsgálat problémát jelez, akkor azt néhány nap múlva megismételjük. Ha az eredmény ugyan olyan, a gyermeket a lényegesen bonyolultabb audiológiai vizsgálatra küldjük, ahol a különböző magasságú hangokra adott agyi válaszokat mérik.
A siketség kezelése sokrétű. A hagyományos orvosi beavatkozásokon (műtét, hallókészülék) túl elengedhetetlen, hogy szakemberek megtanítsák a jelbeszéd megértését és az ajakról való olvasást. A kezelés sikeréhez nagyban hozzájárulnak a nevelési tanácsadó és a családsegítő szervezetek.
Ahhoz, hogy a halláskárosult gyermek elérhesse képességei maximumát, a korai diagnózis elengedhetetlen.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni az első hat hónap fontosságát. Ez, a beszédértés és beszédfejlődés szempontjából kritikus időszak. Nagymértékben befolyásolja a későbbi szociális és tanulmányi sikereket. Ezért fontos nagyon a részlegesen vagy súlyosan halláskárosult gyermekek korai diagnózisa és kezelése.
Dr. Jókay Kinga
gyermekorvos
| veleszületett süketség, süketség, születési rendellenesség, hallásszűrés, újszülött
2005-06-10 17:59:15