Az öngyilkos magatartás idősebb gyermekek, különösen serdülők között gyakori. Gyermekekben az öngyilkosságok aránya, különösen fiúk és főleg 15-19 éves serdülők között, 1970 és 1990 között 50%-kal nőtt. A balesetek után az öngyilkosság a második vezető halálok serdülőkorban. Minden 100.000 serdülőből közel 14 kísérletezik öngyilkossággal, a fiúk négyszer gyakrabban, mint a lányok. Ezen kívül sok balesetnek, például gépkocsi és lőfegyver balesetnek tulajdonított haláleset valójában öngyilkosság.

Okok

Az öngyilkossági kísérlet pszichiátriai betegség, általában a depresszió egyértelmű jele. Az öngyilkos magatartást gyakran valamilyen veszteség váltja ki. A veszteségekre példa a barát vagy barátnő elvesztése, a hétköznapi környezet (iskola, szomszéd, barátok) elhagyása költözés miatt és az önbecsülés elvesztése családi veszekedést követően. Nem tervezett terhesség miatti aggodalom szintén közreműködhet az öngyilkos magatartásban. A háttérben álló további ok lehet az irányítás, a rendszer és a kötődés kifejezett hiánya a gyermek és a szülők, illetve más, a gyermek számára meghatározó személy kapcsolatában. Néhány család erős nyomást gyakorol a gyermekre a jó tanulmányi eredményért; a gyermek úgy véli, hogy nem felel meg a várakozásoknak és ez öngyilkossági kísérlethez vezethet. Megalázó fegyelmezési esetek is kiválthatják az öngyilkossági kísérletet. Gyakori indíték az a vágy, hogy másokra mély hatást gyakoroljon vagy megbüntessen, azzal az elképzeléssel, hogy "ha én meghalok, ők szomorúak lesznek".

Néha öngyilkossághoz vezet, hogy a gyermek mások tetteit utánozza. Például egy híres ember sajtóban sokat emlegetett öngyilkosságát gyakran követik más öngyilkosságok. Ehhez hasonlóan néha öngyilkosságok sorozata fordul elő fiatal emberek között középiskolában vagy kollégiumban.

Megelőzés

A szülők, az orvosok, a tanárok és a barátok lehetnek olyan helyzetben, hogy észrevegyék az öngyilkosságra készülő gyermeket vagy tizenévest. Feltűnőek lehetnek az újabb keletű magatartásváltozások. Bármilyen öngyilkos gesztust komolyan kell venni. Olyan megjegyzések, mint például "bár meg se születtem volna" vagy "legszívesebben elmennék aludni és soha nem kelnék fel" esetleges öngyilkossági szándékot jelezhetnek. A gyermek öngyilkosságának veszélye megnő, ha a családtagok, közeli barátok vagy kortársak között valaki öngyilkosságot követett el, a közelmúltban valamelyik családtag meghalt, illetve ha a gyermek kábítószer-fogyasztási problémától szenved vagy magatartászavara van.

A gyermek közvetlen megkérdezése az öngyilkossági gondolatokról vagy tervekről inkább csökkenti, mint növeli az elkövetés kockázatát. Öngyilkossági gondolatokkal küszködő fiatal embereket támogató, közösségi beavatkozási program szintén hasznos segítség lehet. Sok országban rendelkezésre állnak folyamatosan, 24 órán át segítséget nyújtó krízis telefonvonalak.

Kezelés

Minden öngyilkossági kísérlet sürgős beavatkozást igényel. Amint a közvetlen életveszély elhárul, az orvos mérlegeli, vajon szükséges-e az illetőt a továbbiakban kórházban elhelyezni. A döntés az otthonmaradással járó veszély mértékétől és a család támasznyújtó lehetőségeitől függ. Az öngyilkossági kísérlet súlyossága különböző tényezők figyelembevételével mérhető fel, például, azzal hogy a kísérlet gondosan megtervezett volt-e vagy inkább spontán következett-e be, milyen elkövetési módot használt a gyermek (a fegyver súlyosabb szándékot jelez, mint a gyógyszer-túladagolás) és valóban okozott-e valamilyen sérülést magának.

Jobb kimenetel valószínű, ha a család szeretettel és törődéssel veszi körül a gyermeket. Negatív vagy elutasító válasz a szülők részéről tovább ronthatja a helyzetet. Bizonyos esetekben a kórházi elhelyezés nyújtja a legjobb védelmet, amely különösen akkor ajánlott, ha a gyermek súlyosan depressziós vagy más pszichiátriai betegségben, például skizofréniában szenved. A pszichiáter (elmegyógyász) és a családorvos általában együtt vesz részt a gyermek ellátásában. A gyógyításban szerepe van a gyermek hangulata javításának és a lelki nyugalom helyreállításának a családban.