Középfülgyulladás

A nátha szövődményeként alakul ki. A csecsemőkorban ez az egyik legveszélyesebb és leggyakoribb szövődménye a náthának. Ha sajnálatból vagy gondatlanságból nem szívják le az orrból a váladékot, és nem cseppentenek a baba orrába orrcseppet, igen nagy az esélye a középfülgyulladás kialakulásának.

Otitis, középfülgyulladás | Legyen egészséges a gyermekünk! 1997 ;   SubRosa Kiadó | Molnár, Z.
Igaz, hogy nem mindenki hajlamos erre a szövődményre, de akinél már volt ilyen probléma, annál nagy valószínűséggel egy újabb nátha esetén is felléphet.

 Gennyes középfülgyulladás

Rendszerint nem a nátha kezdetekor jelentkezik, hanem akkor, amikor már úgy látszik, hogy kilábalt a csecsemő a náthából. A fentebb elmondottak alapján ennek az az oka, hogy a hosszabb ideig pangó váladék a dobüregben - a dobüregben lévő nyálkahártya is fokozottabban termel váladékot nátha esetén - elfertőződik gennykeltő baktériumok által, és kialakul a gennyes középfülgyulladás. Váratlanul magas láz lép fel, a baba a fájdalmas fül miatt nyugtalan, fájdalmasan sír, gyakran nemcsak étvágytalan, hanem hány is. Előfordul, hogyaz érzékeny füle felé kapkod.

Mit tegyünk ilyenkor? Feltétlenül adjanak lázcsillapító kúpot nemcsak lázat, hanem gyulladást és fájdalmat is csökkent - és orrcseppet, majd mutassák meg fül-orr-gégésznek. Ez azért fontos, hogy a láza és az erős fájdalma mielőbb megszűnjön, és ne olyan helyén lyukadjon ki magától a dobhártya, ahol a későbbi hegesedés miatt halláskárosodást okozhat. Ilyenkor - akár éjszaka is - érdemes megmutatni a szakorvosnak, vagy vidéken, ahol erre nincs lehetőség, a háziorvosuknak. Amennyiben arra szükség van, a legkevésbé zavaró helyen az orvos egy éles eszközzel kis nyílást ejt, ahol a genny ki tud ürülni. Rendszerint ezzel párhuzamosan megszűnik a láz és a fájdalom is. A további teendőket mindig az orvos dönti el (kontroll, gyógyszeres kezelés stb.).

Nem lesz-e az ilyen fiilfelszúrás után fokozottabb hajlama a csecsemőnek a gennyes középfülgyulladásra? Sokszor felmerülő aggály ez, nemcsak ebben az esetben, hanem a későbbiek során tárgyalt arcüreggyulladás átöblítéses kezelése kapcsán is.

Biztosan lehet állítani, hogy nem az orvosi beavatkozás miatt alakul ki a hajlam, hanem a már meglévő hajlam miatt volt szükség a beavatkozásra.

Mit lehet tenni ennek a szövődménynek a kialakulása ellen? Semmi esetre sem az a megoldás, hogy orvosi javallat nélkül, az előző betegségből megmaradt antibiotikumot kezd el adni a szülő! Tapasztalataink szerint az orrszívás, az orrcsepp használata, s főleg olyan babáknál, akiknek már volt gennyes fülgyulladásuk, a fül naponta 2-3 alkalommal történő langyosítása a nátha második félidejétől, amikor az orrváladék már kezd sűrűsödni, segíthet elkerülni ezt a kellemetlen szövődményt.

