Szociális feltételeken azok az ingerek értendők, amelyekkel a gyermek korának megfelelően kell hogy szembesüljön, valamint a család és a környezet azokat a viselkedési és viszonyulási normákat várja el tőle, amelyek az életkorának megfelelő értelmi és érzelmi érettséget takarnak.

Az ingerszegény környezetben felnövekvő gyermek, aki viselkedésére nem kap pozitív vagy negatív megerősítéseket, retardálttá (elmaradottá) válhat. A retardáció érinti az érzelmi életet, az értelmi képességeket és a viselkedést.

A retardált érzelmi fejlődésről és viselkedési tünetekről már szóltam korábbi írásaimban, most az értelmi retardációt szeretném részletesebben taglalni.

Az értelmi retardáció az intelligencia fejlődésének elmaradása a normál fejlődési ütemtől. Az értelmileg retardált gyermek intellektuális teljesítőképessége elmarad a korától elvárható színvonaltól, intelligenciahányadosa az alacsony kategóriába esik, súrolja az értelmi fogyatékosság felső határát. Éppen ezért beiskolázásnál gondok jelentkeznek. Általában nem, vagy csak komoly nehézségek árán tud megfelelni az általános iskola tantervi követelményeinek.

Fontos lenne, hogy az óvoda nagycsoportjában a mentális retardáció kiderüljön, s ennek megfelelően célirányosan lehetne előkészíteni a gyermeket az iskolára. Célszerű, ha ezek a gyermekek ismétlik az óvoda nagycsoportját. Ha mégis beiskolázzák őket, lehetőség van az első osztály ismétlésére is.

A sorozatos teljesítménybeli kudarcokat a pedagógus jól tudja kompenzálni (kiegyenlíteni), az egyes jobb részképességek, készségek észrevételével és a nevelésben speciális odafigyeléssel.

Ha a retardált gyermek kisegítő iskolába kerül, könnyen megbirkózik az értelmi fogyatékosoknak felállított követelményekkel. Jó tanuló lesz, képessé válik arra is, hogy a nyolc osztályt a későbbiekben elvégezze. Talán egyszerűbbnek is tűnik így az iskolázása. De nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy későbbi közösségi beilleszkedésében feltétlenül hátrányként jelentkezik az a tény, hogy értelmi fogyatékosok között szocializálódott. Ez kisebbségi komplexusokat is eredményezhet, amelyek megnehezítik önértéktudatának alakulását.