Ma már lehetőség van a bárányhimlő és szövődményei kialakulásának megelőzésére védőoltás segítségével.

A bárányhimlő vírusfertőzés következménye, kórokozója a varicella-zoster vírus. A köztudatban ártalmatlan gyermekbetegségnek tartják. Nem ismert ugyanis eléggé, hogy a szervezet ép védekezőképessége mellett is előfordulhatnak súlyos szövődmények. Károsodott immunrendszerű betegekben pedig a kórkép súlyos lefolyású, halálos kimenetelű is lehet. Tájékoztatónkkal segítséget szeretnénk nyújtani a betegség és szövődményeinek időben történő felismeréséhez és megelőzéséhez.

bárányhimlő, védőoltás | InforMed Hírek 2006 ;4   InforMed
A kórkép cseppfertőzéssel és a beteggel történt közvetlen kapcsolat útján terjed. Lappangási ideje 14-21 nap. A beteg a kiütések megjelenése előtt 1-2 nappal már fertőz.
A bárányhimlőt közel 5 napig tartó láz, rossz közérzet és test szerte, a hajas fejbőrön is jelentkező, viszkető, hólyagos bőrkiütés jellemzi. A nyálkahártyákon (szemben, szájban, garatban, nemi szerveken) is lehetnek hólyagocskák. Kezdetben a bőrön gombostűfejnyi-lencsényi vörös foltok, majd előemelkedő papulák, 24 órán belül pedig jellegzetes harmatcseppre emlékeztető hólyagok képződnek.

A hólyagocska víztiszta tartalma 2-3 napon belül megzavarosodik, közepe behúzódik majd bepörkösödik. A hólyagok körüli néhány mm-es vörös szegély a természetes lefolyás velejárója csakúgy, mint az, hogy egy időben különböző stádiumú bőrjelenségek láthatók. A bőrjelenségek száma nem utal a betegség súlyosságára. A levált pörkök helyén átmenetileg világos vagy sötét foltok maradhatnak vissza.

A bárányhimlő rendszerint magától gyógyuló fertőzés. Szövődmény nélküli esetekben láz- és viszketés csillapításra, bakteriális fertőzések megelőzésére kell törekedni. Tévhit, hogy a bárányhimlős gyermeket nem szabad fürdetni. A tisztasági fürdőt minden nap – akár többször is - el kell végezni, de lehetőleg tusolás (és nem áztatás!) formájában. A bőrről a nedvességet le kell itatni puha törölközővel, dörzsölés nélkül. A hólyagokat nem szabad bekenni rázókeverékkel vagy más krémmel, kenőccsel, mert az így létrehozott vaskos pörkréteg alatt baktériumok telepedhetnek meg súlyos bőrfertőzést okozva.

A bárányhimlő leggyakoribb szövődménye a bőrgennyedés, amely helyileg maradandó károsodással, heggel gyógyulhat, és ritkán súlyos, a szervezet egészét érintő bakteriális fertőzést (= vérmérgezést) is létrehozhat.

A bőrtüneten kívül lázgörcs, valamint központi idegrendszeri szövődmények is kialakulhatnak. Ez utóbbiak közül ijesztő, de legtöbbször átmeneti jellegű az egyensúlyzavarral járó kisagyi ártalom, amely leginkább a betegség kezdete után 1-3 héttel jelentkezik. Lényegesen ritkább, de igen súlyos szövődmény a maradandó idegrendszeri károsodásokat is okozni képes agyhártya- és agyvelőgyulladás. Az ilyen beteg intenzív ellátást igényelhet a tartós eszméletlenség, nehezen csillapítható görcsrohamok miatt.

Légúti szövődményként a betegség kezdetén a varicella-zoster vírus okozta tüdőgyulladás kialakulásával kell számolni, amely légzészavarral jár, és felnőttkorban gyakoribb. A betegség második hetében inkább bakteriális felülfertőződés következtében alakul ki tüdőgyulladás, amelyet ismételt lázas állapot, köhögés kísér.

Előfordulhat még középfül-, izületi-, és csontvelőgyulladás, valamint májgyulladás is. Ritka szövődmény a vérlemezkék számának lecsökkenése, amely súlyos, akár belszervi vérzést is eredményezhet.

Szövődmények esetén vírusellenes gyógyszer (acyclovir), valamint a szövődmény természetétől függően antibiotikumok is adandók.

Kórházunk a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház Gyermekosztályán működő Fertőzőbeteg Részlegen 2000. január 1. és 2005. február 28. között 71 bárányhimlős beteget kezeltünk szövődmények miatt. Életkoruk 0-10 év között volt (átlagosan 3 évnek adódott).

Szövődményként:
- 12 betegnél bőrfertőzést észleltünk, melyből kettőjük esetében életet veszélyeztető súlyos általános fertőzés bontakozott ki.
- Légúti szövődmény 23 esetben fordult elő, közülük 2 súlyos tüdő- és mellhártyagyulladás volt.
- 4 gyermeknek lázgörcse zajlott le, egyéb idegrendszeri tünete további 5 gyermeknek volt, egynél súlyos átmeneti járászavar alakult ki.
- Egy esetben vérzésveszéllyel járó alacsony vérlemezke számot, egy betegnél pedig a védekező immunsejtek számának jelentős csökkenését észleltük.
- A gyomor-bél rendszert érintő szövődmények közül a gyermek szájon át történő táplálását akadályozó szájnyálkahártya-gyulladás 13 esetben igényelt kórházi felvételt.
Májgyulladás bárányhimlő következtében 2 esetben fordult elő.
- Négyüknek középfülgyulladása, további 4 gyermeknek kötőhártya-gyulladása, egy esetben izületi gyulladása volt.
-
Valamennyi gyermekünk meggyógyult, az átlagos kórházi kezelési időtartam 8 napot vett igénybe.

Eredményeink alapján megállapítható, hogy bár a betegség rizikója az immunkárosodott betegekben, újszülöttekben és felnőttekben nagyobb, ennek ellenére a bárányhimlő miatti kórházi felvételek többsége az egészséges gyermekekben kialakult komplikációknak tulajdoníthatók.

Ma már lehetőség van a bárányhimlő és szövődményei kialakulásának megelőzésére is védőoltás segítségével.

Az oltóanyagot 9 hónapos kortól kaphatják a gyermekek, 12 éves korig 1 oltás, 12 éves kornál idősebbek számára 6 hét különbséggel beadott 2 oltás szükséges.

Kisgyermekeknél az oltás ideális időpontja 1 és 2 éves életkor között, illetve közösségbe menetel előtt. Gyermekeink védelme érdekében javasoljuk az oltóanyag használatát!


Dr. Vincze Magdolna
gyermekgyógyász,
fertőző betegségek szakorvosa
| bárányhimlő, védőoltás
2006-02-12 13:36:19

Web Design & Development Prowebshop