ÚJ

Retinopátia, koraszülött

A koraszülött retinopátia olyan rendellenesség, amelyben a szem hátsó részén (ideghártya) a vérerek rendellenesen fejlődnek ki; ezekből az erekből vérzések indulhatnak ki, súlyosabb esetekben pedig az ideghártya leválhat, ami a látás elvesztéséhez vezet.


Retardáció (kis súlyú újszülött)

Azt a koraszülött, időre született, vagy akár túlhordott újszülöttet, aki a méhben töltött időhöz képest az átlagosnál kisebb súlyú, terhességi korhoz képest kis súlyúnak (retardált) nevezzük.


Légzési distressz szindróma

A légzési distressz szindróma (régebbi nevén hialin membrán betegség) olyan légzési betegség, amelyben az újszülött tüdejében a léghólyagocskák (alveolusok) nem képesek nyitva maradni, mert a felületaktív anyag (surfactant) elégtelen termelődése miatt nagy a felületi feszültség.


Pulmonális hipertenzió

A pulmonális hipertenzió (magas vérnyomás a tüdőkben) olyan rendellenesség, amelyben az újszülött tüdejének vérerei összehúzódnak és így súlyosan korlátozzák a tüdőn átfolyó vér mennyiségét. Ennek következményeként a vér oxigénszintje vészesen lecsökken, és az állapot életveszélyessé válhat. A méhben a magzat nem vesz levegőt, ezért a vérnek nem kell keresztülfolynia a tüdőkön ahhoz, hogy oxigénben gazdag legyen. A magzat véráramának nagy része, a két pitvar közötti összeköttetésen (forámen ovále), a jobb szívfélből közvetlenül a bal szívfélbe ömlik. A jobb szívfélből továbbáramló vér legnagyobb része a tüdőverőerekből az aortába jut az őket összekötő véreren keresztül (duktusz arteriózusz), így a jobb szívfél vérének csak kis része jut el a tüdőkig. Születéskor a forámen ovále és a duktusz arteriózusz rendszerint záródik, és a jobb szívfélen átáramló vér eljut a tüdőkbe. Néhány újszülöttben a tüdő vérerei összehúzódnak, a kisvérkörben a nyomás megemelkedik, és ez a forámen ovále nyitvamaradását okozza. Ilyenkor a duktusz arteriózusz is nyitva maradhat. Ebben az esetben a jobb szívfélből kipumpált vér legnagyobb része elkerüli a tüdőket (mint a magzatban) és ennek a vérben igen alacsony oxigénszint lesz a következménye. A pulmonális hipertenzió leggyakoribb túlhordott újszülöttekben, illetve akiknél az anya a terhesség alatt nagy mennyiségű aszpirint vagy indometacin tartalmú gyógyszereket szedett. Újszülöttekben gyakran fordul elő egyéb tüdőbetegségekkel együtt, így társulhat mekonium aspirációs szindrómához vagy tüdőgyulladáshoz, kialakulhat azonban egyébként egészséges tüdejű újszülöttekben is. Kezelés A pulmonális hipertenziós újszülötteket általában 100%-os oxigéntartalmú környezetbe helyezik, gyakran gépi lélegeztetést alkalmazva. Intravénásan nátrium-bikarbonát adható. Mindkét fenti kezeléssel tágíthatók a tüdő vérerei. Az újszülött egyéb testrészein a megfelelő vérnyomás fenntartásához folyadékok vagy gyógyszerek adása válhat szükségessé, különben a test többi részén kialakuló alacsony vérnyomás ahhoz vezet, hogy még kevesebb vér áramlik a tüdőkhöz, mert megnöveli a jobb szívfélből a bal szívfélbe áramló vér mennyiségét. Igen kritikus állapotú beteg újszülötteknél, testen kívüli, membrán-oxigenálásnak nevezett módszert lehet használni a pulmonális hipertenzió oldódásáig. Ezzel a módszerrel az újszülött vére szív-tüdő gépen keresztül kering (membrán oxigenátor), amely a vért oxigénnel dúsítja és kivonja belőle a széndioxidot, majd a vér visszajut az újszülöttbe. Kutatás tárgya egy új kezelési forma, melynek során az újszülöttel nagyon alacsony koncentrációjú nitrogén-oxidot lélegeztetnek be, amely a tüdőben a vérerek kitágulását okozza.


Légmell újszülötteknél

Légmellnek nevezik, ha a mellüregben a tüdő körül levegő gyülemlik fel, ami a tüdők összeeséséhez vezet. Rugalmatlan tüdejű újszülöttekben, különösen akiknek a légzését gépi lélegeztetéssel támogatják, levegő szivároghat a léghólyagocskákból a tüdő kötőszövetébe és ezután a tüdő és a szív közötti lágy szövetekbe - ezt az állapotot pneumomediasztinumnak hívják. Általában nem befolyásolja a légzést és nem szükséges kezelni. A pneumomediasztinum súlyosbodásával azonban légmell alakulhat ki.


Policitémia (újszülött)

Policitémiában, a vérszegénységgel ellentétben, a vörösvértestek száma kórosan magas. A policitémia megnöveli a vér sűrűségét, ezáltal csökkenti a kis vérerekben az áramlás mértékét. Súlyos esetben véralvadékok alakulnak ki az erekben. Túlhordott újszülötteknek, vagy akiknek az édesanyja dohányzik, cukorbeteg, nagy tengerszint feletti magasságon él vagy magas vérnyomása van, nagyobb valószínűséggel alakul ki policitémiájuk. Policitémiát okozhat, ha a megszületés után, a köldökzsinór lekötése és átvágása előtt az újszülött túl sok vért kap a méhlepényből.


Terhességi korhoz képest nagy súlyú újszülött

Az újszülött akár koraszülött, akár időre született, akár túlhordott, ha a méhben töltött időhöz képest az átlagosnál nagyobb súlyú, terhességi korhoz képest nagy súlyú újszülöttnek nevezzük.


Túlhordás

Túlhordásnak nevezzük azt a helyzetet, amikor a terhesség 42 hétnél hosszabb ideig tart. Általában ismeretlen annak az oka, hogy a magzat miért marad 38-42 hétnél tovább az anyaméhben.


Táplálási és gyomor-bél problémák újszülöttkorban

A leggyakoribb újszülöttkori táplálási és bélrendszeri problémák orvosi szempontból nem súlyosak. Általában spontán elmúlnak vagy a rendszeres táplálás beállításával rendeződnek.


Szülési sérülések

A szülőcsatornát az anya medencecsontjai alkotják. Az újszülöttnek rendszerint elegendő helye van a csatornán való áthaladáshoz, ha azonban a csatorna kicsi vagy ha a magzat nagy (mint ahogy az gyakori cukorbeteg anyák esetén), az áthaladás nehézségekbe ütközhet vagy sérüléseket okozhat. Ha a vizsgálatokkal azt állapítják meg, hogy az újszülött túl nagy az anya szülőcsatornájához képest, a császármetszés jobban csökkenti az újszülött sérülésének esélyét, mint a fogóval történő szülés.


| | | | | | | 8 | | |
data-full-width-responsive="true">
hírdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop