Hasmenés és székrekedés gyermekkorban
A megszületés utáni első egy-két napon az újszülött a magzati életben összegyűlt magzatszurkot üríti ki, ez sötétzöld színű, tapadós széklet. Ha megkezdődhet a normális táplálás, az első két nap után megváltozik a széklet minősége, átmeneti székletürítését észleljük. Az átmeneti széklet átmenet a magzatszurok és az anyatejes széklet között. Laza állagú, barnás-zöldes-sárgás színű. Ha az első 24 óra után nem ürít magzatszurkot az újszülött, bélfejlődési rendellenességre, elzáródásra, vagy más betegségre kell gondolnunk. Az átmeneti széklet után, ha beindult a normális anyatejes táplálás, anyatejes széklet ürül. Az anyatejes széklet aranysárga, kis göböcskék vannak benne, híg állagú, savanyú szagú. Az első élethetekben a jól szopó csecsemőnek sok széklete van, majd egyre kevesebb és a csak anyatejjel táplált csecsemő három-négy hetes korára többnaponként ürít egy-egy székletet. A későbbi életkorokban a különböző növényi és állati eredetű táplálékok bevezetése és fogyasztása után a széklet összeállóbb, barna színű lesz, és általában naponta egyszer-kétszer ürül.
A hasmenés az egyik leggyakoribb tünet, amellyel a gyermekorvos találkozik. A hasmenés a széklet gyakoriságának, folyékonyságának és tömegének a növekedése. A legtöbb hasmenés heveny lefolyású és két-három nap alatt gyógyul, mégis a világ más részein sokkal nagyobb százalékban van halálos kimenetelű hasmenés. A hasmenést kiválthatják a bélnyálkahártyába hatoló kórokozók, ezek lehetnek baktériumok, vírusok, bélparaziták. Hasmenést válthatnak ki a kórokozók bélbe jutott részecskéi is. Az emésztőrendszeren kívüli közönséges fertőzéseket, például légúti fertőzéseket is kísérhetnek hasmenések.
A hasmenés gyermekkori okairólA hasmenés, főleg csecsemőkorban, leggyakrabban betegség tünete, ezért mindenképpen kell, hogy többször előforduló hasmenés esetén orvosi vizsgálat történjen. Csecsemőkorban nagyobb a gyakori székürítések esetén a kiszáradás veszélye. Főleg akkor, ha a hasmenéshez hányás is társul. Már az orvosi vizsgálat előtt mindenképpen megkezdhető a bő folyadékfogyasztás és a diéta. A diéta abból álljon, hogy a tejet és tejtermékeket vonjuk meg, ne adjunk rostos és édes ételeket. Legjobb ilyenkor teát itatni, krumplit, répát főzni, kekszet, sós száraz ételeket etetni, valamint reszelt almát, banánt.
A székrekedésrőlSzékrekedésről ritkán ürülő száraz széklet esetén beszélünk, mely a végbél telődésének vagy ürítésének zavara következtében alakul ki. Ha a bél mozgása lelassul, a vastagbélben pang a széklet, körben kiszárad, keménnyé válik. Ha a bél mozgásának beidegzése, vagy a végbél, illetve a záróizmok beidegzése zavart, székrekedés következik be. Székrekedést okozhat a mindennapi gyakorlatban hibás étrend, kevés rost etetése, kevés folyadék itatása, mozgásszegény életmód. A székrekedés tünete bélfejlődési rendellenességnek is. Állhatnak a háttérben különféle gyógyszerek, anyagcsere-betegségek, egyes hormonális zavarok. Nagyon gyakori tünete a székrekedés óvodás- és iskoláskorban a pszichés zavaroknak. Ha székrekedést észlelünk, főleg, ha visszatérőt, illetve hosszan tartót, ne halogassuk a szakemberhez való fordulást, mert a rendszeres székletürítésre idejében meg kell tanítanunk minden gyermeket, nem kúpokkal, nem gyógyszerekkel, nem hashajtókkal, hanem életmódbeli és étkezési változtatásokkal.
2002-07-18 15:04:24