Légúti megbetegedések

Legtöbbször vírusok okozzák. Legenyhébb formája ebben a korban is a nátha. Hasonlóan az újszülöttkorihoz, ilyenkor is inkább kellemetlenségével, mint veszélyességével tűnik ki.

nátha, felső légúti hurut | Legyen egészséges a gyermekünk! 1997 ;   SubRosa Kiadó | Molnár, Z.
Néha akár magas lázzal is kezdődhet, mely rendszerint 1-2 nap alatt megszűnik. Ekkor is igaz, hogy ha 10-14 nap alatt nem szűnik meg, illetve az orrváladék színe sárgászöld lesz, akkor valószínű a szövődmény fellépése. Ilyenkor feltétlenül mutassák meg gyermekorvosnak a csecsemőt.

Mi a teendő a náthás csecsemővel?

Feltétlenül meg kell próbálni az orrjáratokat időnként szabaddá tenni. Erre a célra ebben a korban egyre jobb szolgálatot tesznek a különböző orrszívók. Ez önmagában azonban nem elegendő, ezért, hasonlóan az újszülöttekhez, ilyenkor is célszerű, és mint később látni fogják, szükséges is az orrcsepp használat. Természetesen ekkor is főleg az étkezések előtt jó csöppenteni. A cseppentés előtt is, és utána néhány perc múlva jó használni az orrszívót. Célszerű az orrnyílás körül kipirosodott bőrt egy kis babakrémmel bekenni.

Ezeket az eljárásokat minden normális csecsemő utálja és igen nagy ellenállást fejt ki, hogy meghiúsítsa próbálkozásainkat. Nem szabad azonban meghátrálnunk, mert így a nagyobb bajoktól mentjük meg őket.

Gyakorlati tanács: ha nincs segítség, aki ezeknél a tortúráknál lefogja a babát, akkor jó módszer, hogy egy fürdőlepedőbe csavarjuk a csecsemőt a nyakától a lábáig és így nem tud a kezével védekezni. Nagyon sokszor megütköznek ilyen kegyetlenség javaslatának a hallatán az anyukák, de higgyék el, hogy egy középfülgyulladás sokkal nagyobb szenvedéssel jár a beteg csecsemő számára, s a dobhártya felszúrásakor sem fogja készségesen tartani a fejét.

Látni fogják a gyerek felnevelése során, hogy sokszor kell ilyen és ehhez hasonló, látszólag kegyetlen dolgot elkövetnünk a sokkal rosszabb elkerülése érdekében.

Ha olyan életkorban van már a csecsemő, hogy narancslevet is iszik, akkor célszerű kicsit több alkalommal itatni vele (C-vitamin tartalma miatt), ha kisebb, akkor jó szolgálatot tehet a C-vitamin gyógyszer formájában történő adása. Természetesen, ha lázzal indult a nátha, akkor amíg lázas, lázkúpot is kell adni!

Szabad-e levegőre menni a náthás csecsemővel?

Ha nincs láza és egyéb, később említendő, szövődményre sincs gyanú, akkor nemcsak hogy szabad, de kifejezetten előnyös is! Azt fogják tapasztalni, hogy a friss levegőn sokkal könnyebben tud lélegezni az orrán keresztül, s ha még egy kis nap is éri az arcát, biztos hogy 1-2 nappal hamarabb gyógyul meg.

 A nátha szövődményei.

Bár sokszor - kórokozóktól függően - a náthával párhuzamosan vagy akár előbb is jelentkezhet a garatgyulladás, egyes náthák e nélkül is kezdődhetnek. Máskor viszont csak néhány napos nátha után kezdődik a krákogás, a köhögés, mely jelzi, hogy a garat is beteg. A beteg nyálkahártyán könnyebben telepednek meg baktériumok is. Ilyenkor, ha az orrváladék gennyessé (sárgászölddé) válik, kialakul a gennyes orrmandula-gyulladás. Náthánál az orrmandula még nagyobbra duzzad, és a hátsó garatfalon folyamatosan lecsorgó gennyes váladék ingerli a garatot, gyakori köhögést vált ki, s fertőzi a lejjebb található légutakat.

A megnagyobbodott orrmandula, még ha nem is fertőződik, másodlagosan egyéb veszélyes következményeket is okoz. Az ilyen csecsemő vagy később a kisded kénytelen a száján keresztül venni a levegőt, aminek az a következménye, hogy elmarad az orr párásító, melegítő és szűrő hatása. Ezért a torok- és garatnyálkahártya kiszárad, a száraz nyálkahártya közvetlenül találkozik a beáramló porral, kórokozókkal, ez krónikus gyulladáshoz, gyakori garat- és légcsőgyulladáshoz vezet. A szájlégzés miatt a gyermek - miután állandóan nyitva van a szája - ostoba arckifejezést vesz fel, kitéve ezzel magát később a korántsem tapintatos társak gúnyolódásának.

Egy kis anatómiai ismeretre szükség van ezek megértéséhez:

A középfül a fülkürt révén összeköttetésben van az orrgarattal. Ez teszi lehetővé, hogykifelé, a dobhártya által zárt, dobüregben lévő levegő nyomása alkalmazkodjon a külső légnyomáshoz, ki tudjon egyenlítődni a középfül és a külvilág levegőnyomása közötti különbség. Ez azért fontos, mert ha az egyik oldalon nagyobb a nyomás, a dobhártya megfeszül, rugalmatlanná válik, és nem tud a hangrezgéseknek megfelelően rezegni. Közismert tapasztalat, ha magasabb hegyre megyünk viszonylag rövid idő alatt (autóval, busszal, felvonóval), vagy repülőgéppel emelkedünk gyorsan magasra, ahol kisebb a légköri nyomás, eldugul a fülünk, hallásunk romlik. Időnként fülpattogás kíséretében átmenetileg ismét jól hallunk. Ilyenkor egyenlítődik ki a fülkürtön keresztül a dobüreg és a külvilág közötti légnyomás különbsége. Ha náthás valaki, nagyobb az orrmandula, ami körülveszi és elzárja, beszűkíti a fülkürt orrgarati nyílását, ez a nyomáskülönbség nem tud kiegyenlítődni, a feszülő dobhártya fájdalmat is okozhat. De nátha esetén a középfülben is képződő váladék a fülkürt duzzadt nyálkahártyája és a nagyobb orrmandula miatt nem tud elcsorogni a dobüregből, ott felszaporodhat, tovább rontva a hallást, a pangó váladék pedig mindig hajlamos a bakteriális felülfertőződésre.

| nátha, felső légúti hurut
2003-01-06 22:31:28
hirdetés

Web Design & Development Prowebshop