- illemet és jó modort sértő megnyilvánulások,

- kiközösítést, megbélyegzést eredményező cselekedetek,

- büntetést érdemlő rendbontások.

A gyermek szocializációja során tanulja, tapasztalja a világot. Adott mikroközösségének elvárásai hozzák felszínre a személyiségén belül érlelődő változásokat. Azokat a változásokat, amelyek alkalmassá teszik, hogy óvodás, iskolás, középiskolás legyen. A személyiség fejlődése folyamatos kölcsönhatásban van a környezettel.

A gyermek közérzete akkor komfortos, harmonikus, amikor környezetében a biztonságérzetet megtapasztalja. Ha a biztonságérzet hiányzik, deviáns, antiszociális viselkedés várható, amelynek jelei mind a családban, mind a tágabb közösségben megnyilvánulnak. Nem fogad szót, hisztériásan ragaszkodik vélt igazához. Agresszív lesz testvéreivel, esetleg felnőttkörnyezetével is. Indokolatlan indulati reakciók kísérik legkisebb kudarcélményeit is. Elszökik, csavarog, meglopja környezetét, sorozatosan megdézsmálja a családi pénztárcát. A lopott pénzből a kisebb gyerek édességet vesz osztálytársainak, hogy azok szeretetét megszerezze, a nagyobb olyan vagányságra költi, amivel a többiek elismerését igyekszik kivívni.

Ha a gyerek lop, a szülő megrémül. Bűnözőnek látja csemetéjét, szigorúan büntet. Eszébe sem jut, hogy a lopásnak előzményei vannak. Az előzmények elemzését onnan lehetne indítani, amikor először látta gyermeke arcán a szorongást a szülő. Azzal folytatni, amikor a gyermek kezdte elhanyagolni iskolai kötelezettségeit, jegyei közé elégtelen osztályzatok kerültek, megszaporodott a feladatok elmulasztása, a rendbontás miatti beírások. Olyan osztálytársak barátságát helyezte előtérbe, akik viselkedésük és tanulmányi eredményeik miatt az osztályközösség peremére kerültek. Innen már csak egy lépés a lopás. És a folyamat hátterében végig ott van a család. Az a család, amelynek alapjaiban vagy működésében valami megváltozott.

Megpróbálom egy eset segítségével konkrétabbá tenni az antiszociális jegyek beépülését a személyiségbe:

Laci intellektuális teljesítőképessége magas. Egyetlen gyermek. Apa és anya is diplomás. A szülők házassága partnerviszonyra épült. A gyermek nevelésébe a nagymamát is bevonták, mivel mindketten felelősségteljes munkát végeztek. A nagymama okos odafigyelése mellett nyugodtan építhették karrierjüket, maradt idejük a gyermekre is. A sors úgy hozta, hogy a férj egy nagyvállalat igazgatói székébe került. Fizetése megsokszorozódott, és munkája is. A feleség szerény anyagi megbecsülés mellett haladt a hivatali ranglétrán. Nehezen tolerálta férje kiszámíthatatlan életvitelét, a családtól, gyermekneveléstől elvett időt. Elmarasztalását egyre hangosabb vitákban fogalmazta meg. A szakmailag sikeres férj nem tűrte a szemrehányást. Irigységet sejtett felesége viselkedésében. Azzal vágott vissza, hogy számon kérte a háztartás vezetésében fellelhető hiányosságokat.

Ebben az időben kezdtek Laci jegyei közé rosszabb osztályzatok kerülni. Igazolva látszott, hogy feleség a gyermek nevelésére is alkalmatlan. Az anya tehetetlen volt a rászakadó vádak súlya alatt. Laci egyre kevesebbet tanult. Rendetlen, rossz tanuló osztálytársai társaságát kereste. Gyorsan vezérszerepre tett szert közöttük, tanárai iskolaváltoztatást javasoltak. Az apa ezt a döntést a gyenge anya gyermeknevelési kudarcaként ítélte meg. Véleményét néha halkan, máskor ordítva, a gyermek előtt is elmondta.

A problémát természetesen az új iskola sem oldotta meg, hiszen annak a gyökerei a két szülő párharcában voltak. Laci új osztálytársai előtt igazi vagány szerepben akart tetszelegni, amikor szórakozóhelyre vitte őket. Számlájukat - amiben alkohol is volt - az otthonról lopott pénzből fizette. Eltanácsolták az iskolából. A nagymama, aki sokáig csendes szemlélője volt az eseményeknek, látta a hibákat. Fejére is olvasta a szülőknek, felelőssé téve őket unokája kallódásáért.

A szülők alapvető hibát akkor követtek el, amikor nem tudtak az új helyzetből (férj kinevezése) adódó kihívással megbirkózni. Elmaradt a hangsúlyok átrendezése, elmaradtak a kompromisszumok, az új helyzet megbeszélése. Megszűnt a tolerancia. Sgy a partnerkapcsolatból tudattalan - talán néha tudatos - rivalizálásuk miatt mindketten mártírszerepbe csúsztak át. Közben elveszett a valódi cél, a család biztonságot adó harmóniájának ápolása. A biztonság hiányát kompenzálta Laci kezdetben apró lázadásaival, később antiszociálisnak minősülő magatartásával. Személyiségfejlődése diszharmonikussá vált, pszichopátiás irányba indult.