Hogyan kell melegíteni a fület és miért? A fül melegítése előtt feltétlenül orrcseppet kell cseppenteni az orrba, hogy átmenetileg a duzzadt nyálkahártya összébb húzódjon, és ezáltal átjárhatóvá váljon a fülkürt. A pamutzokniba vagy vászonzacskóba tett sót fűtőtesten vagy langyos főzőlapon melegítsék meg. Az így megmelegített eszközt az orrcsepp beadását követően 5-10 perc múlva kb. 5 percre tegyék a fülre. (Gyógyszertárakban lehet kapni olyan sapkát, aminek a füllel megegyező helyén só, vagy ahhoz hasonló, nagy fajhőjű, hőt jól tároló anyag van.) A langyosnál csak kissé melegebb legyen a zacskó, mert az ennél melegebb inkább csak fokozza a fájdalmat.

Lázas állapotban, és ha már kialakult a gennyes középfülgyulladás, nem célszerű melegíteni, mert fennáll a veszélye a spontán kifakadásnak, a dobhártya kilyukadásának!

A dobüregben levegő - tehát gáz - van. A gázok melegítésre kitágulnak, így a dobüregben lévő levegő is. Az orrcsepptől átmenetileg megnyílt fülkürtön a táguló levegő maga előtt ki tudja nyomni a pangó váladékot a dobüregből. Az erőteljesebb melegítés, hirtelen okozva a levegő tágulását, hamar növeli a dobüregi nyomást, a szűk fülkürtön ilyen gyorsan nem tud kiürülni a váladék, ezért jár a nyomásnövekedés fokozottabb fájdalommal.

Lehet-e infralámpával melegíteni? Lehet, de tapasztalatom szerint, ellentétben a későbbiekben tárgyalt arcüreggyulladás kezelésével, ahol igen jó szolgálatot tesz az infralámpa, a fül melegítésekor, mivel inkább csak a fülkagylót melegíti fel, kevésbé jó hatásfokú, mint a sós zacskós melegítés, ahol a sugárzó hőhatás révén valóban a dobüreg is melegszik. Miután a csecsemőktől együttműködést nem várhatunk, ebben a kérdésben kompromisszumot kell kötnünk, azt a módszert alkalmazzuk, amelyiket jobban elvisel a baba, illetve amelyiket technikailag jobban meg tudjuk valósítani.

Mi történik akkor, ha nem kezeljük a gennyes fülgyulladást? Az elhanyagolt, kezeletlen, vagy észre nem vett középfülgyulladások esetében a dobüregben lévő hallócsontocskák elpusztulnak, rugalmas összeköttetéseik elmerevednek, a hangrezgések továbbítására alkalmatlanná válnak. Az elhúzódó gyulladás ráhúzódhat a koponya csontjaira, a genny betörhet a csecsnyúlványba, sőt az agyhártyát is megtámadhatja. Ha gyakran ismétlődik a gennyes középfülgyulladás, sor kerülhet már csecsemőkorban az orrmandulaműtétre, szerencsétlenebb, esetleg elhanyagoltabb esetekben a radikális műtétre, ha a folyamat a csecsnyúlványra is ráterjedt.

 Az orr és a garat melléküregeinek gyulladása. A fentiekhez hasonló mechanizmus alapján a pangó váladék el tud fertőződni a felső légutak melléküregeiben is. Csecsemőkorban az ékcsont üregének gyulladása igen veszélyes betegség, mert könnyen átterjedhet az agyhártyára, de a véráram útján a kórokozók az agy keringésébe is bejuthatnak. Hasonlóan veszélyes szövődmény a rostacsont üregeinek gyulladása. Legfeljebb az idősebb csecsemőknél látunk arcüreggyulladást, a homloküregük még nem alakult ki, ezért ez ebben a korban nem is okoz problémát.

 Torokgyulladás. Lehet náthás fertőzés szövődménye is, de önállóan is jelentkezhet. A betegség felismerése és a torok nézegetése nem a szülő feladata. Láz esetén lássa a csecsemőt gyermekorvos!

 Mandulagyulladás. Viszonylag ritkán fordul elő ebben a korban. Vírusok és baktériumok egyaránt okozhatják. A nagyobb problémát a baktériummal fertőződött, gennyes mandulagyulladás jelenti, tüszős mandulagyulladásról viszont azért nem beszélünk még ebben a korban, mert más nevet kapott a betegség a tüszők kis mérete miatt. Mandulaműtétre is nagyon ritkán, kivételes esetben van csak szükség.

 Garatgyulladás. Hasonló a helyzet az előző betegséghez, csak itt a garat gyulladása a fő tünet, és már köhögéssel is szokott járni. Gyakran együtt jár a torok és a mandula gyulladásával.

Azt azonban jó tudni, hogy ha a fenti két betegség minimális náthával is jár, akkor hatványozottan veszélyesek a csecsemő fülére, tehát még akkor is érdemes cseppenteni orrcseppet, ha egyébként a kisfokú nátha nem is zavarja az orrlégzésben.

 Gégehurut (-gyulladás) (pseudocroup). A gyulladása - melytöbbnyire légcsőhuruttal is társul - sajnos már csecsemőkorban is igen súlyos, akár életveszélyes betegség lehet. Sokszor a kórokozó (legtöbbször vírus) első támadási pontja, tehát előjele sincs, s csak arra lesznek figyelmesek a szülők, hogy a csecsemő hangja rekedtté válik. Éjszaka, sokszor csak hajnalban mély hangon kezd köhögni, a kutyaugatáshoz hasonlóan. Igen nyugtalan az improduktív, izgatott köhögés, a rossz közérzet és a légszomj miatt. A nyugtalanság, a sírás még csak tovább fokozza a légszomját. A levegő beszívása nehezített, néha a légvételkor is hallani a szűk átmérőn felgyorsuló búgó hangját. Ez már igen súlyos állapot!

Nem kell hogy lázzal járjon, de ha lázas is a baba, az csak ront az állapotán. Ilyen tünetek jelentkezése esetén sürgősen orvoshoz, ügyelethez kell fordulni, mert nem lehet tudni, hogy a relatíve kis belső átmérőjű gégében a rekedtséget okozó nyálkahártya-duzzanat nem fokozódik-e olyan mértékben, hogy elzárja ezzel a levegő útját.

Addig is, míg orvos nem látja a beteget, meg kell nyugtatni, hogy ne sírjon a baba. Célszerű függőleges helyzetben tartani, ezáltal a nyálkahártya duzzanata a gravitációnak megfelelően kissé csökken. Legtöbbször jó hatású a betegszobájának levegőjét párásítani. Olyan babánál, akinél már előfordult hasonló betegség - s sajnos erre hajlama is van -, tehát a szülők már tapasztaltak ilyen rosszullétet, rendszerint tartanak otthon gyógyszert, ami kicsit enyhíti a tüneteket, akkor azt adják be. Erre az első alkalom után gyermekorvosuk, a kórházi orvos megtanítja őket. Igen, a kórházi orvos, mert ezek a babák életveszélyes helyzet miatt rendszerint kórházba kerülnek, hiszen nem tudni, melyik pillanatban súlyosbodik az állapotuk. A kórházban az állandó orvosi felügyelet biztosított, és szükség esetén időben lehetővé tudják tenni a szabad légzést, ha kell, oxigént tudnak biztosítani, ott rendelkezésre állnak a megfelelő ellátás személyi és tárgyi feltételei.

Soha ne ellenkezzenek ilyenkor, ha az orvos kórházba küldi a babát, mert ő tudja megítélni, hagy mennyire veszélyes a helyzet.

Nem akarok felesleges aggodalmakat, félelmeket kelteni, de ebben az esetben az aggodalom nem alaptalan, jobb félni, mint megijedni! Itt nem akarok senkit sem arra biztatni, hogy bízzon a jó szerencséjében. Ezt a betegséget nagyon komolyan kell venni!

| otitis, középfülgyulladás
2003-01-06 22:37:45
hirdetés
hirdetés

Web Design & Development Prowebshop